Kína már a Holdra is adatparkot építene? Az amerikaiak csak kapkodják a fejüket!
Gondoltad volna, hogy miközben mi itt a hétköznapjainkkal bajlódunk, a világ két nagyhatalma, Kína és Amerika, nemcsak a földön, de már az űrben is a mesterséges intelligencia (MI) uralmáért küzd? Peking gőzerővel építi ki a jövő technológiájának alapjait, és ami a legmegdöbbentőbb: már a csillagok közé is felvinné a számítógépes agyakat!
Nemrégiben egy átfogó jelentés látott napvilágot a Special Competitive Studies Project és a Strider Technologies nevű hírszerzési cég tollából. Ebben a dokumentumban, ami a „Kína MI Infrastruktúrájának Felvirágzása” címet viseli, arról írnak, hogy Kína egy gigantikus, államilag vezérelt akcióba kezdett. A cél nem más, mint a mesterséges intelligencia teljes uralma, aminek fizikai alapjait, vagyis hatalmas adatközpontokat építenek országszerte. És ami igazán meghökkentő: a terveik már túlszárnyalják a földi légkört, egészen az űrbe nyúlnak.
Képzeld el, hogy Kína már most több mint 250 olyan adatközpontot épített, vagy jelentett be, amik kifejezetten mesterséges intelligenciára vannak kihegyezve! Ezek a létesítmények olyanok, mint az MI erőművei: tele vannak nagy teljesítményű processzorokkal és zabálják az áramot. Nem véletlenül, hiszen itt zajlik az a brutális számítási munka, ami ahhoz kell, hogy a bonyolult MI-modelleket betanítsák és futtassák.
A jelentés szerint a kínai kormány nem aprózza el a dolgot: a minisztériumoktól kezdve a helyi önkormányzatokig mindenki összehangoltan dolgozik azon, hogy az MI fejlesztés egyszerre szolgálja a gazdasági és a katonai célokat.
„A Kínai Népköztársaság egy államilag irányított hadjáratot folytat a globális mesterséges intelligencia uralmáért” – olvasható a jelentésben. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az MI a kulcs Kína tágabb céljaihoz: a technológiai vezető szerephez és a hadsereg modernizálásához.
A Special Competitive Studies Project amúgy egy non-profit szervezet, ami az amerikai hosszú távú stratégiát segíti az új technológiák terén. A Strider Technologies pedig abban profi, hogy nyílt forrású adatokból, mesterséges intelligencia segítségével, biztonsági információkat gyűjt.
Adatközpontok, a Földtől a világűrig
Miközben Kína a szárazföldön gőzerővel építi ki az MI-birodalmát, eközben már az űrben is gondolkodik. Peking azt kutatja, hogyan lehetne olyan műholdakat feljuttatni, amik adatközpontként működnek – vagyis képesek lennének adatokat tárolni, feldolgozni és elemezni odafönt, a világűrben. A lényeg, hogy az adatfeldolgozást a gyűjtés helyszínéhez közelítsék. Így a műholdak önállóan, sokkal gyorsabban hozhatnának döntéseket, anélkül, hogy először vissza kéne küldeniük az adatokat a Földre.
Ez az ötlet egyre népszerűbb, mind az állami, mind a magánszektorban. Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aki most a Relativity Space űripari startup vezetője, például azt nyilatkozta, hogy tervei szerint ő is számítástechnikai infrastruktúrát telepít az űrbe, ami a mesterséges intelligencia jövőképének része.
Kína pedig már nem is teketóriázik, cselekszik. Május 14-én az ADA Space nevű kínai startup és a Zhejiang Lab már fel is lőtte az első 12 műholdat egy tervezett, 2800 darabos szuperkomputeres hálózatból! Ezek a műholdak nagy sebességű lézerkapcsolatokkal vannak összekötve, és azt akarják bebizonyítani, hogy az MI-feldolgozást tényleg át lehet tenni az űrbe.
Christopher Gragg, a Strider hírszerzési elemzője szerint ez az űrbe terjeszkedés közvetlenül támaszkodik a hazai adatközpont-hálózat bővítésére. „Ezek a beruházások abszolút támogatják az űrprojekteket” – mondta Gragg újságíróknak egy tájékoztatón.
Megjegyezte, hogy az MI adatközpontokat Kínában stratégiailag csoportosítják, gyakran az adott iparágakhoz igazítva. Ez, mondta, lehetővé teszi a távoli adatinfrastruktúra más formáival való kísérletezést is, beleértve a mélytengeri adatközpontokat.
Az USA próbálja gátolni
Washington persze nem nézi tétlenül Kína nyakló nélküli MI-építkezését. Az amerikaiak exportkorlátozásokkal válaszoltak, aminek a célja, hogy elvágják a kínaiakat a fejlett félvezetőktől. Konkrétan, az USA korlátozta az Nvidia legerősebb MI-chipjeinek Kínába történő eladását, arra hivatkozva, hogy katonai célokra is felhasználhatnák őket. Mind a Biden-, mind a Trump-kormányzat lépéseket tett, hogy megakadályozza Kínát abban, hogy ne csak a csúcskategóriás chipeket, de a gyártásukhoz szükséges eszközöket és tudást is megszerezze.
Az elemzők szerint azonban ezek az intézkedések még mindig nem biztos, hogy elegendőek Peking ambícióinak derékba törésére.
„Egyre világosabbá válik, hogy a hagyományos gazdasági eszköztár, amivel az amerikai kormánynál rendelkezünk, nem felel meg annak a mai valóságnak, ahogyan a vállalkozások működnek, ahogyan a technológia terjed, ahogyan az emberek mozognak, vagy ahogyan az ötletek megosztódnak” – mondta Greg Levesque, a Strider Technologies vezérigazgatója és társalapítója.
Levesque szerint bár vannak egyértelmű kísérletek Kína technológiai felemelkedésének megfékezésére, ezek az erőfeszítések egyben arra is ösztönzik Kínát – és más nemzeteket is –, hogy még innovatívabbak legyenek. „Jobb és dinamikusabb hírszerzési felügyeletre van szükségünk a kereskedelmi áramlások és a technológia útjának követésére” – szögezte le. „Valószínűleg el kellene szakadnunk attól, hogy cégeket egyszerűen listákra tegyünk és bejelentsük, hogy többé nem tehetnek meg bizonyos dolgokat, mert a tulajdonjog elhomályosításának és a fedőcégek létrehozásának képessége, hogy így is hozzájussanak az alapvető technológiához, átható.”
A verseny amúgy már az emberi erőforrásokra is kiterjed. Levesque elmondta, cége hatalmas növekedést tapasztalt abban, ahogy a kínai kormány mesterséges intelligencia tudósokat toboroz az Egyesült Államokban. Ez Peking szélesebb körű MI-stratégiájának része, miközben azzal érvel, hogy „az amerikai kormánynak nincs igazi, világos küldetése vagy stratégiája ennek enyhítésére.”
A Trump-kormányzat korlátozásokat vezetett be a vízumokra a kínai diákok számára, akik amerikai egyetemeken szeretnének tanulni. Levesque szerint ez a lépés azonban elavult gondolkodásmódot tükröz.
„Ez egy olyan modell és megközelítés, ami a jelenlegi eszköztárat tükrözi, de nekünk kreatívabbá kell válnunk és más módokat kell elképzelnünk, hogy megközelítsük ezt a problémát” – mondta. Hozzátette: ez az új jelentés rávilágít arra, mekkora kihívással néznek szembe az amerikai döntéshozók, miközben próbálják megőrizni Amerika technológiai fölényét a nagyhatalmak közötti egyre élesedő verseny korszakában.
#Technológia #Nagyvilág #Cikkek #Szöveges