BUDAPEST, Magyarország — Ez a főváros első pillantásra nem viseli magán az önkényuralom riasztó jegyeit. Nincsenek tankok az utcákon, sem titkos ügynökök, akik elfojtanák a másként gondolkodók suttogását. Az utcákon sétálva könnyedén rabul ejthet a lenyűgöző építészeti stílusok, a kiterjedt tömegközlekedési hálózat és a nyüzsgő kávézó- és éttermi negyedek világa, ahol a turisták csillogó fények alatt kortyolgatják a bort.
Könnyű azonban figyelmen kívül hagyni azt a sötét valóságot, ami a kritikusok szerint a felszín alatt rejtőzik.
„Budapest egy csodálatos város, és soha nem fogja észrevenni, hogy ez valójában egy diktatúra” – nyilatkozta Kim Scheppele, a Princetoni Egyetem szociológia és nemzetközi ügyek professzora, aki évekig Magyarországon dolgozott, a Magyar Alkotmánybíróságot kutatva.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es megválasztása óta ez az egykor virágzó demokrácia, amely a szovjet kommunizmus romjaiból épült fel a kilencvenes években, súlyosan visszaesett. Az Európai Parlament tagjai ma már „választási önkényuralomnak” nevezik, egy hibrid politikai rendszert, amely autoriter módszereket csempész a látszólag demokratikus intézményekbe és struktúrákba.
Orbán egy sor reformmal alakította át a bíróságokat, amelyek a kritikusok szerint tapasztalt bírókat fiatalabb, befolyásolhatóbb figurákkal cseréltek fel. Állami forrásokat vetett be a független sajtó gazdasági ellehetetlenítésére, módosította az alkotmányt hatalmának megszilárdítása érdekében, és olyan törvényeket és módosításokat fogadott el, amelyek elfojtják a civil társadalmat és a kisebbségi csoportokat – a legújabb a pride ünnepségek gyakorlati betiltása. Mindeközben a korrupció olyan kultúráját táplálja, amely egy szűk, gazdag oligarcha klikknek kedvez. Ezek a lépések Magyarországot bizonyos mértékig kitaszítottá tették az Európai Unióban.
Ennek ellenére ennek a kis közép-európai országnak a vezetője sok amerikai konzervatív képzeletét megragadta, akik Orbán uralmát a konzervatív populista vezetés mintájaként tartják számon a liberális nyugati demokráciákban.
Ennek a kultúrák közötti együttműködésnek és csodálatnak talán nincs nagyobb szimbóluma, mint a Konzervatív Politikai Akciókonferencia (CPAC), amely immár negyedik éve gyűjti össze a konzervatív, populista és szélsőjobboldali aktivistákat és politikusokat Budapesten.
„Sokáig Nyugaton a jobbközép politikusok, mondjuk úgy, kifogásokat kerestek” – mondta David Reaboi, jobboldali média személyiség, aki egykor Orbán kormányának lobbistájaként tevékenykedett az Egyesült Államokban.
Reaboi szerint a magyar vezető megalkuvást nem ismerő stílusa a tömeges migráció és az egyesek által „woke” politikának tartott jelenségek elleni fellépésben inspirálta az amerikai konzervatívok jelenlegi, Donald Trump elnöksége alatti konfrontatív megközelítését a bevándorlás, a kisebbségi jogok, a civil társadalom és az akadémia terén.
„Féltek a média visszahatásától vagy valami ilyesmitől” – mondta Reaboi. „Most azt gondolom, ami az [amerikai MAGA mozgalomban és Orbán Magyarországában] azonos, az a félelem hiánya az igaz dolgok kimondásától.”
Reaboi hevesen visszautasítja, hogy Magyarországot diktatúrának nevezik. A kritikákat „szélsőséges őrültségnek” titulálja, és hozzáteszi, hogy bármit is gondoljon valaki Orbán politikájáról és pártjáról, a Fideszről, „hihetetlenül sikeresen tette fel Budapestet és magát Magyarországot a térképre.”
Orbán kormánya dollármilliókat öntött ennek a nemzetközi jelenlétnek a megteremtésére olyan agytrösztökön keresztül, mint a Duna Intézet.
Ebben a kutatóközpontban, amely a Budapestet kettéosztó folyóra néz, az amerikai konzervatívok és nacionalisták intellektuális otthonra leltek Európán belül.
A kormány finanszírozza a Mathias Corvinus Collegium nevű oktatási intézményt is, amely Magyarországon a fiatal tehetségek inkubátoraként hirdeti magát. Kritikusai szerint azonban a jövőbeni Fidesz-közeli elit kibocsátója.
Budapesti történelmi épületben lévő, legfelső emeleti lakásából Boris Kálnoky, kiemelkedő magyar származású német újságíró, az MCC újságíróiskolájának vezetője azt mondja, Orbán nyugati színpadi jelenléte, mint az amerikai konzervatívokat inspiráló populista vezető, „tudatos stratégia” volt.
„Egy gondolkodási folyamat indult el itt, hogy hidakat kell építenünk az angolszász konzervatív világ felé” – mondta Kálnoky.
A stratégia megálmodója, aki Magyarország határain túlra is kiterjesztette a befolyást, az MCC vezetője és a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs volt.
„Azt mondta: »nézzétek a baloldalt, ők globálisan szövetkeztek.« Vannak hálózataik, konferenciáik, találkoznak, és van egy ideológiájuk, amely egyesíti őket” – mondta Kálnoky. Így Magyarország elkezdett kapcsolatot építeni más hasonlóan gondolkodó politikai csoportokkal, beleértve az amerikai konzervatívokat is, és meghívta őket Budapestre 2014 körül. Tetszett nekik, amit láttak – egy populista konzervatív kormány, amelyet az állami források gátlástalan felhasználásával választottak és választottak újra, hogy támogassák ezt a célt.
Kálnoky szerint az Európai Unió Fidesz pártjának antidemokratikusnak tartott gyakorlatai elleni fellépése az egyetlen módja annak, hogy az unió kontrollálja azt a tagállamot, amely nem hajlandó beállni a többségi vonalba.
Szerinte amit a kritikusok választókerületi manipulációnak, valamint a média és a bíróságok feletti ellenőrzés átvételének neveznek, az egy választott párt, amely a mandátumát felhasználva hajtja végre reformjait és programját. Magyarország, mondta, nem süllyed önkényuralomba.
„Csak egy dolog szükséges ahhoz, hogy a Fideszt és Orbán Viktort eltávolítsák a hatalomból, mégpedig az, hogy a magyarok relatív többsége valaki másra szavazzon, mint rá” – mondta. „Csak ennyi kell. És amíg ez a helyzet, hogyan beszélhetünk önkényuralomról?”
Önkényuralom ide vagy oda, Scheppele-hez hasonló elemzők, akiket Orbán a bíróságok és a felsőoktatás feletti hatalomátvétele miatt kényszerült elhagyni Magyarországot, most arra figyelmeztetnek, hogy ami Magyarországon történt, az az Egyesült Államokban is bekövetkezhet.
Hogyan alakította át Orbán Magyarországot?
Liberálisabb politikusként indult, amikor először nyerte el a miniszterelnöki tisztséget 1998-ban. De miután leváltották, átalakult a mai populista konzervatívvá.
„Nem tűnt különösebben veszélyesnek, amikor egyszer már miniszterelnök volt. De a hatalmon kívül töltött nyolc évét kíméletlen visszatérésének megtervezésére fordította” – mondta Scheppele. „És egy nagyon részletes tervvel jött hatalomra, hogy átalakítsa az Alkotmányt és az egész jogrendszert oly módon, hogy soha többé ne lehessen eltávolítani a hatalomból.”
A 2010-es megválasztása utáni három évben, mondta, Magyarországot egy posztkommunista demokratikus sikertörténetből önkényuralommá alakította.
Most azt mondta, felismeri az Orbán-féle forgatókönyvet a Project 2025-ben, amely egy republikánus elnök számára készült tervrajz, amelyet Trump-szövetségesek és lojalisták konzervatív agytrösztje írt, akik közül néhányan már a kormányban vannak. Trump döntései az első néhány hónapjában, amikor visszatért a hivatalba, aggasztóan tükrözik Orbánnak a hatalomba való visszatérése korai napjaiban hozott döntéseit.
„Az első dolog, amit [Orbán] tett, az volt, hogy felfüggesztette a köztisztviselői törvényt, és hatalmas számú köztisztviselőt, különösen a közmédiában dolgozókat elbocsátotta, mert ők voltak azok, akik elkötelezettek voltak az igazságos hírek iránt” – mondta. „És a második lépés az volt, hogy fegyverként használta fel az állami költségvetést.”
Fegyverként használta – mondta –, gazdaságilag kiéheztetve a másként gondolkodókat, megvágva az állami hirdetéseket a semleges és ellenzéki médiumoknál, és megszüntetve a támogatásokat az őt ellenző civil szervezetek számára. Orbán pártja, a Fidesz, amely kétharmados többséggel rendelkezett a parlamentben, olyan választási törvényeket vitt keresztül, amelyek átrajzolták a körzeteket, így a Fidesz kevesebb szavazattal is több mandátumot szerezhetett minden választáson.
A párt számos más törvényt és alkotmánymódosítást is elfogadott a hatalom konszolidálása érdekében, beleértve azt is, amely több mint 300 vallási szervezet adómentességét és kiváltságait vonta vissza. Ez a törvény tönkretette a pénzügyeiket, és arra kényszerítette őket, hogy gazdaságilag életben maradva, elköltözzenek az országból. Mire az ország alkotmánybírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága beleszólt, és módosításra kényszerítette a törvényt, már túl késő volt. A megmaradt vallási szervezeteket Orbán irányítása alá vonták, aki most keresztény Európa védelmezőjeként hirdeti magát.
Büszkén jellemezte magát a keresztény „illiberális demokrácia” vezetőjeként, aki harcol a liberális elit multikulturalizmusa és bevándorláspárti álláspontjai ellen az Európai Unióban.
De miközben Donald Trump elnök és támogatói örülnek hatalomra való visszatérésének, Orbán a legnagyobb politikai fenyegetéssel néz szembe, amióta hivatalba lépett és megszilárdította hatalmát.
Ez a fenyegetés a saját pártján belülről fakadt. Magyar Péter, az egykori igazságügyi miniszter férje és egy pártlojalista, szakított Orbánnal, hogy vezessen egy ellenzéki pártot, amely jövőre megnyerheti a választásokat, és megtörheti Orbán állam feletti ellenőrzését.
„Ez az első alkalom az elmúlt 15 évben, hogy valós esély van a helyzet megváltoztatására” – mondta Bálint Magyar, volt oktatási miniszter és vezető magyar szociológus a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetében.
Harsányan bírálja azt, amit Orbán alatt egy bűnöző maffiaállamra emlékeztető önkényuralomnak nevez, amely gazdagítja és megerősíti a miniszterelnököt és legközelebbi szövetségeseit.
„A helyzet most más ezzel a felbukkanó új mozgalommal” – mondta Magyar.
Ezért aggódik, ahogy sok magyar is mondja, hogy a kormány valahogyan megtalálja a módját, hogy megakadályozza Magyar Péter pártját a jövő évi választásokon való indulásban.
Orbánnak azonban még mindig sok magyar támogatása van. Ez egyre láthatóbbá válik, minél messzebb megy az ember a fővárostól, ahol Orbán politikája építési projekteket hozott ezekre a vidéki területekre. Ezek munkahelyeket teremtettek és új infrastruktúrát, például kórházakat. Finanszírozási modellje az Európai Unió pénzét használja fel pártja érdekeinek megerősítésére, miközben az EU-t cinikusan azzal vádolja, hogy beavatkozik Magyarország belügyeibe.
Eközben az Európai Unió megpróbálja nyomás alá helyezni Orbánt, hogy fordítsa vissza az általa hozott antidemokratikus intézkedéseket, milliárd dolláros támogatásokat visszatartva, amelyeket Magyarország legszegényebb régióinak szántak. Az országot az EU által finanszírozott diákcsere programból is kizárták más európai egyetemekkel.
Magyarország jövője
Mindez nyomja a jövőjüket tervező fiatal magyarok elméjét.
És ez azonnal nyilvánvalóvá válik, amint belép az ember a budapesti Engame Akadémia tantermeibe. Az iskola délutáni órákat kínál azoknak a diákoknak, akik angolul tanulnak és külföldi tanulmányokra készülnek.
Rita Nádas az akadémia oktatási vezetője, amely kutatásokat is végez arról, hogy miért döntenek a magyar diákok a külföldi tanulás mellett. 2017-ben a diákok külföldre való utazásának fő oka az egyetemek minősége és az Európa vagy az Egyesült Államok más részein szerzett felsőoktatási végzettséggel járó életminőség volt. De ez mára gyökeresen megváltozott.
„Ezek továbbra is nagyon fontos tényezők. De a legfontosabb tényező, amelyet a legtöbb diák is választott a tanulmányban, a magyarországi politika és a magyarországi közélet volt” – mondta. „Tehát a taszító tényező is megjelent, mint elmenekülés ebből a politikai korszakból.”
Egy politikai korszak, amely egyre korlátozóbbá és kevésbé nyitottá vált – mondta –, Orbán alatt, és amit szerinte az amerikaiak is ismerősnek érezhetnek.
„Amióta Trump elnök van, 15 éve éljük azt, amit most Önök. Minden, ami most az Egyesült Államokban történik, azt mi már átéltük” – mondta. „Tehát az Orbán-kormányról beszélünk, amely módszeresen próbálja elfojtani a kritikát. Ezt nap mint nap tapasztaljuk. Ez az oktatás nagyon erős központosítását, az Oktatási Minisztérium felszámolását jelenti. Azt hiszem, ez nagyon ismerősen hangzik Önnek?”
Nem tartja Orbán modelljét követendőnek. Itt, mondta, most csak a demokrácia vázánál él.
„Szavazhatunk. Igaz? És nincsenek fekete autók, amelyek éjszaka megállnának kint, mint az ’50-es években” – mondta. „Ahhoz képest ez egy demokrácia. De amit liberális demokráciának neveznénk, attól nagyon messze van.”
A másként gondolkodás elfojtása finom, mégis átható módokon jelenik meg.
„Ez azt jelenti, hogy bezárják a kedvenc újságodat” – mondta.
„Azt jelenti, hogy az emberek félnek posztolni online, ha a közszférában dolgoznak. A fiam megkérdezi tőlem, hogy rendben van-e, ha lányos pólót vagy valami rózsaszínt vesz fel, majd kimegy” – mondta. „Mit mondjak?”
Source link