Világszerte befolyásolja a választásokat Soros György hálózata

Fokozott mozgósításba kezdett az európai parlamenti választásokat megelőző hetekben a jellemzően zöld-, illetve emberi jogi fedésben működő liberális szervezetek hálózata – tudta meg a Magyar Nemzet.

A világ egyik legnagyobb baloldali aktivista közössége, az Avaaz például péntekre tüntetéseket szervez, emellett az utóbbi hetekben uniószerte nyolcvan, összesen tíz-húsz millió követővel bíró Facebook-oldalt és -csoportot tiltattak le, mert azok a bevándorlást ellenző erőket támogattak. Az egyébként, hogy Soros György, illetve az általa megfogalmazott nyílt társadalom doktrínáját követő csoportok megpróbálnak befolyásolni egy-egy választást, nem újdonság, így volt ez már 2014-ben is – számol be a lap.

Újabb diáktüntetést tartanak világszerte május 24-én, pénteken. A második alkalommal megrendezett úgynevezett globális klímasztrájkra Magyarországon is mozgósítják a fiatalokat.A látszólag ártalmatlan esemény mögött a liberális sajtó által terjesztett tündérmese szerint egy környezetvédő, de amúgy apolitikus svéd iskolás, a mindössze 16 éves Greta Thunberg áll, akinek a szülei azonban – de erről már általában hallgatnak a hírek – ismert baloldali politikai aktivisták, különösen az édesanyja, a klímaváltozás ellen és a bevándorlás szabadsága mellett kampányoló Malena Ernman.

Érdemes felhívni a figyelmet arra a nem elhanyagolható körülményre is, hogy az európai parlamenti választásokra időzített demonstrációt a világ legnagyobb és legerősebb aktivistahálózatának tartott Avaaz koordinálja. A New York-i székhelyű alapítványnak csaknem 52 millió támogatója van, ebből több mint 62 ezer hazánkban – közli a Magyar Nemzet.

A portál beszámolója szerint az Avaaz azzal a szlogennel hirdeti a megmozdulást, hogy „Ők tüntetnek. mi szavazunk”. Vagyis valójában szó sincs klímavédelemről, a „diáksztrájk” valódi célja az EP-választások eredményének befolyásolása. Ez még világosabbá válik, ha elolvassuk a szervezet honlapján a Greta Thunberg szájába adott mondatokat:

„A reményt választom a félelemmel szemben (…) a 2019-es európai parlamenti választásokon (…). Itt az idő, hogy kiálljunk az egyesült Európáért, amely elkötelezett a demokrácia felvirágoztatása, az emberi jogok mindenki számára való biztosítása, valamint a természet és az éghajlat védelme mellett.”

Az alapítvány emellett a közelmúltban általános mozgósításba és adománygyűjtésbe kezdett. A „gyűlölet elleni” kampányukkal saját bevallásuk szerint azt akarják elérni, hogy a kulcsfontosságú tagállamokban milliókat érjenek el és vegyenek rá: szavazzanak a balliberális pártokra. Különben „veszélybe kerül minden, amiért eddig kiálltunk”, és „hazaküldhetik a migránsokat”.

A kulcsfontosságú országok közé tartozik például Németország, Olaszország, de hazánk is. Magyarország a kormány bevándorlási politikája miatt legkésőbb 2015-ben vált a céltáblájukká. Az Avaaz ugyanis mindenki előtt megnyitná a kontinens kapuit. Abban az évben a szervezet egyik programigazgatója, Luis Morago kijelentette: „háború dúl két Európa között”. Szerinte az egyik oldalon a szolidaritás és a sokféleség, lényegében a multikulti hívei állnak, a másikon pedig a szégyenletes Magyarország és mindazok, akik megálljt akarnak parancsolni az ellenőrizetlen migrációnak.

De – hasonlóan a Soros-tervhez – azt is leszögezte, hogy az unió menekültpolitikájának a felső határok nélküli kötelező betelepítésen kell alapulnia. Morago háborús hasonlatából természetszerűen következik, hogy az Avaaz szerint a másként gondolkodókat, az európai kultúra és annak zsidó–keresztény gyökereit óvó erőket el kell söpörni – és a szervezetnek ehhez van is ereje. Egyfelől a beszámolóik alapján csaknem kétszáz európai parlamenti képviselőhöz bejáratosak, másfelől tömegeket képesek irányítani. Az első globális klímasztrájknak például becslések szerint 1,2 millió résztvevője volt, ami részben nekik köszönhető – írja a Magyar Nemzet.

A 2014-esnél minden tekintetben fontosabb választást az öt évvel ezelőttinél nagyobb ráfordítással kísérlik meg a maguk javára eldönteni a keresztény kultúrát semmibe vevő, a nemzetállamokat temetni kívánó, bevándorlást pártoló erők. A környezetvédelmi, emberi jogi szlogenek álcája mögé nézve ugyanakkor egyre inkább kitapintható az a szisztematikusan szerveződő háttérhatalom, amelynek sejtjei hatalmas befolyással bírnak a nagypolitika színterén – tudatja a portál.