Végre itt egy román, aki ki meri mondani, hogy Románia gyarmat és felosztás vár rá


Egy román elemző a “Jelenlegi gyarmatosítás és gyarmata, Románia” című könyvében felveti az ország esetleges feldarabolásának a gondolatát is.

A szerző – az iszonyatos belpolitikai megosztottság és a Közép- és Kelet-Európa térségében érdekekkel rendelkező külső hatalmak közötti soha nem látott méreteket öltő összecsapások közepette – felveti Románia esetleges feldarabolásának felkavaró kérdését. A könyv végén pedig azt a kérdést teszi fel az elemző, hogy:

vajon Romániát a NATO megvédi-e egy esetleges feldarabolástól?

Ilie Serbanescu kifejti, hogy Romániának száz év alatt sem sikerült felépítenie egy önálló gazdaságot. Romániának az utóbbi 15 évben – bármiféle katonai megszállás nélkül – sikerült gyakorlatilag gazdaság nélkül maradnia. A “nemzetgazdaság” néven emlegetett román ipar pedig nem más, mint egy satnya cipőjavító műhely a külföldi gyárhoz képest, melynek Románia területe csak telephelye anélkül, hogy bármilyen komoly haszna lenne belőle. Hiszen Romániában a stratégiai ágazatok, mint a bankszektor, az energetika, a telekommunikáció és a mezőgazdaság, mind-mind külföldi tulajdonban vannak.

“Mindebből egyenesen következik, hogy Románia egy kollektív gyarmatosítás terméke, melyet az EU által meghonosított központ-periféria rendszer vezetett be a történelembe. Az EU-s gyarmatosítók mindegyikének – akik amúgy több évszázados gyakorlattal rendelkeznek a gyarmatosításban – van egy darabocskája a Románia nevű »országból«.

A dolgok egyszerűbbek és világosabbak lennének, ha egyetlen gyarmatosító hatalomé lenne Románia gazdasági vagyona. A szóban forgó gyarmatosító hatalom kifacsarná Romániát, mint valami citromot, de megóvná attól, hogy mások is facsarják, hiszen a magántulajdonaként kezelné. De mivel darabocskáiban egyszerre többek tulajdona, testvériesen szaggatják szét mindannyian!” – írja keserű szájízzel az elemző.

Mivel Románia gazdaságilag teljesen ki van szolgáltatva idegen hatalmaknak, ezért az országot előbb vagy utóbb fel fogják darabolni az őt gyarmatosítók, akik nem az oroszok, hiszen Oroszországnak semmi sem kell Romániából, mert az értékes dolgokat onnan a nyugatiak már rég elvitték.

Mit vihetnének még el az oroszok Romániából, ahol a nyugatiak nemcsak a mézesbödönt szerezték meg, hanem az emberek lelkét is?! Talán csak adósságokat és egy olyan adminisztráció tapasztalatát, mely éppolyan csodálatos, mint az övék!”

A szerző elismeri, hogy a Romániában felsorakoztatott NATO-erőknek Oroszország a célpontjuk. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy miként fenyegeti Romániát Oroszország, azt meg még kevésbé, hogy miként védené meg a NATO Romániát Oroszországtól. Amit viszont teljesen biztosan tudni lehet az az, hogy a NATO vezetője – vagyis Amerika – sohasem háborúzott Oroszországgal. Legfeljebb mások rovására torzsalkodtak egymással!

Kár nyalni az amerikaiaknak, mert simán elárulnak!

Az elemző személy szerint úgy véli, hogy az Amerikai Egyesült Államok Románia kedvéért bármikor hajlandó lesz majd megrontani kapcsolatait Oroszországgal. A két nagy mindig talál majd valamilyen kölcsönös érdeken alapuló kompromisszumot a szóban forgó ország rovására. Így aztán csak óvatosan a zongorával a lépcsőn!

Még nem múltunk ki, de ne is áltassuk magunkat, hogy a NATO megment majd bennünket a haláltól!”

Azonban azt is leírja, hogy nem a NATO-n kívüli ellenfelek a legaktívabbak, hanem éppenséggel a NATO tagjai. Az egész elemzés ennél a pontnál csap át valamiféle pszeudokonteó értelmezésbe, hiszen a közgazdász szerint Erdély megszállása a magyarok és a németek közös érdeke.

A német befektetések, a német tőke az új Reich (a IV., ha jól emlékszem) fő gyarmatosító eszköze, amely a Kárpátok ívénél megáll, tehát nem Romániát fejlesztik, csupán Erdélyt. A szerző szerint az erdélyi régió inkább van összekötve Magyarországgal és Németországgal, mint Bukaresttel.


Like it? Share with your friends!

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük