Ukrajnában késhegyre szúrnák a magyarokat, a hatóság meg csak nézné

Az ukrán hatóságok akkor sem avatkoznak közbe, amikor a felvonulók „Késhegyre a magyarokkal!” szlogeneket skandálnak. Bocskor Andrea fideszes néppárti EP-képviselő megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandinernek a kárpátaljai krízishelyzetről, a nyelvtörvényről, valamint az elnyomásban élő kisebbségről. 

Bocskor Andrea szerint a kisebbségvédelem nem tartozik az uniós prioritások közé, s amikor a kárpátaljai magyarság ügyében járnak el, általában magas falakba ütköznek. Mivel azonban Ukrajna számtalanszor deklarálta már, hogy az európai irányvonalat szeretné követni, és rendre hangsúlyozzák, hogy ezért milyen súlyos árat fizettek a Majdan téri eseményekkel,ga1.gifjoggal kérhetik rajtuk számon az európai játékszabályokat.

A képviselőnő, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke együtt fordultak levélben az uniós intézmények vezetőihez, hogy tájékoztassák őket a jogsértésekről, de nem reménykednek változásban.

A beregszászi konzulátuson történt állampolgársági eskütétel és az azt követő diplomáciai botrány kapcsán kifejtette:

Mára világossá vált, hogy ez egy mesterségesen felfújt ügy, a kijevi külügyminisztérium által jó régen betárazott felvételről van szó, amellyel egyébként ők követtek el egyértelmű törvénytelenséget.

A magyar konzulátus a magyar állam területe, itt készítettek illegális felvételt, ráadásul egy állományban lévő határőr segítségével. Ezzel felrúgták a konzuli szolgálatok működéséről szóló bécsi konvenciót is. Célja pedig egyértelműen a feszültségkeltés volt. A kölcsönös kiutasítások után most szerencsére lecsillapodni látszik az ügy.

Grezsa István, Ukrajnából kitiltott miniszteri biztos beszélt arról a Mandinernek, miszerint az ukrán nemzeti identitástudat nem áll szilárd lábakon, ezért is fordulhat elő, hogy a kijevi vezetés rendre a magyarsággal szemben határozza meg magát. Ezzel kapcsolatban a képviselőnő kifejtette, Kárpátalján az ilyesmi sosem okozott gondot, mindig működött a békés együttélés.

Azt azonban hozzátette, minél erősebb a kívülről érkező nyomás (csak ukránul lehet beszélni és ehhez hasonlók), annál erősebb a dac is a kárpátaljaiakban. Ezen kívül a mindennapos provokációk sem segítik a békés együttélést:

Nem csupán félelmet keltenek a Kárpátalján túlról importált tüntetők, akik füstgránátot használnak és letépik a magyar zászlót, de elkeserítő a rendfenntartó szervek hallgatólagos együttműködése is: a hatóság emberei csak kísérik a tüntetőket, de egyszer sem tiltották be a hasonló megfélemlítő akciókat, nem avatkoznak közbe akkor sem, amikor a felvonulók 

„Késhegyre a magyarokkal!” szlogeneket skandálnak, holott a törvény szerint is büntetendő a nemzetiségek elleni izgatás.

Az interjúban felidézték az oktatási törvény módosítását is, amely ellehetetleníti a magyar iskolák működését. Bocskor Andrea szerint a szórványvidéken mindig is problémát jelentett az asszimiláció, ezért is tett nagy erőfeszítéseket a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, hogy a kis létszámú iskolákat is fenntartsák. Az új oktatási törvény azonban mindezt lerombolja, sajnos a tömbmagyarság körében is.

Az ukrán oktatási miniszter asszony mindenütt azt nyilatkozta, hogy az új törvény csak az első osztályosokra vonatkozik, a felsőbb évfolyamokon majd 2020-tól lép életbe, felesleges most pánikolni.

Vagyis szeretnék elmosni a közvélemény előtt a káros hatását, miközben bújtatott formában már meg is kezdték a törvény végrehajtását. Idén például már nem adtak ki annyi magyar tankönyvet, amennyire szükség lett volna.

Az oktatási törvény mellett azonban a nyelvtörvény is erősen befolyásolja a magyarság életesélyeit. A törvényt később az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva idén februárban érvénytelenítette, így bár jelenleg nincs kerettörvény, ám vannak olyan törvényjavaslatok, amelyek a kisebbség számára rendkívül hátrányosak.

A Legfelsőbb Tanács elé kerülő tervezetek a magánélet és vallás dimenziójába száműznék a kisebbségi nyelvhasználatot. Hogy mi lesz a jövő, milyen törvényt fogad el a parlament, ez hamarosan kiderül.

Egy biztos, ha a magyar kisebbségre nézve diszkriminatív jogszabályt fogadnak el, mi folytatni fogjuk a harcot és minden fórumon fellépünk majd ellene.

Forrás: Mandiner; Vezető kép: Kárpátalja.net