Újabb “kubai válság” felé sodródik az orosz-amerikai viszony – Moszkva ellenlépésekre készül

Az orosz fegyveres erők szoros figyelemmel kísérik az Egyesült Államok arra irányuló terveit, hogy növelje katonai jelenlétét Lengyelországban, és biztosítani fogják, hogy az amerikai lépések ne jelentsenek kockázatot az orosz nemzetbiztonságra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Donald Trump amerikai elnök aznap közölte, hogy Varsó kérésére, az “orosz agresszió” lehetőségével kapcsolatos aggályok miatt újabb ezer amerikai katonát vezényel, és felderítő drónokat telepíttet Lengyelországba.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes Oroszország aggodalmát fejezte ki “a katonai feszültség fokozása miatt” a NATO keleti szárnyán. Szavai szerint a szövetség kitalált indokokkal támaszt alá “destabilizáló és eszkalációs jellegű” programokat.

“Egyre több kérdésünk merül fel azzal kapcsolatban,hogy az ilyen lépések milyen összefüggésben állnak az észak-atlanti szövetségnek az Oroszország és a NATO kapcsolatairól rendelkező alapokmányba foglalt kötelezettségeivel, amelyek szerint a szövetségnek nincs olyan terve, szándéka és oka, hogy jelentős harci erőt vezényeljen a blokk újabb tagállamainak területére” – mondta a diplomata.

“Most már ez nem terv, hanem a valóság” – tette hozzá.

Rjabkov agresszivitással és rosszhiszeműséggel vádolta meg a NATO-t, és megismételte az orosz érvelést, amely szerint 2014-ben a Krím és Szevasztopol az Ukrajnától való elszakadással az önrendelkezési jogát érvényesítette, amit Moszkva a nemzetközi joggal összhangban támogatott.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország több alkalommal is feszültségcsökkentő lépéseket kezdeményezett a NATO-nál, egyebek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ). Elmondta, hogy Bécsben most kezdődik a tárgyalások újabb fordulója, de az orosz fél nem tapasztal komoly megegyezési készséget a szövetség részéről.

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország megtorló csapás célpontjává válhat egy Oroszország elleni támadás esetén. Vlagyimir Samanov, a ház védelmi bizottságának elnöke aggályát fejezte ki amiatt, hogy az MQ-9-es amerikai drónokat nukleáris fegyverekkel lehet felszerelni, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ellenlépésekre kényszerülhet.

NATO rakéták Oroszország határánál

“A világ fokozatosan egy olyan veszélyes pillanat felé sodródik, amely a karibi válsághoz fogható” – nyilatkozott a politikus az 1962-es, nukleáris háborúval fenyegető szovjet-amerikai rakétaválságra utalva.

Donald Trump amerikai elnök még a lengyelországi csapaterősítés és dróntelepítés bejelentése előtt közölte, hogy a G20-csoport oszakai csúcstalálkozóján találkozni kíván orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Peszkov csütörtökön közölte, hogy amerikai részről ezzel kapcsolatban Moszkvához még nem érkezett hivatalos kezdeményezés, ezért a jelenlegi helyzetben azt feltételezi, hogy a két vezető “lábon” fog eszmecserét folytatni egymással.

Putyin a Mir televízió által csütörtökön sugárzott interjújában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony ” hanyatlik, és egyre rosszabbá válik”.