Új a történelemben: Neoliberális antiszemitizmus


A nyugati civilizációt iszlamizáló baloldal, a hű társául választott neoliberalizmus, valamint a de facto antiszemitizmus összekapcsolódik. Ébred-e a magyarországi kulturális-, NGO- és média zsidóság? Kiállnak-e az antihunitizmus ellen, a zsidóságot védő magyarság mellett?

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nyugati mainstream baloldal és szövetségese, a neoliberalizmus rálépett a nemzeti szocializmus által kikövezett antiszemita ösvényre. 2018-ra elérkezett az idő, amikor nyíltan, félelem és retorzió nélkül beszélhetünk a haladó baloldal új, minden eddiginél meglepőbb és nagyobb erejű antiszemitizmusáról.

A zsidóság rendre elfogadta az ügyeletes áldozat szerepét, és önmaguknak is hazudva sokszor azt hajtogatták, hogy a konzervatív nemzeti oldal minden tagja veretes antiszemita. Becsapták saját magukat, a zsidó közösségek pedig a liberális közvélemény nyomásának engedve elkezdtek félni a konzervatív oldaltól. Pedig hatalmas szerepük volt a magyarországi polgári, konzervatív gondolkodás kikristályosításában.

Új lenne a történelemben - Baloldali antiszemitizmus

Mi az, hogy antiszemitizmus?

A baloldal társadalomszervezési politikája nagyon egyszerű volt: a megosztás és az egymás ellen fordítás. A társadalom zsidók és magyarok mentén való megosztásáért kiásott árkokat a jobboldalnak kellett betemetnie, hiszen a zsidóság sajnos elfogadta az ügyeletes áldozat szerepét, és a baloldal folyamatosan kijátssza ezt az adut.

Hiába írta Heller Ágnes, hogy Magyarországon az antiszemitizmus hagyományosan a jobboldalhoz kötődött, ezzel igazából ráerősített a már meglévő sztereotípiákra, és mára már kiderült, hogy az antiszemitizmus a baloldal problémája.

Mindannyian látjuk, olvassuk, tapasztaljuk, hogy a baloldal meggyőződésesen Izrael-ellenes és az utolsó pastu pásztorra is hatalmas pátosszal és heroizmussal tekint. A baloldal hősei 2018-ban az arab terroristák, embercsempészek, erőszakos elkövetők, nigériai tehénhajcsárok, brüsszeli bürokraták és szójatejet ivó, babzsákfoteles forradalmárok.

De mi az ideológiai alapja a nyugat-európai baloldal antiszemitizmusának?
A tolerancia, a befogadás, az elfogadás és az önfeladás jegyében a baloldal azt is eltűri, ha az imámok a keresztények és a zsidók meggyilkolására szólítják fel híveiket. Mint azt kifejtik imáikban: „a zsidók Allah ellenségei, a zsidókat Allah mindörökre megátkozta, s a muszlimok vallási kötelessége a zsidók ellen harcolni, mi több, vallási kötelesség zsidókat ölni.”

A mai modern baloldal antiszemitizmusa már nem annyira a szellemi elődjében, Marxban gyökerezik (ez részben azért van, mert a mai baloldal a nagytőke kiszolgálója és a féktelen kapitalizmus híve), aki úgy gondolta, hogy a zsidók igazi vallása a pénz, hanem sokkal elvontabb alapon nyugszik. Ennek az alapnak a tartópillérei a liberalizmus, a multikulturalizmus, az identitásprobléma és a hagyományos értékrend gyűlölete.

A progresszív baloldal minden igyekezetével azon van, hogy az Izrael-gyűlöletet és a cionizmusellenességet elfogadhatóvá tegye, miközben az újonnan felfedezett és keblére ölelt iszlamofóbiát új antiszemitizmusként jelöli meg. A baloldali antiszemitizmus új szövetségeseket keresett, és talált is a muszlim közösség soraiban.

A nagy nyugat-európai lapok, a Spiegel, a BBC, a La Stampa, a Deutsche Welle, a The Guardian, a Libération, az Independent, a Corriere della Sera és Le Monde hasábjain általában olyan tudósítások, véleménycikkek jelennek meg, amelyek alátámasztják Heller – a baloldal által soha nem idézett – véleményét, mely szerint a radikális jobboldal és a baloldal egyre közelebb áll egymáshoz, és sokkal inkább tolerálja az antiszemitizmust. Liberális szerzők sűrűn bírálják Izraelt, a konzervatív keresztény és zsidó közösségeket, miközben istenítik az pakisztáni kecskepásztort és a német szélsőbalos aktivistát.

A szélsőjobboldaliak és a neonácik egykor szervezetileg is egymásra találtak, hiszen a 2000-es években gründolt balos ATTAC nevű szervezet támogatója volt Tamás Gáspár Miklós mellett egy halom más szocialista politikus is, és ezen szervezet rendezvényein izraeli zászlók égetése után „nem akarunk többé zsidó disznókat!” felkiáltással tértek nyugovóra.

A statisztikai adatok egyértelműen alátámasztják a baloldali antiszemitizmus tényét. A 2000-es évektől folyamatosan nőtt az antiszemita indíttatású támadások száma. A történelemben először a zsidóságot nem a szélsőséges csoportok támadták, hanem a baloldallal szövetséges muzulmánok.

Felmérések szerint a muzulmán bevándorlók nagy része szélsőséges iszlamista nézeteket vall. Franciaországban ez az arány 53, Svédországban 51, Nagy-Britanniában 36, Németországban pedig 34 százalék volt. Ehhez képest sokkal kevesebben voltak azok, akiket szélsőjobboldaliak részéről ért atrocitás – Franciaországban például csak 4, Svédországban 5, Nagy-Britanniában 7, Németországban pedig 11 százalék volt ez az arány. A felmérésből az is egyértelmű, hogy a zsidógyűlölet mára inkább már baloldali jelenséggé vált, főleg Nyugat-Európában. A megkérdezettek szerint Franciaországban az antiszemita incidensek 18, Svédországban 25, Nagy-Britanniában 14, Németországban pedig 9 százaléka a baloldaliak számlájára írható.

Forrás


Like it? Share with your friends!

0 Comments

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük