Megdöbbentő összefüggések a múltból… anatómiai és szakrális bizonyítékok az emberiség hajnaláról

A tobozmirigy embernél az agy közepén, a két félteke között elhelyezkedő parányi mirigy, mely toboz alakjáról kapta a nevét. Kevesen tudják, hogy anatómiai bizonyítékai is vannak a harmadik szemnek. A régészeti leletként megtalált halak koponya részén fellelhetőek a nyomai.

Napjaink állatai pedig egy tobozmirigy nevű szervvel rendelkeznek, ami a koponyába bejutó fénytől függően működik. Persze nem csak az állatokban, hanem az emberi koponyában is találunk ilyet.

Nálunk ez egy borsó nagyságú mirigy, ami mélyen, a koponyaalapi részen helyezkedik el, és ugyanaz a szerepe, mint az állatoknál: a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál.

Koordinálja az éjszakai/nappali hormonális működést, valamint az alvás/ébrenlét ciklusát, azaz idegen eredetű szóval a biológiai óránk ún. cirkadián ritmusát.

Hogyan befolyásolja a melatonin az alvás/ébrenlét ciklusát?

Működésének mélyreható vizsgálata során kiderült, hogy egy melatonin nevű hormont választ el, amely a véráramba kerül.
Normál körülmények között ennek szintje alacsony napközben mivel a beeső fény a tobozmirigyben gátolja a melatonin nevű hormon termelését, míg más hormonokra, melyek a nappali életben fontosak, serkentőleg hat.

A fény kihunyásakor melatonin termelődik, és álmosak leszünk.

Éjszaka emelkedik meg, szintjének csúcsa pedig éjjel 3-4 óra körül van(REM), majd fokozatosan csökken, ahogy közeledik az idő az ébredéshez.

Meditáció közben is igen sok szabadul fel!

A tobozmirigy és a melatonin termelése tehát erősen összefonódik az alvás/ébrenlét ciklusával, és az utóbbi években – gyakran megalapozatlanul – egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki.

Az kétségtelen, hogy a melatonin felelős a hosszú utazáskor megjelenő időeltolódás által okozott problémákért.

Ekkor ugyanis az történik, hogy a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa már nem lesz szinkronban, aminek eredménye pedig fáradtság és rossz közérzet lehet.
Az átálláshoz általában 5-6 napra van szükség.

A melatonin közvetlenül a szervekre gyakorolt hatása ismeretlen. Az azonban mindenki előtt ismert, hogy a fáradtság hatással van kedélyállapotunkra és teljesítőképességünkre.

• Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják.
• Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz.
• Befolyásolja az immunrendszert is, bár ennek módja még nem ismert.
• Antioxidáns – ennek következtében rákellenes – hatása van.
• Nem csak a növényeknek, az embernek is szüksége van napfényre.

A szem és a fény tehát nem pusztán az agy képalkotásában játszik rendkívül fontos szerepet, hanem közvetetten a hormontermelésben és a pihenésben is.

Jóllehet nem vagyunk képesek annyira hasznosítani a napfényt, mint a növények, de semmiképp sem szabad lebecsülni jótékony hatását.

A homlok közepén kifejlődő  harmadik szem a mitológiában és jó néhány kultúrában gyakran visszaköszönő téma.

Őseink sejtettek valamit, vagy véletlen, hogy tényleg van egy mirigy az emberi koponyában, melynek ugyan az a szerepe, mint a szemeknek, vagyis a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál?

A tobozmirigy képes egy erős hallucinogén anyag, a DMT (dimetiltriptamin) előállítására is.

A DMT számos növényben is megtalálható, pl. a híres Ayahuascában is, amit a dél-amerikai sámánok ősidők óta használnak a szellemvilággal való kapcsolattartásra.

A DMT képes az ember tudatát a teste elhagyásával “túlvilági” síkokra szállítani, és azok a dolgok, amiket az ember ott lát, azok nem hallucinációk, hanem valódiak, ugyan úgy valódiak azok az intelligens lények is, amik ezt a síkot lakják.

Kijelenthetjük, hogy a tobozmirigy a metafizikai “harmadik szem” biológiai szerve.

A harmadik szem segítségével olyan dolgokat láthatunk, melyek a hétköznapi szemek számára láthatatlanok.

A Kr. előtti III. évezredből Egyiptom óbirodalmi korából már ismerünk sólyomábrázolást, igaz ekkor még Ré napistent sólyom fejjel, Hóruszt pedig teljes sólyom képében ábrázolták.

A vizuális gondolkodással, a meditációval, a képzelettel és az álommal szoros kapcsolatban.

Így vagy úgy, de az agy, az egy! Elölnézetből egy hármashalom. A köztiagy a két agyfélteke között sólyom alakot formál.

A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is.

Figyeljük meg az ősi egyiptomi ábrázolások adta hasonlóságokat!  A köztiagy, az agy középső része tartalmazza az álmok, a meditatív állapot és a vizuális gondolkodásmód alapját képező tobozmirigyet.

Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον, enképhalon, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Énképhalom! Mindezek véletlenek lennének?

Aligha… Az ősi népek, kultúrák sokkal több mindennel voltak tisztában, mint a jelenkor embere.

Originally posted 2019-02-02 13:17:34. Republished by Blog Post Promoter