Íme, jöjjön néhány kép arról, hogy milyen borzalmak vártak a lakosságra a katasztrófa után, és hogyan nyomorított meg emberi életeket, komplett családokat, generációkat a sugárzás…
A csernobili katasztrófa által érintett területeken a baleset utáni harminc évben a következő sugárzás okozta egészségügyi hatásokat figyelték meg:
Jelentősen emelkedett a pajzsmirigyrákos megbetegedések aránya mind az érintett gyermekek, mind a likvidátorok (a szennyezett területek megtisztításában részt vevő munkások) körében;
Leukémia a szennyezett területek megtisztításában részt vevő munkások körében;
Az emlőrák 1,6-szer vált gyakoribbá a likvidátorok körében. Fehéroroszország és Ukrajna legsúlyosabban szennyezett területein az emlőrák előfordulási gyakorisága a kétszeresére növekedett;
A kognitív funkciók csökkenése a likvidátorok körében;
A szürkehályog gyakoriságának növekedése a likvidátorok körében;
A mortalitás növekedése a likvidátorok és a helyi lakosok körében;
Fogyatékosság a likvidátorok és helyi lakosok körében.
Egészen a közelmúltig igaz volt, hogy a mentális zavarok jelentősége háttérbe szorult a fizikai egészség mögött a közvélekedésben.
Pedig a mentális egészség egyebek között a testi egészségre is hatással van.
A kitelepítés okozta stressz, a hazatérés lehetetlensége, a társadalmi megbélyegzés, valamint a sugárterheléssel kapcsolatos aggódás hatással van a mentális egészségre, és a fizikai értelemben vett egészségi állapot leromlásával jár.
A cikk a borzalmas képsorozat után folytatódik…
Közel három évtizeddel Csernobilt követően magasabb a mortalitás a szennyezett területek lakosai között.
Alacsonyabb a születési arány, növekedett a rákos megbetegedések száma, miközben a mentális zavarok általánosan elterjedtek a csernobili túlélők körében.
Egymillióan élnek Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban több száz olyan településen, ahol az éves sugárzási dózis meghaladja az 1 mSv értéket.
Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában 150 000 km2 földterületet ért olyan mértékű sugárszennyezés, amelynek következtében ki kellett telepíteni a lakosságot, vagy korlátozni kellett a mezőgazdasági célú földhasználatot.
A csernobili katasztrófa idején ezeken a területeken 8 millióan éltek.
Ma is több, mint 10 000 km2 föld hever parlagon, gazdasági hasznosításra alkalmatlanul.
A magas plutóniumszennyeződésnek köszönhetően a csernobili reaktorok 10 kilométeres körzetén belül található területeket több tízezer évig nem lehet újra betelepíteni…
NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT:
ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREK | Közélet | Járvány | Nagyvilág | Nemzeti | NeoLiberális | VeszélyZóna | Diktatúra | Bevándorlás | Rasszizmus | Érdekességek | Eltitkolva | Videók | Teljes adások
Republished by Blog Post Promoter