Íme, jöjjön néhány kép arról, hogy milyen borzalmak vártak a lakosságra a katasztrófa után, és hogyan nyomorított meg emberi életeket, komplett családokat, generációkat a sugárzás…

A csernobili katasztrófa által érintett területeken a baleset utáni harminc évben a következő sugárzás okozta egészségügyi hatásokat figyelték meg:

Jelentősen emelkedett a pajzsmirigyrákos megbetegedések aránya mind az érintett gyermekek, mind a likvidátorok (a szennyezett területek megtisztításában részt vevő munkások) körében;

Leukémia a szennyezett területek megtisztításában részt vevő munkások körében;

Az emlőrák 1,6-szer vált gyakoribbá a likvidátorok körében. Fehéroroszország és Ukrajna legsúlyosabban szennyezett területein az emlőrák előfordulási gyakorisága a kétszeresére növekedett;

A kognitív funkciók csökkenése a likvidátorok körében;

A szürkehályog gyakoriságának növekedése a likvidátorok körében;

A mortalitás növekedése a likvidátorok és a helyi lakosok körében;

Fogyatékosság a likvidátorok és helyi lakosok körében.

Egészen a közelmúltig igaz volt, hogy a mentális zavarok jelentősége háttérbe szorult a fizikai egészség mögött a közvélekedésben.

Pedig a mentális egészség egyebek között a testi egészségre is hatással van.

A kitelepítés okozta stressz, a hazatérés lehetetlensége, a társadalmi megbélyegzés, valamint a sugárterheléssel kapcsolatos aggódás hatással van a mentális egészségre, és a fizikai értelemben vett egészségi állapot leromlásával jár.

A cikk a borzalmas képsorozat után folytatódik…

Közel három évtizeddel Csernobilt követően magasabb a mortalitás a szennyezett területek lakosai között.

Alacsonyabb a születési arány, növekedett a rákos megbetegedések száma, miközben a mentális zavarok általánosan elterjedtek a csernobili túlélők körében.

Egymillióan élnek Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban több száz olyan településen, ahol az éves sugárzási dózis meghaladja az 1 mSv értéket.

Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában 150 000 km2 földterületet ért olyan mértékű sugárszennyezés, amelynek következtében ki kellett telepíteni a lakosságot, vagy korlátozni kellett a mezőgazdasági célú földhasználatot.

A csernobili katasztrófa idején ezeken a területeken 8 millióan éltek.

Ma is több, mint 10 000 km2 föld hever parlagon, gazdasági hasznosításra alkalmatlanul.

A magas plutóniumszennyeződésnek köszönhetően a csernobili reaktorok 10 kilométeres körzetén belül található területeket több tízezer évig nem lehet újra betelepíteni…

Republished by Blog Post Promoter