Szijjártó a románoknak: Mi tiszteljük az önök érzéseit. Tiszteljék önök is a mieinket!

Ha már Bukarestben járt, a magyar külügyminiszter adott egy villám(ló)interjút. Amivel valószínűleg ismét kiveri a biztosítékot az összes román patriótánál.

Amint arról beszámoltunk, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter váratlanul Bukarestben termett pénteken, és tárgyalt egyet kollégájával, Teodor Meleșcanuval.

Persze, a román sajtó levadászta az illusztris vendéget, és nekiszegezte a kérdést: miért is tiltotta el a magyar diplomatákat a nagy román egyesülés centenáriumán tartandó eseményeken való részvételtől. Íme, mit mondott Szijjártó Péter:

Riporter: Az Európai Unió szerint számos demokratikus értéket „meggyilkolnak” Magyarországon, hogy ne kerülgessük a forró kását. Mondok egy példát: a magyar diplomatáknak tilos részt venni Románia nemzeti ünnepén. Miért ez a tiltás?

Szijjártó Péter: Igen, de nem értem, mi köze van ennek a demokráciához. Miért nem demokratikus az, ha én, mint külügyminiszter, hozok egy döntést olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyeken a diplomatáim részt vesznek. Ennek semmi köze a demokráciához, sajnálom.

De ez nem csupán egy akármilyen esemény, ez Románia nemzeti ünnepe, azé a Romániáé, amely az EU tagja, a NATO tagja, sőt, szomszédok is vagyunk, tehát elvileg igen jó köztünk a viszony.

De azért tisztáznunk kell valamit. Ennek semmi köze a magyarországi demokráciához, ugye, mert ön a két dolgot igyekszik összemosni.

Csak kérdezem! Kérdezem!

Rendben. A kölcsönös tisztelet jegyében építem a külpolitikai stratégiámat, és ugyancsak a kölcsönös tisztelet jegyében építem a kétoldalú viszonyokat országaink között. Barátommal, Teodor Meleșcanu külügyminiszterrel együtt erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy pozitív irányban mozdítsuk el ezt a kapcsolatot. Miniszterelnököm, Orbán Viktor, számos erőfeszítést tesz ez ügyben.

Nagyra becsüljük az önök képviselőházi elnökét, Dragnea urat, aki nagyban hozzájárul a kétoldalú viszonyok pozitív alakulásához. De el kell fogadnunk egy dolgot: vannak olyan történelmi dátumok, amelyek teljesen más jelentéssel bírnak különböző nemzetek számára.

És mit tiszteljük az önök érzéseit egy bizonyos dátummal kapcsolatban, amely iránt mi teljesen más érzésekkel viseltetünk. Annyit akarunk, hogy önök tartsák ezt tiszteletben:

mi tiszteljük az önök érzéseit és arra kérjük önöket, hogy tiszteljék a mi érzéseinket. Ne kényszerítsük egymást kölcsönösen arra, hogy másképp érezzünk, mint ahogy az számunkra természetes.

Önnek, mint Magyarország külügyminiszterének, van valamilyen üzenete a román nép számára az egyesülés centenáriuma alkalmából?

Nem, általános üzenetem van a román nép számára, ha ugyan szüksége van erre az üzenetre. Inkább egy vágyamat szeretném kifejezni, mert ki vagyok én, hogy üzengessek vagy tanácsolgassak a román népnek?

Üzenetről beszéltem, nem tanácsot kértem.

Vágy, üzenet, ahogy kívánja, anélkül, hogy agresszívek legyünk, persze. Tény, hogy szomszédos országok vagyunk és meg kell értenünk, hogy ha együtt tudunk működni, erősebbekké válunk. Ha kölcsönösen tiszteljük egymást, erősebbekké válunk. Ha nem konfliktusokba fektetjük energiáinkat, akkor lesz erőnk, amelyet hogy értelmes és pozitív tevékenységekbe tudunk fektetni.

Figyelemre méltó, hogy az eredetileg angolul zajló interjú román átiratát fifikásan (az angol you névmás és társai nem megkülönböztető jellegéből fakadóan) úgy munkálták ki, hogy a magyar külügyminiszter végig tegezi a riportert, a román kormányt, sőt, az egész román népet. Ami mélyen tisztességtelen eljárás. Aki kíváncsi az eredeti interjúra is, tessék:

A románok válaszképp, kioktatták Szijjártó Pétert

Ekkora szemtelenség, a románok nemzeti érzéseinek ilyen arányú semmibevétele, mi ez, ha nem égbe szóló botrány!

– ugrottak magasba azonnal a nagyromán eszme elrettenthetetlen harcosai. Közülük is kiemelkedett az a kaméleon természetű Dan Diaconescu, aki korábban a külügyi, illetve az igazságügyi tárca vezetőjeként is szolgált, majd a jelenlegi legfőbb kormánypárt, a PSD kegyeiből kiesve Traian Basescu egykori államelnök szolgálatába szegődött.

Igen, ő volt az, akivel a kancsal tengerész szinte feltörölte a padlót: még az államelnökjelöltségtől is megfosztotta, természetesen a kegyeltje, az azóta korrupció miatt jogerősen elítélt, s a börtönbüntetés elől Costa Ricába menekült Elena Udrea, egykori miniszter javára.

Diaconescu azóta a jelenlegi brüsszelita román ellenzék egyik szószólójaként, a magyarellens hangulatkeltésben jeleskedő tévécsatorna megmondóembereként, az úgynevezett európai értékek elszánt  védelmezőjeként, a V4-ek, s különösen Magyarország kérlelhetetlen ellenségeként jeleskedik, ossza az észt, ahol teheti.

A hajlékonyságáról – nevezhetnénk akár politikai gerinctelenségnek is – ismert Diaconescu nem különösebben kedveli az erdélyi magyar érdekekért elődeihez képest határozottabban fellépő Szijjártót.

Hiába: a bizánci fogantatású, levantei jellegű, szemforgató diplomáciai stílus követői előtt nincs becsülete a gerinces kiállásnak. Amiként az úgynevezett európai értékekkel való szembehelyezkedésnek sincs. Legalábbis Bukarestben.