Rengeteg idén a szúnyog – kiderült miért és hogyan védekezhetünk ellenük

Rafinált ártéri és oldalfoltos szúnyogok támadnak idén nyáron, ezek lerakott szúnyogtojásai akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak. Most azonban az esős május és a Dunán levonuló árhullám kedvezett az évek óta felhalmozott tojások fejlődésének.

Valóban szúnyoginvázióról beszélhetünk abban az értelemben, hogy sokkal több a csípőszúnyog, mint az előző évek hasonló időszakában volt.  Ártéri és oldalfoltos szúnyogokról van szó, iszonyú tömegük oka pedig az elmúlt időszak időjárásában, illetve a klímaváltozás évek óta érzékelhető hatásában keresendő- mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa a 24.hu-nak.

Ez a két faj speciális érzékszervei segítségével felkutatja azokat a területeket, amelyeket nagy esőzések, áradás során elönt majd a víz, és oda rakja le petéit, egyelőre a szárazra. A szúnyogtojások akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak, az elmúlt évek aszályos, száraz időszakaiban nagyon sok pete halmozódott fel az ország minden pontján a potenciális szúnyogbölcsőkben. Ezeket a helyeket nevezik tojásbanknak. A rendkívül csapadékos május, a Dunán levonuló ritka, kétcsúcsú árhullám most mindent elöntött, évek óta halmozódó tojások milliói és milliói indultak fejlődésnek, folyamatosan ontják a vérszívókat.

A hazánkban elterjedt kémiai gyérítés nemcsak káros, mert a szúnyogokkal együtt megöli a repülő rovarok nagyjából 90 százalékát is, hanem pusztán tüneti kezelés. Az irtás idején kifejlett szúnyogokat a méreg elpusztítja, de a tojásokra, lárvákra hatástalan, néhány nap múlva ugyanolyan tömegben jelennek meg az újabb és újabb generációk – nyilatkozta a lapnak Kemenesi Gábor.

A sok eső, a megáradt folyók és a meleg időjárás miatt egyre több helyen és gyorsabban fejlődnek a szúnyogok, így az ország számos településén – a katasztrófavédelem szakemberei szerint – számítani lehet  szúnyogok tömeges megjelenésére. A rengeteg eső hatására ezerszám alakultak ki a szúnyoglárváknak ideális tenyészőhelyek. A pocsolyák, árokpartok, ház körüli vízgyűjtők töredékét lehet csak szervezett módon biológiai lárvairtószerrel kezelni. Sokat lehet tenni a szúnyogok elszaporodása ellen azzal, hogy a lakókörnyezetünkben lévő, vízzel teli vödröket, kaspókat kiürítjük – írja cikkében a borsodhír.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint a csípőszúnyogok a vérszívás során betegségeket terjeszthetnek, ehhez azonban szükséges, hogy korábbi vérszívás alkalmával egy fertőzött emberből vagy állatból felvegyék a kórokozókat. Hazánkban és a környező országokban is várható olyan csípőszúnyog fajok felbukkanása, melyek korábban nem fordultak elő Európában. A csípőszúnyogok lárvái vízben fejlődnek. Tévedés azt gondolni, hogy csak a tavak, folyók árterében szaporodnak a szúnyogok. Számos olyan járványügyi szempontból fontos szúnyogfaj ismert, melynek lárvája kis térfogatú pangó vízgyülemekben él. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák, és néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.

Az ÁNTSZ honlapján praktikus trükköket mutatnak be a szakemberek, melyekkel védekezni lehet a szúnyogok ellen:

  • az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát fordítsa fel, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni,
  • az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre,
  • az esővízgyűjtő hordót, víztározót fedje le, vagy sűrű hálóval takarja le,
  • az eresztcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson,
  • ne tároljon a szabadban olyan hulladékot, melyben a víz összegyűlhet.