Örmény gázolt Torontóban, de nem terrorcselekmény, csak személyiségzavaros volt szegény – Már bíróság elé is állították

Még mindig nem tudni, hogy miért hajtott egy 25 éves fiatal férfi a tömegbe Torontóban. Tíz ember meghalt, tizenöten pedig megsérültek, amikor Alek Minassian egy furgonnal a járdára hajtott. A 25 éves örmény származású elkövető súlyos személyiségzavarokkal küzdött és neve ismert volt a rendőrség előtt is. A terrorkészültségi szintet egyelőre nem emelték az országban.

Vádat is emelt ellene tíz rendbeli gyilkosság és 13 rendbeli emberölési kísérlet miatt kedden egy torontói bíró. 

A 25 éves kopaszra borotvált fejű gyanúsított fehér rabruhában, bilincsbe vert kézzel hallgatta végig a vádakat rövid meghallgatásán. A beszámolók szerint nem sok érzelmet mutatott. A férfit egy kirendelt védő képviselte. Következő meghallgatását május 10-re időzítették, addig előzetes letartóztatásban marad.

A kanadai rendőrség közlése szerint a gyanúsított hétfőn az ebédszünet idejében hajtott fel a járókelőkkel teli járdára, és ott több mint egy kilométert haladt, elgázolva mindenkit, aki az útjába került. A 15 sebesült közül öt ember állapota életveszélyes. Mark Saunders, a kanadai nagyváros rendőrfőnöke korábban azt mondta, hogy szándékosnak tűnik Minassian tette, de hozzátette, hogy továbbra sem ismert a sofőr indítéka.

Időközben felmerült egy lehetséges nyom Minassian tettét illetően. A vádlott állítólag rejtélyes üzenetet posztolt a Facebookon percekkel a gázolást megelőzően – mondta Graham Gibson, a torontói rendőrség egyik nyomozója sajtókonferenciáján. Gibson szerint az áldozatok többsége különböző életkorú nő volt. A rendőrnyomozó ugyanakkor elutasította a válaszadást arra a kérdésre, hogy nők ellen irányuló indulatok válthatták-e ki a támadást.

A Facebook megerősítette, hogy Minassian az incidens előtt a mikroblogján szexuális frusztrációra utaló bejegyzést tett. Az általa használt angol “incel” kifejezés a BBC szerint a “kényszerű cölibátus” rövidítése, és olyan, a közösségi hálókon tevékeny férfiak csoportjára vonatkozik, akik úgy érzik, hogy nehézségeik vannak a szexuális kapcsolatok létesítése terén. Minassian “incel forradalomról” írt a Facebookon, miközben dicsőítette Elliot Rodger kaliforniai ámokfutót, aki 2014-ben megölt hat egyetemistát, mielőtt végzett volna saját magával is, mert erősen frusztrálta, hogy a nők sohasem vonzódtak hozzá.

Nem klasszikus terrorcselekmény történt azonban a kivitelezés mégis arra vall

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Este című műsorában úgy vélekedett, nem egy klasszikus terrorista merényletnek tűnik a torontói gázolás, azonban a kivitelezés mégis erre vall. Kifejtette, az, hogy évek óta ilyen hírek jelennek meg, egy olyan pszichózist teremthet, hogy aki erre hajlamos, az azt látja, hogy ez egy normális dolog.

Nem elég a rendőrség kapacitása

„Lehet, hogy öt évvel ezelőtt eszébe sem jutott volna, hogy belehajtson a tömegbe, de miután olvasta és látta, hogy ilyet követtek már el, gondolhatja, hogy maga is megcsinálja” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette, nagyon oda kell figyelni azokra is, akik nem feltétlenül kapcsolódnak terrorista szervezetekhez, azonban ha ezt vesszük, elég sok emberre kellene odafigyelni, ami meghaladja a rendfenntartó szervek kapacitását.

Nem elég, hogy csak gépek ellenőrzik a bejegyzéseket

Arra a felvetésre, hogy a Facebook adminisztrátorainak nem tűnt fel Alek bejegyzése, amelyben legfelsőbb úrnak nevezi Elliott Rodger-t, azt a férfit, aki Santa Barbarában gázolt el hat embert, és több embert is meggyilkolt ezután, úgy vélekedett a szakértő: nagy problémával küzd a Facebook azzal kapcsolatban, hogy hogyan ellenőrizze a bejegyzéseket. Hozzátette, a közösségi oldal üzemeltetői most vizsgálják felül eddigi politikájukat, és rájöttek arra, hogy nem lehet teljes mértékben számítógépekre bízni az ellenőrzést, hanem embereket is be kell vetni.

„Én azt gondolom – egyébként egyetértve azzal, amit a Facebook tervez, vagy már csinál is –, hogy amikor ilyen kétes megjegyzések vannak, egy ember is vessen rá egy pillantást, hogy mi az amit mondanak. Vannak ennél kétértelműbb, vagy nehezebben megkülönböztethető jelzők is, amelyeket a Facebookon használnak, ezért nem árt, hogyha a kétes megjegyzések esetén azért egy ember is odafigyel” – magyarázta Gyarmati István.