Orbán Viktor beszéde: “Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját és támogassuk a hazafiság kultúráját”

Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza előtt mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján. A cikk végén a videó a teljes beszédről.

A matematika egyik tétele szerint két negatív szám szorzata mindig pozitív”

– mondta a miniszterelnök ünnepi beszédében, majd hozzátette, nehezen érthető igazság ez. “Amennyiben ezt lefordítjuk a történelem nyelvére, hirtelen kirajzolódik előttünk a magyar história alapvonala. Szinte minden forradalmunk és szabadságharcunk negatív eredménnyel, vereséggel és megtorlással zárult, azonban ebből a sok negatívból végül pozitív eredmény lett” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Megmaradás, haza és szabadság. Igazi misztérium ez, amelyet minden nemzeti ünnepünkön felidézünk.”

A miniszterelnök felidézte: 1955-ben a szovjet csapatok kivonultak Ausztriából. Akkor Magyarországon mindenki érezte, hogy ha ez így megy tovább, a kommunista barbárság nyomása alatt szétesik a magyar keresztény kultúra, amelyet ezer év alatt teremtettek az egymást követő nemzedékek.

A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll”

– mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást “bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért.

Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel. Olyan egységben, ahogy a hont foglaltuk, olyan halált megvető bátorsággal, mint Nándorfehérvárnál és olyan tiszta szívvel, mint 1848 márciusában. Dicsőség a hősöknek”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte: ’56 után még 34 évig kommunista diktatúra volt.

Élni kell, éltünk, ahogy tudtunk”

– mondta, majd hozzátette: a kisszerűségtől mentettek meg minket az ’56-os hősök.

A bátorság, a hősiesség és a nagyság példaképét kaptuk tőlük örökségül.”

Orbán Viktor megjegyezte: mi magyarok tudunk a legjobban keseregni, mi tudunk a legszebben panaszkodni és a legőszintébben elsiratni magunkat. És mégis itt állunk 1000 évvel a keresztény állam alapítása után, túlélve megszállókat és zsarnokokat, akik mind azt akarták, hogy mi ne is legyünk. A végeláthatatlan szláv és germán tenger közepén mi mégis megmaradtunk. “A sok sok mínusz kiadott valahogyan egy pluszt.”

Orbán Viktor kiemelte: a tízen-húszon éves pesti srácok, ’56 hősei, soha semmit nem kaptak a hazájuktól, mégis mindent odaadtak érte. Amikor megjelent az első fénysugár, hogy hazájuk szabad lehet, az első moccanó remény, hogy Magyarország ismét Magyarország lehet, akkor gondolkodás nélkül mentek.

Félszáz év megszállás és kommunista elnyomás után ki gondolta volna, hogy Európát végül saját maga sodorja veszélybe?

Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták”

– jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte: a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban.

Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely”

– fogalmazott. Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is – emlékeztetett.

Ki gondolta volna, hogy mások akarják megmondani majd nekünk, hogy másokkal éljünk együtt saját hazánkban? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

“Mi magyarok szenvedtünk eleget a birodalmaktól. Mindegyik jó alattvalót akart faragni belőlünk. Egyik sem értette meg, hogy nekünk hazánk van, amelynek nem alattvalói hanem fiai vannak” – emlékeztetett Orbán Viktor.

Brüsszelből sohasem hódítottak, csak gyarmatokat igazgattak. Mi, magyarok sosem vettük el más hazáját, ezért nem fogjuk másnak sem odaadni a mienket.”

Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak.

A kormányfő úgy fogalmazott, akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak: az európaiság mércéjévé tették a migránsok beengedését, és elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá.

Szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel – folytatta -, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől.

Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Nem a képesség hiányzott, hanem az akarat”

– mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: most októbert írunk, de Európában már mindenki a májusra gondol. A májusi EP-választás eldönti merre forduljon Európa szekere. Elő kell hívni azokat akik a nemzetek Európájában hisznek.

Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját és támogassuk a hazafiság kultúráját. Rajongunk a kultúránkért, hiszünk az erős családokban, ünnepeljük a hőseinket és szeretjük a hazánkat. Nem fogunk lemondani róla birodalom vagy globális kormányzás kedvéért. Válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét!