Nemi erőszak és lövöldözés: elképesztő állapotok vannak Svédországban


Jamaica, Costa Rica és Bolívia is sokkal jobb helyzetben van, mint a jóléti állam Svédország a nők elleni nemi erőszakok tekintetében. A migránsválság kezdete óta látványosan romlott a közbiztonság a skandináv államban, miközben a hatóságoknak egyre kevesebb esélye van arra, hogy sikeresen felvegyék a bűnözők elleni harcot. A bevándorláspárti baloldali kormány annyira megengedő a migránsokkal szemben, hogy még az Iszlám Állam harcosait is befogadnák. A közelgő EP-választáson nagy sikert arathatnak a bevándorlásellenes erők.

Egyre áldatlanabb állapotok uralkodnak Svédországban a tömeges és ellenőrizetlen migráció miatt. A legfrissebb statisztikák szerint a skandináv országban a 100 ezer nőre jutó erőszakok száma (66,5) soha nem látott magasságokba emelkedett.  Ennek eredményeként mára Svédország messze megelőz olyan harmadik világbeli országokat, mint Bolívia, Costa Rica, Indonézia és Jamaica. A skandináv országban egyébként 66-szor több a 100 ezer nőre jutó nemi erőszakok száma, mint Szlovákiában. Mindez pedig már önmagában is elborzasztó adat.

De nemcsak a nemi erőszakok száma ugrott meg az északi országban az elmúlt években. Stockholmban az elmúlt három évben a külvárosi migránsnegyedekben több tucat embert gyilkoltak meg. 2017-ben a svéd fővárosban összesen 129 lövöldözést jegyeztek fel, ebből 19 esetben történt gyilkosság. 2016-hoz képest ez a halálos támadások megduplázódását jelentette. Malmőben, ahol mára a lakosság 45 százaléka bevándorló hátterű, a hatóságok három-négy bűnözői migránsbandáról tudnak.

20190311topshots-horizontal-demonstratioA svéd nagyvárosok migránsok lakta részeiben egyre áldatlanabb állapotok uralkodnakForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Egyre erősebbek a bevándorlásellenes erők

A lövöldözések nagy része a migránsbandákhoz köthető. A lövöldözések azonban nem érnek véget az utcán, mivel a leszámolások sok esetben a kórházakba tevődik át, miután a sérülteket elszállítják a mentők a helyszínről.  Mára a bandák nem foglalkoznak a rendőrséggel, mivel a hatóságok sok esetben már nem mernek bemenni azokba a no-go zónákba, ahol ezek a bűnszervezetek szabadon működnek. 

Mindennek eredményeként a közelgő európai parlamenti választáson nagy áttörést érhetek el a bevándorlásellenes Svéd Demokraták. A 2014-es EP-választáson még csak 9,6 százalékot értek el, míg a legfrissebb kutatások szerint most éppen 18 százalékon állnak. Mivel az EP-választásokon lényegesen alacsonyabb a részvétel a skandináv államban, mint egy parlamentin, ezért a vártnál is jobb eredményt érhet el a bevándorlásellenes alakulat.

A rendőrség már pénzért és emberért könyörög

Mint arról korábban beszámoltunk, több pénzre lenne szüksége a svéd rendőrségnek, ugyanis a jelenlegi körülmények között folyamatosan kritizálják őket, amiért az ország képtelen betartani a schengeni vállalásait. Egy kicsit egyébként elkéstek a tűzoltással, ugyanis 2014 és 2017 között 300 ezer migráns adott be Svédországban menedékkérelmet, a ténylegesen odaérkezők száma pedig ennél is jóval nagyobb.

20190311migration-social-rights-horizontA svéd rendőrség egyre tehetetlenebb a migránsokkal szembenForrás: AFP/Boris Horvat

A rendőrség összesen további 600 millió svéd koronát, tehát mintegy 18 milliárd forintot kér a kormánytól a 2020 és 2022 közötti időszakra elosztva, a már előirányzott összegeken felül. Nem véletlenül, ugyanis a hatóságot rendszeresen kritizálják, különösen egy tavalyi schengeni jelentésben, miszerint a rendőrség se létszámában, se szervezettségében, de még kompetenciájában sem megfelelő a határ szakszerű őrzésére.

Ahhoz, hogy egyáltalán labdába rúghassanak, mindenekelőtt több emberre lenne szükség, de ugyanígy kiemelten fontos lenne az oktatás, az eszközök és a létesítmények fejlesztése is – ezeket mind kérték a kormánytól. Ugyanakkor az informatikai felszerelések és rendszerek modernizálása már elkerülhetetlen. Ha megkapják a 600 milliós támogatást, akkor 100 millió svéd koronát 2020-ban, 200 milliót 2021-ben, a maradék 300 milliót pedig 2022-ben költenék el.

Nem nyomoznak a terroristák után

Szintén írtunk arról, hogy Svédország néhány európai országtól eltérően nem fog nyomozni azon “állampolgárai” után, akik még évekkel ezelőtt hagyták el a skandináv államot, hogy a terrorista szervezethez, az Iszlám Államhoz csatlakozzanak a Közel-Keleten. Egy vezető svéd szakértő szerint viszont ez hiba, mert csak így lehetne bíróság elé állítani őket. A becslések alapján 2012 óta nagyjából 300 ember hagyhatta el Svédországot a terrorszervezet kedvéért, ennek nagyjából fele térhetett már vissza, száz emberről pedig úgy tartják, hogy még mindig a közel-keleti régióban vannak. 

Magnus Ranstorp kifejtette, hogy igen is ki kellene vizsgálni minden egyes ember tevékenységét, akik részt vettek az Iszlám Állam oldalán az elmúlt években, de legalábbis meg kellene vitatni a dolgot. A Svéd Védelmi Egyetem szélsőségekkel és terrorizmussal foglalkozó vezető kutatója szerint kevés esély van arra, hogy bíróság elé állítsák ezeket az embereket, hacsak le nem folytatnak előzetes vizsgálatokat velük szemben, beleértve a telefonjaik és a közösségi médiumaik átvizsgálását is. Ahogy az Origo beszámolt róla, a visszafogadást a terroristák úgy „hálálták meg”, hogy iszlamista harcosok toborzásába fogtak a helyi migránsok körében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Forrás


Like it? Share with your friends!

0 Comments

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük