Nem sikerült a nyugat Putyin elleni merénylete


Augusztus végén a Szkripal-ügy – egy egykori brit-orosz kettős ügynök elleni vegyi fegyveres támadás, melyet az orosz titkosszolgálatok szerveztek meg és kiviteleztek – azt vonta maga után, hogy az Egyesült Államok és más nyugati ország szankciókat léptetettek érvénybe Moszkva ellen.

Egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonsággal kapcsolatos “érzékeny” eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak, viszont most teljesen elvágták ezt a kereskedelmet.

Az amerikai lépések ezzel együtt is húsba vágóak voltak az orosz gazdaságnak: nőtt a piaci bizalmatlanság az ország cégeivel szemben a piacokon, romlottak a befektetői kilátások is, mivel az évben már másodjára döntöttek orosz ipari cikkek tiltólistára tételéről Washingtonban. Így kockázatos lett az oroszokkal üzletelni, mert megjósolhatatlan, hogy mikor jön az Egyesült Államok újabb pofonja és az mit is fog érinteni. Az orosz pénz, a rubel ennek megfelelően esni kezdett, míg január és április között az 56-58 dolláros sávban mozgott, addigra szeptemberben már a 70 fölötti kurzust is megjárta.

Viszont ezzel az oroszok nagyon jól jártak: az Egyesült Államok ugyanis elkezdett másokat is büntetni, így Irán esetében az olajexportot büntették, ami nagyon is kapóra jött Moszkvának. Az olaj árát ugyanis dollárban denominálják, vagyis az értékvesztett hazai pénzen sok profitot realizálhattak.

Felszaladt a Brent

Az elmúlt hónapokban az olaj és a rubel árfolyama ismét ellentétes irányba mozdult. Így a növekvő olajár és a csökkenő rubel-szint újratöltötte a kormányzati kasszákat, és az ország hatalmas energiacsoportjai komoly profitot realizáltak. Ebben az évben a Rosznyefty és a Lukoil piacirészesedése 56 illetve 39 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, felülmúlva ezzel a nyugati riválisok teljesítményét. A Rosznyefty, a világ legnagyobb olajtermelője örülhet a legjobban: a második negyedévhez képest az előző három hónapban közel 50 százalékos növekedést jelentett a kamat, adó, értékcsökkenés és amortizáció előtt.

“Oroszország sokkal jobban érzi magát magasabb olajárral és gyengébb rubellel, mert költségvetési szempontból ennek kettős pozitív hatása van” – magyarázta Szabó E. Viktor, az Aberdeen Standard Investments feltörekvő piacok adósságállományával foglalkozó menedzsere a Wall Street Journalnek.

Így problémás, hogy az Egyesült Államok nem érte el a várt a hatással az oroszokra kivetett szankciókkal. A tavalyi év végén, egy hordó olaj az orosz eladóknak valamivel több mint 3,835 rubelt hozott miután az értéket visszaváltották dollárról. Most minden hordó 5 262 rubelt hoz, közel 40 százalékkal többet.

A szankciók erősen segítik az országot a külföldi adósság csökkentésében egy olyan időszakban, amikor a legfontosabb vállalatok bővülni kezdtek – írja a jelenségről a Société Générale. Szerintük ebben komoly szerepe van annak is, hogy a rubel értékvesztése megakadályozza a kibocsátóknak a dollárban denominált adósság felvételét, valamint a külföldi befektetők is ódzkodnak attól, hogy hitelezzék az orosz vállalatokat, hiszen bármikor jöhet egy újabb amerikai büntetőintézkedés. Vagyis kisebb lehetősége volt az eladósodásra ezeknek a cégeknek.

A külföldi befektetők felé lévő orosz magán- és államadósság szintje 2016 óta esik vissza: a bruttó hazai termék 32 százalékáig süllyedt az első negyedévben, a Société Générale szerint. Közben Oroszország folyó fizetésimérleg-többlete – a külföld ügyleteinek mértéke – márciusban 18,3 milliárd dollárra emelkedett, szemben az előző negyedévi 14,6 milliárd dollárral (igaz, ebben a nyári foci vébé is szerepet játszott).

“Oroszország az alacsony olajárakhoz és szankciókhoz igazodik” – mondta a CreditSights elemzője, aki hozzátette, hogy az orosz gazdaságnak kedvez az alacsony államadósságszint és a külföldi források állományának csökkenése is.

A hurráoptimizmus felesleges

Azonban hosszútávon nem annyira jók a kilátások: az elmúlt évek szankciói sokat ártottak az orosz gazdaságnak. A büntető intézkedések, amelyeket a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása miatt hoztak, a felére értékelték a rubelt, ami miatt az energiaszektorba irányuló beruházások szintje is a felére zuhant vissza. Ami hosszú távon okoz lassú visszaesést, mert a termelési képesség zsugorodásával vagy stagnálásával jár, miközben nő a világ energiaéhsége.

Néhány orosz piac most is szenvedett: az év kezdete óta az USA dollárban denominált orosz államkötvényének 2023 szeptemberében lejáró hozama körülbelül 3,275 százalékról mintegy 4,275 százalékra nőtt és a trend felfelé tendál.

A gyenge valuta is beáramlik az inflációba, amelyet az orosz jegybank a jövő év végére 5,5 százalékra vár, jóval meghaladva a 4 százalékos célt. Szeptemberben az orosz központi banktól meglepő lépés volt, hogy negyedponttal 7,5 százalékra emelte a kamatszintet. A cél az volt, hogy a rubelt még lejjebb értékeljék, kihasználva az emelkedő olajárakat. Viszont, amint a lakossági fogyasztási cikkeket is eléri az infláció, az országban új problémák fognak jelentkezni: az importon már rajta veszthet az orosz gazdaság, a mindennapi kiadások emelkedése pedig elégedetlenséget szülhet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem is érzi azt, hogy az orosz gazdaság az idén nagyot lépne előre: 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak erre az évre. A szervezet szerint a szerkezeti reformok nélkül az orosz gazdaság még 2023-ban is csak szerény, 1,5 százalékos növekedést ér majd csak el.


Like it? Share with your friends!

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük