Lehet, hogy az eddigi ismereteink a Holdról tévedésnek bizonyulnak

A Hold a legközelebbi égitest, amin 1972 óta nem járt ember. Vajon mi az, ami miatt a politika és a tudomány döntéshozói nem erőltetik az emberes holdexpedíciókat?

„Minden magyarázat a Hold jelenlétére komoly nehézségekkel küzd.”  –  Christopher Knight és Alan Butler csillagászok
Minden évben valamelyik űrhatalom bejelenti, hogy valamilyen belátható időn belül űrhajósokat küld a Holdra, de úgy tűnik a Marsra hamarabb jut el az emberiség, mint a közeli Holdra.

Ez a politikai és tudományos hozzáállás rengeteg kérdést vet fel. Mi van a Holdon, ami miatt nem akaródzik oda menni?
Ez az égitest itt van egy köpésre, de az idő múlásával csak tulajdonságainak rejtélyessége növekedett.
Néhány megmagyarázatlan anomália:

• nincs általánosan elfogadott elmélet keletkezésére, eredetére
• hogyan lehetnek a lehozott holdkőzetek közt 5,3 milliárd éves minták, amikor a a Föld “csupán” 4,6 milliárd éve keletkezett
• olyan közel kering a Földhöz, hogy a fizika törvényei szerint rá kéne zuhannia
• nagyon valószínűtlen pályán mozog

Önmagában már ezek a tények is megkérdőjelezik a tudomány mai állását a Hold keletkezésével, anyagával kapcsolatban és már csak e miatt is megérdemelnék a helyszíni vizsgálataot. Ráadásul a nyílvánosságra hozott fényképeken  különös dolgokat lehet észrevenni.

A 85 km-es Tycho kráter is meglepetéseket tartogat

Szabályos, mesterségesnek tűnő struktúrák látszódnak a nagyitásban

Furcsa, hogy hogy nem láthatunk nagy felbontású fotókat, helyettük alacsony felbontású, homályos képek kerülnek nyilvánosságra.  Nehéz ellhinni, hogy a mai technika csupán ennyire képes.

Nem csoda, ha az összeesküvés elméletek arról beszélnek, hogy a Hold a földönkívüliek bázisa, és az emberiség ezért nem látogatja.

Mihail Vasin és Alexander Scerbacov (1970) orosz kutatók egy olyan hipotézist fogalmaztak meg, amelyik szerint a Hold tulajdonképpen egy galaktikus űrhajó, vagyis értelmes lények által földkörüli pályára állított műhold lenne !

Elméletüket, egyfelől a felszín struktúrájában talált nagyon kemény fémek jelenlétével (titán, króm, cirkónium – melyek gyakorlatilag rozsdamentesek), másfelől a holdfelszín alatt feltételezhető nagy üregekkel bizonyítják.

Úgy vélik, a gigantikus „űrhajó” burkolata két rétegből áll ; a belső réteg vastagsága 30 km., míg a külső, lazább és kb. 4 km. vastag. A külső burok és a nagy központi üregek között, valószínűleg egy „hasznos tér” van, 50 km. vastagságban, a legénységnek szükséges gázzal és technikai berendezésekkel megtöltve. A szerzők szerint, jelenleg a Hold lakatlan ; a technikai berendezések egy része már rég nem működik

Hogy mi az igazság, kell még néhány év, hogy kiderüljön.

Republished by Blog Post Promoter