Nagy a pánik Brüsszelben, egész Európa “orbanizálódik”


Megerősödhetnek az euroszkeptikus pártok, míg az EU-pártiak várhatóan meggyengülnek a 2019 májusában esedékes Európai Parlamenti választásokon – nyilatkozta az M1 Ma Este adásában Kiszelly Zoltán politológus. Ennek előzménye volt az októberi osztrák választás, amelyen a választók két olyan pártot támogattak, amelyek a bevándorlást elutasították – hangzott el az adásban.

Kiszelly Zoltán a műsorban elmondta: az osztrákoknak a bevándorlásbarát nagykoalíció „azt a sorsot szánta”, hogy nem 37 ezer migránst kellene befogadniuk, hanem csak évi 18 ezret, hasonlóan Németországhoz, ahol 1,5 millió helyett csak 220 ezret. Sebastian Kurz látta, hogy ha támogatja ezt a 18 ezres számot, amely családegyesítéssel háromszorosára nőhet, akkor nem szerepel jól a pártja. Az osztrák kormányfő is átvette Orbán Viktor és a V4-ek politikáját, amely szerint a lehető legkevesebb migránst kell beengedni és a segítséget kell elvinni hozzájuk – fogalmazott.

A CSU fejlesztési miniszterének közlése szerint 15 eurócentből lehet támogatni a polgárháborús övezetekhez közel biztonságos menekülttáborokban élőket, míg ez Németországban, Svédországban, „helyben” ez 50-100 euró lenne. Ebből a pénzből Jordániában, Libanonban, Törökországban, vagy Afrikában sokkal több embernek lehetne segíteni – hívta fel a figyelmet az elemző, aki arra is kitért: Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a kormányzó Liga elnöke arról beszélt pár napja, hogy létrehozza a hasonló gondolkodású nacionalista pártok páneurópai szövetségét.

Kiszelly Zoltán leszögezte: három euroszkeptikus, vagy EU-ellenes pártcsalád is van már az EP-ben, a legrégebbi a Konzervatívok és Reformerek csoportja, amelyben a kormányzó lengyel PiS, brit konzervatívok és a cseh ODS vannak. Az Egyesült Királyság függetlenségi pártja, a UKIP is létrehozta Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciócsoportot 2014-ben, ők eddig az európai parlamenti választásokon jól szerepeltek, míg a nemzeti választásokon nem tudtak áttörő sikert elérni.

A Jobbikot nem vették be a klubba

Kiszelly Zoltán kifejtette: a populista pártok nehezen értenek szót egymással, így nem vették be a francia Nemzeti Frontot de a Jobbikot sem a családba. Míg a populista nacionalista frakciók Izrael-barátok, a Jobbik pedig magát anticionista pártként definiálta; a nyugati pártok a tömeges bevándorlás miatt arabellenesek, a Jobbik viszont korábban arabbarát politikát folytatott – emelte ki.

Elemzők szerint a bevándorlási politika miatt erősödnek az europesszimista pártok, ezzel kapcsolatban Kiszelly hangsúlyozta, hogy országonként eltérő eltérő a helyzet.

Délen erős a radikális baloldal

Az euróövezet déli részén, Portugáliában, Görögországban a populista baloldal az erős – kormányon is vannak –, míg Spanyolországban a Podemos támogatottsága számottevő. Németországban a Balpárt (Die Linke) támogatottsága meghaladja a tíz százalékot.

A jövő májusi európai parlamenti választások előtt tíz hónappal Brüsszelben nagyon tartanak a fenti folyamattól. A szakértő elmondta, hogy Brüsszelben igyekeznek a következő, 2021-2028-as uniós költségvetést még most elfogadtatni, mert attól tartanak, hogy a következő, esetleg euroszkeptikus összetételű Európai Parlament már nem költene annyit például migrációra, vagy a Soros-féle álcivilek, NGO-k támogatására.


Like it? Share with your friends!