Még Drakula grófot is egy Magyar kém találta ki 


Még a világ leghíresebb rémalakját is magyar ember találta ki. Drakula gróf ír szerzője, Bram Stoker egy magyar professzor tanácsaira szorulva alkotott, akiről utóbb az is kiderült, hogy a briteknek kémkedett.

Késő este a Kárpátok peremén, fiatal ügyvéd áll tanácstalanul az ormótlan kastély előtt. Se kopogtató, se csengető a kapun. Egy szikár öregúr tárja ki az ajtót és annyit mond: én vagyok Drakula. Később fejjel lefelé kúszva borul alá a kastély falán, köpönyegét pedig denevérszárnyként kitárja. Az élő holt, vérszívó gróf így lép színre az ír Bram Stoker 1897-ben megjelent klasszikus regényében.

Az író könyve meghódította a világot, Drakulát a magyar származású Lugosi Béla halhatatlanná tette, Stoker azonban soha többé nem tudta megismételni a szörnyeteg által hozott sikert – amit eleve egy magyarnak köszönhetett.

Sosem járt Erdélyben

A 171 éve született dublini Bram Stoker betegeskedő gyerek volt, állítása szerint első hét évét ágyban töltötte, de az sosem derült ki, milyen kór gyötörte. Magántanulóként falta a könyveket, imádta a verseket. Oscar Wilde egykori kedvesét vette feleségül, akivel Londonba költöztek: Stoker itt találkozott olyan neves írókkal, mint Sherlock Holmes atyja, Sir Arthur Conan Doyle. De a sors összehozta az igen kalandos életű Vámbéry Ármin (1832–1913) nyelvészprofesszorral is, aki először mesélt neki a havasalföldi zsarnok, III. Vlad Tepes legendájáról. Stoker lázasan jegyzetelt, a kínzásairól ismert herceg megihlette. Hat évet dolgozott a regényen, ennek ellenére Erdélybe nem ment el, sőt Kelet-Európában sem járt soha.

1697521_nagy-melle-bela-lugosi-dracula-w

A vámpír grófot Lugosi Béla (1882–1956), magyar származású színész tette halhatatlanná © Wikipédia

Ördög és sárkány

Stoker gyakorlatilag a négy fal között, hosszú kutatómunkával írta meg a Drakula gróf válogatott rémtettei című művet. A könyv magyarul is csupán 2006-ban jelent meg teljes egészében, azelőtt csak rövidített változatban lehetett kapni. Stoker a szereplők naplóbejegyzésein, egymásnak írt levelein keresztül bontotta ki a történetet. A gróf nevét Vlad román keresztnevéből, a Draculeából vette: a dracul a mai román nyelvben ördögöt jelent, de a XV. században még sárkányt és démont is értettek alatta. Ez, vagyis Drakula gróf beszélő neve, a nyelvi játék minden bizonnyal Vámbéry professzor érdeme, ahogy a szó harmadik értelme is: a Dracul a Sárkány Lovagrendre utalt, a sárkány ugyanis latinul draco.

Magyarok nyomában

Az egykori Magyar Királyság északi részén, Szentgyörgyön született Vámbéry professzor teljes ellentéte volt Stokernek. Igazi kalandorként álruhában, álnéven járta be Ázsiát – igaz, a Magyar Tudományos Akadémia pénzén –, hogy a magyarok eredetét kutassa. Rasid Effendi néven, szunnita szerzetesnek öltözve indult el Isztambulból, ugyanis akkor már Törökországot is megjárta, ahol egyébként komoly karriert futott be egy pasa titkáraként.

Azt azonban ritkán említik, hogy eközben Vámbéry a Brit Birodalom külügyminisztériumának is dolgozott: a szultánnal és magas rangú török vezetőkkel történt találkozóiról rendszeresen jelentett, amiért busásan jutalmazták. Vámbéry azt is elérte, hogy tőlük kapjon rendszeres nyugdíjat, végül 81 évesen halt meg. A 64 éves korában elhunyt Stokert pedig a szifilisz vitte el, bár más források szerint túlhajszolta magát. Sosem tudott még egy sikeres regényt írni.

 


Like it? Share with your friends!

0 Comments

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük