Az 1870-es években elképesztő leletek tartották izgalomban az épp akkor megszülető magyar régészettudomány kutatóit.
Erdélyből és a Délvidékről ugyanis olyan bizonyítékok kerültek elő, melyek arra utaltak:
Nem 896-ban jöttek be először magyarul beszélő népek a Kárpát-medencébe, hanem – bármennyire is hihetetlen – az újkőkorban, 10 000 éve!
Hogy megértsük a tatárlaki leletek igazi jelentőségét, néhány alapvetően fontos ténnyel tisztában kell lennünk.
Először is:
A régészek sokáig úgy vélték, hogy minden tudás, civilizáció Keletről áradt be Európába az ősidőkben.
Ez annyit jelent, hogy szerintük, mialatt Mezopotámiában világvárosok, Egyiptomban pedig piramisok épültek úgy 4-5000 éve, addig itt, a Kárpát-medencében teljes „kulturális sötétség” honolt…
Torma Zsófia mintegy 10.000 rovásjeles cserépedény töredékét és korongját az 1800-as évek végén a Kolozsvári Nemzeti Múzeum vásárolta meg. Ezekből néhány darab a régésznő nevének említése nélkül egy tárlóban megtekinthető.
A rovásjelek tisztán kivehetőek, közöttük az összerótt H és ZS betű valamint a nagy jelentőségű E alakú fordított rovás P betű, ezt ebben a formában megtalálták a Boszniai Visokoban, Trójában, Egyiptomban és Iránban is.
Forrai Sándor a rovásírás Z, Ny, Gy, B, és P betűit ismerte fel.
„A megfejtetlen írású agyagtáblák komoly dilemmát jelentenek az írás poligenezisén (több, egymástól elszigetelt központban való keletkezésén) alapuló elméleteket követő nemzetközi történettudomány számára.
A táblákon látható írásjelek meglepően hasonlítanak a korai elámi és korai sumer ékírásos táblákhoz, valamint a székely-magyar rovásírás jeleihez, de van párhuzam a kínai írásjelekhez is.
A távoli területek közötti írásemlék-kapcsolat azonban, – a poligenezis elmélet talaján állva – nagyon is kérdéses, nemcsak a nagy távolság miatt, hanem egyrészt azért, mert a mezopotámiai írás első emlékei legalább 1000 évvel később jelentek meg, másrészt mivel a korai vonalas-geometrikus írások egymástól térben függetlenül is hasonlóak.”
Ez vajon miért nem azt jelenti hogy egy közös ősi írás nyomaira bukkantunk?
Hiszen találunk hasonló írásokat a világ számtalan pontján, ezek akár a lelethez hasonló ősi írások fennmaradt változatai is lehetnek.
Miért kellene vagy a sumer vagy a székely rovásírásnak teljesen megfelelnie? Hiszen mindkettő eredhet egy közös ősiből.
„Később az eredetileg égetetlen agyagtáblácskákat a Kolozsvári Régészeti Múzeum kemencéjében kiégették, így a későbbi kormeghatározás lehetetlenné vált.”
Mi másért tették volna minthogy rájöttek még sokkal régebbi mint a feltételezett 5000 év? Mindenesetre olyan felháborító tett volt amiért azonnal el kellett volna venni a leletek megőrzéséhez való jogukat.
Hihetetlen hogy ilyesmi egyáltalán megtörténhet…
A Kolozsvári Régészeti Múzeum munkatársai mindezt nyilán azért tették nehogy kiderüljön, hogy a Székelyek mindig is ott éltek ahol ma, de ezzel akkor is az egész emberiség ellen vétettek!
NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT:
ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREK | Közélet | Járvány | Nagyvilág | Nemzeti | NeoLiberális | VeszélyZóna | Diktatúra | Bevándorlás | Rasszizmus | Érdekességek | Eltitkolva | Videók | Teljes adások
Republished by Blog Post Promoter