Magyar kutató jöhetett rá, hogyan aktiválható az immunrendszerünk svájci bicskája: Nobel-díjat is érhet a felfedezés?

Elméletileg az immunrendszer képes lehet bármilyen betegséget legyőzni, még a halálosakat is… a jelenleg gyógyíthatatlan betegségek hamarosan a múlté lehetnek?

Úgy néz ki, hogy megint a magyarok adhatnak valami olyat a világnak, ami nem csak egyedülálló, de teljesen megváltoztathatja az életünket.

Leszámolhat ugyanis minden betegséggel.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogyha ez sikerül, és igaza van az ifjú magyar kutatónak, akkor véget érhet a betegségek kora, és még a ma halálosnak számító betegségek kapcsán is egy új korszakba léphetünk.

Azt mindenki tudja, hogy az immunrendszer az emberi szervezet legjelentősebb védvonala.

A tudomány régóta sejti, hogy az immunrendszer igazából bármilyen kórság legyőzésére képes, csak nem műindig működik kellő hatékonysággal.

Az immunrendszer “főkapcsolóját” egy magyar tehetségeknek sikerül megtalálnia: nagyon közel van a megoldáshoz.

Ha sikerrel jár, akkor az akár egy Nobel-díjat is érdemelhet…

Manczinger Máté ötlete és megoldása mindent megváltoztathat.

Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy a kórokozókat megkülönböztesse a saját sejtjeinktől. Ebben a folyamatban játszanak alapvető szerepet az MHC-molekulák azáltal, hogy megkötnek és bemutatnak ránk és a kórokozókra jellemző molekulákat az immunrendszer számára. Ez a lépés elengedhetetlen a fertőző betegségek túléléséhez és az autoimmun betegségek elkerüléséhez. Az MHC-molekulák nagy változatosságot mutatnak, ami miatt két ember nagy valószínűség szerint eltérő molekulákat hordoz.

Egyes variánsok autoimmun betegségekre, mások különböző fertőző megbetegedésekre hajlamosítanak. A kutatók munkájuk során a molekulák olyan tulajdonságait vizsgálták, amelyek megmagyarázhatják azok összefüggéseit különböző betegségekkel, valamint hatással lehetnek az egyes variánsok földrajzi elterjedésére.

Nagyon egyszerű hipotézisből indultak ki. Az MHC-molekulák között vannak olyanok, amelyek kevés, míg mások nagyszámú eltérő molekulát képesek megkötni. Az előbbieket specialistáknak, míg utóbbiakat generalistáknak nevezzük. A kevesebb megkötött molekula kevesebb kórokozó felismerését teszi lehetővé, aminek komoly következménye lehet a fertőző betegségekkel vívott harcban.

A kutatók arra gondoltak, hogy a generalista MHC-molekulák olyan területeken – például a trópusokon – terjedtek el, ahol nagyszámú eltérő fertőző betegség van jelen. Mivel ezek a variánsok több kórokozó molekuláit képesek megkötni, több fertőző betegséggel szemben nyújtanak védelmet, mint specialista társaik.

Ugyanakkor a specialista MHC-molekulák ott fordulnak elő, ahol a fertőző betegségek száma alacsony, például Észak-Európában.

A világhálón elérhető feldolgozott adatbázisok alapján ez a trend még a vártnál is erősebb volt. Megállapítható, hogy valóban a kórokozók és az általuk okozott fertőzések száma határozza meg a specialista és generalista MHC-változatok elterjedését.

Az eredmény alátámasztja a molekulák rendkívüli szerepét is a kórokozók és az ember közös evolúciójában: az emberi populációk Afrikából történő kivándorlása során újabb és újabb kórokozókkal találkoztak, és csak azok élhették túl a fertőző betegségeket, akik ellenállóbbak voltak velük szemben.

Az immunrednszerünk egy valóságos csodafegyver, mely az évmilliók alatt vsztette rejéből, deaktiválódtak egyes elmei, de egy biolóügiai főkapcsolóval képesek lehetünk újra erőre bírni egyes embereknél, akik komoly betegséggel küzdenek.

Egy tökéletes immunrendszerrel bíró emberben ugyanis nem alakul ki rák, sem más egyéb betegség, mert az immunrendszer elejét veszi minden kóros elváltozásnak.

Ez a jövő, és ez alapjaiban határozhatja meg az életünket, ha Manczinger Máté sikerrel jár.

Forrás