Lopakodó fegyverletétel

Továbbra is tárt karokkal várják a migránsokat, és betiltanak minden katonai jellegű fegyvert – jelentette be az ötven halálos áldozatot követelő új-zélandi terrortámadás után hidzsábba bújva Jacinda Ardern miniszterelnök. Előbbi nem meglepő, hiszen kormánya eddig is a nyílt társadalom híve volt. Normális körülmények között az utóbbi sem lenne az, elvégre Új-Zélandé volt az egyik leginkább megengedő fegyvertartási törvény a világon. Beszédes, hogy ezúttal is csak a félautomata és automata fegyverektől kell búcsút venniük a helyieknek.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Ám amit a nyugati vezetők a bevándorlás kapcsán előadnak, az semmiképp nem nevezhető normálisnak, így a miniszterelnök asszony döntése is más fénytörésben jelenik meg. 2015 óta számos alkalommal hangzott el a figyelmeztetés: polgárháborús helyzethez vezethet a migránsok tömeges betelepítése, ugyanis a velük járó terrorizmus és bűnözési hullám végül olyan mértékű haragot vált ki a helyiekből, hogy előbb-utóbb fegyverrel vágnak majd vissza.

Tény, hogy ahol sok a migráns, ott a helyiek a szokásosnál intenzívebben kezdenek el fegyverkezni. Persze a törvények szabta keretek között, ami mindenhol mást jelent – Németországban például kapkodják a gázpisztolyokat és riasztófegyvereket, az osztrák fegyverkereskedők pedig dörzsölhették a tenyerüket 2015-ben, hiszen az év októberére már elfogytak a polcokról a vadászpuskák, amelyekhez ott minden felnőtt hozzájuthat, ha nincs ellene fegyverviselési tilalom, és ha meg tudja indokolni, miért akarja megvenni. A migránspárti politikusok is kimatekozhatták már, hogy ebből baj lehet, és ahol csak lehet, ott lépnek is. Persze eszük ágában sincs a bevándorlást megállítani, viszont igyekeznek korlátozni a fegyverhez jutást. Ez történik most Új-Zélandon is, ahol tiltólistára kerülnek a fegyverek félautomatává alakításához szükséges alkatrészek és a nagy kapacitású tárak is. A kormány nem végez félmunkát, a korábban legálisan vásárolt fegyvereket is begyűjtik a lakosságtól – ezeket egyelőre visszavásárlási program keretében lehet majd leadni, ám a türelmi időszak lejárta után már forintra átváltva közel hét számjegyű pénzbírságra és börtönbüntetésre számíthat az, aki megtartja tilalom alá eső fegyverét. Ennek ellenére a bejelentés után egyes új-zélandi fegyverboltokat megrohantak a vásárlók – ők vélhetően nem fogják majd egykönnyen beszolgáltatni szerzeményeiket.

Jacinda Ardern akkor állt elő a szigorítással, amikor biztos lehetett benne, hogy nem fog jelentős ellenállásba ütközni. De hasonló korlátozásért küzd például a Demokrata Párt is a fegyverbirtoklást eddig szintén liberálisan kezelő Egyesült Államokban. Főleg a balszárny, amely minden alkalmat megragad, hogy a szigorítást keresztülverje a törvényhozáson. Németországban pedig 2016-ban a már eleve szigorú szabályozás fokozását vetették fel vezető politikusok, egyébként egy migráns müncheni ámokfutása után, amelynek magyar áldozata is volt. Az osztrák fővárosban éppen a késelő migránsok miatt kellett átírni a fegyvertartással kapcsolatos szabályozást, így Bécs egyes negyedeiben a járókelők nem tarthatnak maguknál fegyvert, sőt más, erőszak elkövetésére alkalmas tárgyakat sem. A migránsok beözönlése után még a brüsszeli bürokrácia lassan őrlő malmai is beindultak, és nekiláttak az unió egész területén a fegyvertartás megrendszabályozásának, kötelező érvényű ajánlással jelentősen szigorítva a tagállamok polgárai által engedéllyel birtokolt lőfegyverek tartását.

Van abban ráció, hogy ott, ahol kirívóan liberális a fegyvertartás szabályozása, korlátozással próbálkoznak. Oka van annak is, hogy például hazánkban még fegyvertartási engedéllyel sem lehet automata vagy félautomata fegyvert venni. A statisztikák azt mutatják, hogy ezekkel közel kétszer akkora pusztítást lehet végezni, mint mondjuk egy vadászpuskával. Nem véletlenül forró téma ez az USA-ban, ahol napi szinten majdnem száz ember, évente pedig tizenháromezer lesz fegyveres gyilkosság áldozata. Ám ezekre az esetekre rendre lecsapnak a demokraták és aktivista hálózatuk, politikát csinálva a gyászból.

Erre játszott rá Jacinda Ardern is, és éppen ez a mostani eset mutatja meg, hogy itt már nem csupán a fegyvertartás észszerű korlátozásáról van szó. Ez a nyílt társadalom megelőző intézkedése egy vélhetően bekövetkező polgárháborúval szemben. Nekik egyébként is púp a hátukon az öntudatos, felfegyverzett állampolgár, mint például azok a texasi civilek, akik tavaly fegyvert ragadtak, hogy segítsék a határőrség és a Nemzeti Gárda munkáját, amikor a migránskaraván megközelítette az Egyesült Államok déli határát. Egészen biztos, hogy ahol a politikai elit a bevándorlás fenntartását választja, ott a jövőben egyre nehezebben lehet majd legálisan fegyverhez jutni. Miközben a terrorcselekmények több mint kilencven százalékát migrációs hátterű terroristák követik el, többnyire illegális úton beszerzett fegyverekkel.

„As-salamu alaikum”, azaz „béke legyen veled” – kezdte múlt héten parlamenti beszédét Jacinda Ardern, ám ő és a hasonszőrű politikusok nem a békére törekszenek, hanem arra, hogy népeik puskalövés nélkül letegyék a fegyvert. 

Forrás