Lázár: Le kell vonulni a pályáról azoknak, akik nem magyar termékeket árulnak

Lázár János szerint le kell vonulni a pályáról azoknak, akik nem magyar termékeket árulnak.

A politikus a Facebookon arról írt, hogy “az nem fog menni, hogy ezek a multinacionális cégek Nyugat-Európa élelmiszeripari szemetét ráöntik az országra, ezt nem lehet tűrni”.

Rákkeltő dolgokkal van tele a magyarok kosara: borzalmas listát hoztak napvilágra!

A WHO intézete vészjósló képet festett fel: ezért a rák a vezető halálok idehaza?!

A top tízes listában egyébként évek óta a következő élelmiszerek szerepelnek: feldolgozott hús, sör, sajt, üdítők, ásványvíz, snack és chips, kávé, gyümölcslevek, gyümölcsjoghurt és tejföl.

A lista élén álló öt terméktípusra a teljes forgalom 38%-át, tehát nagyjából 642 milliárd forintot fordítottak idén a magyarok.

A legnagyobb problémát a számokkal az jelenti, hogy két, hivatalosan is rákkeltőnek minősített élelmiszer került, és kerül évről évre a lista élére.

Az Egészségügyi Világszervezet – WHO – rákkutató intézetének – IARC – listáján karcinogénként szerepel mind az alkohol, mind a feldolgozott húsáru, beleértve a virslit, a felvágottat, a kolbászt vagy a szalonnát.

A WHO 2015. évi jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása már 18%-kal növeli a vastagbél- és végbéldaganatok kockázatát, de összefüggésbe hozták már a hasnyálmirigy-, a prosztata- és a mellrák kialakulásával is.

A jelentéshez több mint nyolcszáz tanulmány eredményeit vetették össze.

A rákkeltő hatásért a legtöbb tanulmány a húskészítmények nitrittartalmát teszi felelőssé, mely különösen a baktériumölő- és tartósítószerként használt kálium-, illetve nátrium-nitrátból fakad.

Ez az anyag többek között a nitrites pácsókeverékekben található meg, gyakorlatilag minden szalámiban, virsliben, baconben.

Nagy mennyiségű fogyasztás mellett, főleg hőkezelés hatására a nitritekből keletkező nitróz-aminok a DNS-károsító, rákkeltő hatás mellett a máj működését is roncsolhatják, és alvászavarokat is okozhatnak.

A hazai élelmiszer-fogyasztás statisztikája különösen kétségbeejtő annak tükrében, hogy a feldolgozott húsáruval kapcsolatba hozott elsődleges ráktípus a végbél- és vastagbélrák, mely Magyarországon a férfiaknál a második, nőknél a második-harmadik daganatos halálok, ezzel pedig világelsők vagyunk.

Az élelmiszerek listáján a második helyen a sör végzett, azaz a második legnagyobb összeget erre költik a magyarok, miközben az alkoholt az IARC rákkutató intézet szintén a legdurvább karcinogének közé sorolta.

Európai adatok szerint a legnépszerűbb alkoholos ital nálunk a sör és a tömény, ráadásul az Eurostat kimutatása alapján az összes kiadás 3%-át költjük alkoholra, mellyel a hatodik legrosszabb helyen állunk Európában.

Az alkoholproblémák jelentősek, az országban az emberek 30%-a bevallottan nem bír ki egyetlen hetet sem alkohol nélkül.

A lista sajnos a két elsőn kívül is bőven tartalmaz az egészségre káros élelmiszereket, így a negyedik helyezett üdítők sem enyhítik a helyzetet.

A cukorbombák azonban nem a legjobb választások a folyadékpótlásra, különös tekintettel arra a tényre, hogy a Magyar Diabetes Társaság szerint az utóbbi másfél évtized alatt több mint 70%-kal nőtt a cukorbetegek száma az országban, jelenleg 772 ezren szenvednek valamilyen típusú diabéteszben, amiért a mozgásszegény életmód és az elhízás is felelős.Innen nézve talán nem is olyan meglepő a szomorú tény, hogy a Bloomberg lap közelmúltbeli jelentésében a 2019-es egészségi világrangsornak csupán 48. helyére került Magyarország.

Az eredményhez a demográfiai adatok mellett a környezeti hatásokat és az életmódbeli rizikófaktorokat – így a túlsúlyt, a dohányzást és az alkoholfogyasztást – is figyelembe vették.