Kongói vélemény: Belgium gyarmatosított minket, ezért ha odaköltözünk, olyan lesz, mintha hazatérnénk

Számosz hemzseg a migránsoktól, ezért a turisták is messze elkerülik az Égei-tengeren fekvő szigetet. A helyi lakosok és a migránsok is úgy érzik, cserben hagyták őket.

Az a tábor a mi szégyenünk

– meséli egy Számosz szigeten élő tanár, miközben Vathy városa közelében fekvő migránstáborra mutat, melyet még 2016-ban hoztak létre az EU és Törökország között létrejött migrációs megállapodást követően. Itt élnek azok az illegális bevándorlók, akik a menekültkérelmük elbírálására várnak.

Számoszra folyamatosan érkeznek migránsok, hiszen egy karnyújtásnyira van Törökországtól. Habár rövid az út, mégis sokan a tengerbe vesznek, miközben Brüsszeli hívószóra kétségbeesetten próbálják elérni az Európai Uniót.

Annak ellenére, hogy a tábort 650 főre tervezték, jelenleg 4 ezer ember éli ott mindennapjait. Többségük a Közel-Keletről és Afrikából érkezett. A tábort már csak dzsungelként emlegetik.

Mivel a tábor túlzsúfolt, előfordul, hogy órákat kell sorban állni ételosztásnál, vagy hogy valaki mosdóba mehessen – panaszkodott egy iraki férfi, akinek egyébként egyszer már elutasították a menekültkérelmét. Ennek ellenére abban az egyben biztos, hogy nem fog hazatérni.

Egy kongói férfi és felesége tavaly októberben érkeztek a táborba, ők Belgiumba szeretnének eljutni.

A belga hatóságoknak menedékjogot kell adniuk nekünk, ők gyarmatosították az országunkat. Ha elérjük Belgiumot, olyan lesz, mintha hazatérnénk

– mondta.

A pár egyébként maga mögött hagyta a gyerekeit, hogy elsőnek ők igényeljenek a családból menedékjogot. Elmesélték azt is, hogy havonta 90 eurót kapnak költőpénznek, amiből 2,5 eurót költenek banki szolgáltatásokra. Élelmet, vizet és szállást kapnak, szóval arra nem kell költeniük. Hogyan tudnánk ennyiből megélni – tette fel ennek ellenére a kérdést a kongói férfi.

A helyi lakosok kezdetben abban reménykedtek, hogy a migránsközpontnak köszönhetően még több uniós befektetés fog megvalósulni a szigeten, ami felpörgetheti a gazdaságot, de rájöttek, hogy hatalmasat tévedtek. Sőt a helyzet csak rosszabb lett, hiszen a turistákat is elriasztja a sok illegális bevándorló. Rengeteg hajó inkább nem is megy Vathy kikötőjében, hogy a turisták ne lássák az ottani állapotokat, inkább a sziget egyik másik pontján kötnek ki. Számosz az Égei-tenger egyik legszebb szigete, ezért igen népszerű (volt) a turisták körében. Itt született a híres matematikus, filozófus, Pitagorasz.

Több helyi lakos, inkább nem engedi ki játszani felügyelet nélkül a gyerekét az utcára, mert aggódnak a biztonságukért. Nem vagyunk rasszisták, csak túl sok a migráns – tette hozzá az egyikük.

Kalogeris egy falafelt árusító hely tulajdonosa. Ő nem tart az illegális bevándorlóktól, még az éttermében is migránsokat alkalmaz. Ennek ellenére ő is úgy véli, hogy a politikusoknak újra kellene gondolnia a helyzetet, mert a sziget maximum ezer fő befogadására képes, de a 4 ezer már sok.

Európának vajon mennyi a határa?

A “nagyonliberálisdemokrata” belgák gyarmatosításáról, vagyis népirtásáról itt olvashat:

Ilyen az, ha Brüsszel civilizál – 10 millió halott, de ez senkit nem érdekel…

Az 1800-as évek közepére Portugália, Spanyolország, Anglia, Hollandia és Franciaország, Afrika kivételével gyarmatosította a világot. A belgák hoppon maradtak. Második királyuk II. Lipót – Viktória királynő kuzinja, persze ki nem, hiszen 26 rokon ücsörgött európai trónokon – résen volt: lám, ott van neki a fekete kontinens. Az akkortájt mindössze nagykorú állam uralkodója felfújta magát béka módjára. Büszkék is rá a belgák fenemód, mint nagy építőre. A glóbusz Belgiumon kívüli része II. Lipótra, mint 10 millió kongói kiírtójára emlékszik.

Mostanság kellene fejet hajtani a kongói belga népirtás emléknapján, azonban e napról körülbelül annyit tudunk, mint a belgák második királyáról. Rántsuk félre a píszi függönyt, amelyik eltakarja a tizennyolcas karikát érdemlő, felfoghatatlanul kegyetlen múltat.

Kapzsi Lipót kora ünnepelt amerikai riporterét, Henry Morton Stanley-t bízta meg, hogy fondorkodjon ki a jóhiszemű kongói bennszülöttek kézjegyével hitelesített szerződéseket, amikkel fenséges tulajdonába kerül az ország, pontosabban nyersanyaga, főleg a kaucsuk. Nohát, itt és ekkor történt az a bizonyos gyöngyökért megvásárlás. A törzsfőnökök késekért, ruhákért, no meg piáért kiárusították földjeiket. Ravasz Stanley 450 szerződéssel lepte meg a királyt. Hogy az aláírások helyén mi szerepelt, az komoly kérdés, hiszen a rászedett főnökök nem ismerték a betűvetést.

Az adásvételt követően a helybeliek röhejesen alacsony pénzért dolgozhattak egykori földjeiken. Falvaikat lerombolták, hogy kellő számú ültetvényt létesíthessenek helyükbe. Mindazokat, akik nem serénykedtek kellőképpen, megkínoztak, megöltek, asszonyaikat megerőszakolták, gyermekeiket megcsonkították. A tunya munkások okulására levagdosták fiaik, lányaik kis kezét. A kápók hamar ráéreztek az addig előttük ismeretlen lőfegyverek biztosította hatalomra, s halomra mészárolták testvéreiket. Ezen időmúlatásukat korlátozni igyekeztek a belga katonák, s hogy bizonyítsák a kápók, nem pazarolták feleslegesen a drága lőszert, kötelesek voltak bemutatni áldozataik levágott kézfejét.

Jól teljesítettek az úri muriban kollaboránsok és gyarmatosítók egyaránt, a legszerényebb számítások 5 millióra, mások 15 millióra teszik az áldozatok számát. Ez utóbbit alapul véve, a belga gyarmaton évente egymillió ártatlan veszett oda.

Teszem hozzá: pusztán üzleti alapon, mondhatni, amortizáció címén. Értesült ám erről a művelt nyugat. Nagy sokára sikongattak is, hogy nem kéne. De nem igazándiból értek rá Kongóval bíbelődni, lévén elfoglalta őket saját gyarmataik kiszipolyozása. Jól működő piacnak vették a világ leuralta részét, jókat kereskedtek egymással, ráadásul hálózatba tömörültek, amennyiben mindenütt ugyanazon uralkodóház szegről-végről, meg egymást vérfertőző rokonai parancsoltak.

Látható tehát, nem George Soros találta fel a spanyolviaszt, a spekuláns csupán felhevítette a jól működöttet. Miként az sem fatális véletlen, miért éppen Brüsszelt választották a tervbe vett Európai Egyesült Államok fővárosául. Bűn mocskolja be majd’ minden európai állam múltját, egyedül a Belga olyan, akár a minap született barika.

Hát ezért nem píszi emléknappal áldozni 5-10-15 millió ártatlanért.

Fotóforrás: cambridge.org