Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Franciaország azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!

Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Párizs azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!

china-and-france-980x400.jpg

A gyarmati paktum értelmében a francia gyarmatok nem importálhatnak, csak kizárólag Franciaországból és nem exportálhatnak termékeket más országoknak, csak kizárólag Franciaországnak, vagy azon keresztül.
De ennek részeként titkos paktumok is vannak, melyek érintik a gazdaság mellett, a katonaságot és a politikát is.

Ezek a francia gyarmatok pénzügyi tartalékaikat kizárólag Franciaország bankjában helyezhetik el és azon keresztül kell pénzügyeiket bonyolítani.

14 afrikai ország tartalékait birtokolja így Franciaország 1961 óta:

Bénin, Burkina Faso, Bisszau-Gínea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Senegal, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon.

french-west-africa-1914

Franciaország gyarmati paktumai

Végül Franciaország a függetlenedés címszava alatt egyfajta gyarmati paktumot kötött 14 afrikai ország (Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Nigéria, Szenegál, Togo, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea és Gabon) azon vezetőivel, akik számukra is alkalmasnak bizonyultak a feladatra, hogy törlesszék azokat a juttatásokat és felépített infrastruktúrát, amelyet a gyarmati időszakban kaptak Franciaországtól.

A paktum a mai napig érvényben van, számos kötelezettséget állítva az egykori 14 francia gyarmattal szemben. A paktum részben egyfajta „kötelező szolidaritásvállalás”.

A 14 afrikai állam helyzetében ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy minden egyes évben külföldi pénztartalékaik 65%-át, illetve további, pénzügyi kötelezettségekből adódó 20%-át a Francia Köztársaság kincstárába kellhelyezniük a francia pénzügyminiszter és a francia központi bank ellenőrzése alatt. (1963-ban ez az éves adó megközelítőleg a gyarmatok állami költségvetésének 40%-át tette ki, ma éves szinten 500 milliárd dollárnak felel meg.)

Vagyis ez a 14 afrikai ország pénzének évente csupán 15%-ához fér hozzá; ha ennél többre van szüksége, akkorhitelként felveheti a saját pénzét Franciaországtól – természetesen a magas piaci kamatok mellett.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a francia állam a tartalékokból évente felvehető pénzösszegnek is határt szab, amelyet a „gyarmatország” előző évi állami bevételének 20%-án rögzítettek – ha ennél többre van szüksége az adott államnak, akkor Franciaországnak vétójoga van a kölcsönnel szemben.

3

A paktumnak szintén részét képezi a franciák elővásárlási joga minden természeti forrásra vonatkozóan, amit az egykori gyarmataik területén fellelnek. Ezen felül a kormányoknak a francia vállalatokat kell elsőként tekintetbe venniük a megnyíló lehetőségek esetén.

1. Ennek következtében több afrikai országban is a franciák kezében vannak a főbb közszolgáltatások, mint a víz, áram, közlekedés, telefon vagy pénzügyi intézmények.
2. Franciaországnak továbbá joga van, hogy a korábbi gyarmatterületeken saját érdekeinek védelméért katonailag behatoljon és csapatait az országban táboroztassa.

Cserében az afrikai országoknak exkluzív jogot biztosítanak arra, hogy hadi felszereléseket és katonákat küldjenek Franciaországba kiképzésre, akik Franciaország szükségletei szerint rendelkezésre állnak – ahogy a 14 egykori gyarmat saját, otthon képződő hadseregének is tennie kell.

Kína most felszólította Franciaországot, hogy vessen véget ennek a zsarnoki mentalitásnak és ne akadályozza az afrikai országok saját gazdaságát és kereskedelmét.Különösen azért fontos ez Kínának, mivel egyre nagyobb teret nyernek a kínai cégek Afrikában.

Például a kőolajkitermelés 40%-át Kína végzi Kongóban, aminek pénzügyi része kizárólag Franciaország bankjain keresztül folyhat, ami nonszensz.

Források szerint Kína 5 éves ultimátumot adott Franciaországnak a gyarmati paktumnak 6 országban és amennyiben ezt nem teszi meg, komoly szankciókra számíthat Kína részéről.

Forrás: Africa24>