Ki felel karambolkor, ha a gép vezet?

Az önvezető autók kapcsán azt gondoljuk, hogy a kocsi gyakorlatilag vezető nélkül közlekedik. Ez már nem utópia, hiszen a fejlesztések javában zajlanak az autóipari nagyhatalmaknál. Ugyanakkor az önvezetésnek különböző kategóriái vannak.

Az önvezető autók kapcsán azt gondoljuk, hogy a kocsi gyakorlatilag vezető nélkül közlekedik. Ez már nem utópia, hiszen a fejlesztések javában zajlanak az autóipari nagyhatalmaknál. Ugyanakkor az önvezetésnek különböző kategóriái vannak.

Azt, hogy egy autó működtetésében mekkora befolyással bír a vezető, és így milyen fokban minősül automatának, egy 0-5-ig terjedő skálán osztja be a jogszabály. A 0. szint a klasszikus kocsikat jelenti, amelyben a sofőr kontrollt gyakorol a jármű felett és köteles figyelni a környezetében zajló esemé­nyekre. Az 5. szint a teljes automatizáltságot jelenti, itt egy­általán nincs szükség emberi beavatkozásra: az autó mindent érzékel maga körül, és ennek meg­felelően alkalmazkodik. A kisegítő jellegű beavatkozásokat (1. szint), valamint az ezekhez tartozó felelősséget dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd, infó-kommunikációs szakjogász árulta el a Vasárnapi Borsnak.

Az üzemben tartó viszi el a „balhét”

Az autóvezetés veszélyes üzemnek, azaz fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Ennek tekintetében az autó vezetésével és a forgalomban való részvétel­lel járó felelősség a kocsi üzemben tartóját terheli.

– Amennyiben a volán mögött ülő személy a forgalomban részt vevőként kárt okoz valakinek, az üzemben tartó köteles az okozott kárt megtéríteni – kezdte az ügyvéd. Felmerül a kérdés, hogy a mai modern technológiai megoldások, például a parkolást segítő rendszerek miként befolyásolják ezt a felelősséget.

1815329_istock-692832436.jpg

© iStock

– Nem számít ritkaságnak ma­napság az olyan parkolást segítő mechanizmus, ami felméri a szabad terület méretét, és gyakorlatilag mozgatja a kormányt a sofőr helyett. Az autó vezetőjének még a váltót, a féket és a gázt sem kell kezelnie. Ekkor a veszélyes üzemi tevékenység egy részét az ember helyett egy számítógép végzi, mégis elsősorban az üzemben tartó, mögötte a szoftver készítője és maga a forgalomba hozó autógyár válhat felelőssé – árulta el dr. Havas-Sághy Gábor.

Nincs kibúvó

Ha megtörtént a károkozás, és mi okoztuk, akkor azt meg kell téríteni, függetlenül attól, hogy szándékosan okoztuk-e vagy sem. Az automata parkolás közben okozott károkért is az üzemben tartó felel. Mi történik akkor, ha az üzemben tartótól eltérő személy használta az autót, például a házastársa vagy gyermeke?

1815337_istock-1037080322.jpg

© iStock

– Ebben az esetben is az üzemben tartó személy lesz a felelős kártérítés esetén, hiszen az ő személyazonossága az, amit közhiteles nyilvántartás alapján be lehet azonosítani, és aki felel az autó használatáért. Az üzemben tartó és a tényleges kár­okozó, vagyis a sofőr már egymás között fogják lerendezni a költségeket. Fontos azonban, hogy szabálysértési és büntetőeljárásban a tényleges károkozó felel! – figyelmeztetett a szakember. Szintén érdekes kérdés, ha bizonyíthatóan a parkolást segítő rendszer meghibásodása okozta például egy már ott parkoló másik autó károsodását.

1815333_istock-971997930.jpg

© iStock

– Ha egyértelműen megállapítható, hogy a parkolást segítő szoftver meghibásodása okozta a balesetet, és az okozott kár az 500 eurót, vagyis a körülbelül 158 ezer forintot meghaladja, fennáll az autó gyártójának felelőssége, mivel hibás terméket adott el. Ez is objektív felelősség, tehát a termék, azaz az autó gyártóját akkor is terheli a felelősség, ha nem volt ismert a meg­hibásodás számára – ma­gyarázta az ügyvéd.

Felülbírálhatók a jelzések

A parkolást segítő rendszerek mellett számos egyéb, szoftveres vezetést könnyítő technológiát építenek a mai autókba. Ilyen le­het a sávváltást segítő szenzor, amely segíthet elkerülni egy balesetet, vagy az automatikus fékezési rendszer, amely meggátolja, hogy egy hirtelen autó elé lépô gyalogost elgázoljon az autó.

1815335_istock-949302482.jpg

© iStock

– E rendszerek esetében is a fentebb kifejtett szabályok az irányadóak. Ezek a beépített vezetést könnyítő rendszerek nem teljesen önműködőek, az autót vezető sofőr felül tudja bírálni az általuk küldött jelzéseket. Akár e figyelmeztetéseknek teljesen ellentmondó tevékenységet is végezhet, a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint az autót üzemben tartó személy lesz a felelős, neki kell a keletkezett károkat megtéríteni – teszi hozzá. Itt is vizsgálni kell azonban a lehetőséget, hogy amennyiben a sofőr az autó által adott jelzéseknek megfelelően cselekedett, és bekövetkezett a baleset, hibásan működött-e a jelzéseket adó szoftver.

Forrás