Kanadai szociológus: Franciaországban ellnetársadalom jött létre

Miközben a francia hatóságok a legrosszabbra számítottak, lázadástól és vandalizmustól tartottak, a francia televíziók manipulatív módon mutatták be az algériai bevándorlók ünneplését, miután Algéria megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját.

A cél az volt, hogy az ünneplésben, kötelező jelleggel mindenki azt érezze, hogy az algériai tömeg ártatlan, jó gyerekhez méltóan ünnepel, és ebben egész Franciaországnak osztoznia kell, mégpedig úgy, mintha ez az ünnep a sajátja is lenne – írja a Le Figaróban Mathieu Bock-Côté, az ismert és rendkívül népszerű kanadai konzervatív szociológus, az egyik legjobb francia nyelvű esszéíró.

A közelmúlt zavargásai már feledésbe merültek, akárcsak a közösségi médiában írt kommentek is, amelyekben az algériai csapat fiatal szurkolói háborús szlogenként ismételgették, hogy „ba..meg Franciaország”, mintha Franciaországot meg akarnák alázni, és vissza akarnák gyarmatosítani.

Amikor a multikulturális társadalom örömujjongásban tör ki, a média ezt nagy pompában adja vissza, hogy minél jobban érzékeltessék a boldog sokszínűséget, miközben politikailag és ideológiailag a gyanús kategóriájába sorolják azt, aki esetleg szkeptikus lenne emiatt – írja a híres szociológus, aki szerint elég lenne kinyitni a szemeket.

Az algériai zászlót lengető hatalmas tömeg nem a folklór, hanem a politika része volt, annak ellenére, hogy a média mindent elkövetett a jelenség relativizálása érdekében. Óriási jelentősége van kifeszíteni egy idegen zászlót akkor, amikor komoly feszültség van a francia és algériai identitás között, különös tekintettel a francia polgárok és az algériai migránsok közötti feszültségre. Ez azt is jelenti, hogy aki a zászlót felhúzza, az állást foglalt, elfoglalja helyét az egyik táborban.

Ennek erős a szimbolikája: azt is jelenti, hogy idegen zászló lobog az ország szívében a nemzeti ünnepen. Az, aki algériai zászló alatt masíroz a Champs-Élysées-n, akár tudatosan teszi, akár nem, elkötelezi magát az ország szimbolikus elfoglalása mellett – írja Mathieu Bock-Côté.

Az elmúlt évtizedek elsöprő bevándorlási hullámának köszönhetően létrejött egy új nép, amelyet helyenként, eufemizmussal ellentársadalomnak is neveznek. A köztársaságról szóló beszédeknek már semmilyen hatásuk, nem lehet ugyanabba az identitásba beleerőszakolni a történelmi francia népet és a bevándorlókat, akik különböző okok miatt valójában kiírták magukat a nemzeti referenciából – véli a szociológus.