Két lábon járt és fára is mászott. A leletek alapján még a hobbitnál is kisebb lehetett az az aprócskának tűnő humanoid lény, melynek nyomait felfedezve az egész világ izgalomba jött.

Ez egy új ága az emberiségnek.

Egy olyan ága, amit azelőtt soha nem találtak még meg, egy ismeretlen típusa a fajunknak…

Ami ráadásul eddig kiderült róla, az alapján érdemes lesz újragondolnunk az emberré válásunkat, és a teljes evolúciót is.

Hét fog, két kéz-, három láb- és egy combcsont alapján azonosították francia és fülöp-szigeteki antropológusok a most felfedezett emberfajt, a Homo luzonensist.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a Luzon-szigeti Callao barlangban megtalált, két felnőtt és egy fiatal egyedhez tartozó maradványokból ugyan nem tudtak használható DNS-t kinyerni, de azt megállapították, hogy 67-50 ezer évvel ezelőtt a Fülöp-szigetekhez szigeten élt luzoni ember alacsonyabb lehetett, mint a hobbitként ismert Homo floresiensis.

Az utóbbira a szintén a Fülöp-szigetekhez tartozó, a luzoni lelőhelytől 3000 kilométerre található Flores-szigeten bukkantak rá kutatók még 2003-ban.

A kutatók még nem tudják, hogy a luzoni ember milyen rokonságban áll a többi emberfélével, hipotézisük szerint valószínűleg az Afrikában 1,5 millió évvel ezelőtt megjelent, már két lábon járó Homo erectustól származhat, ez a faj ugyanis már eljutott Európa és Ázsia területére is.

A luzoni ember ugyanakkor anatómiailag nemcsak a hobbitra, hanem a 300 ezer évvel ezelőtt kialakult Homo sapiensre is hasonlít. Az eredet kiderítését bonyolítja, hogy más jellemzői a 2 millió éve kihalt Australopithecushoz hasonlóak:

A görbe lábujjak alapján a luzoni ember bár két lábon járt, fára is mászott.

A kutatók szerint ez az archaikus jelleg ugyanakkor kialakulhatott az izolált fejlődés miatt is.

A tudósok nem zárták ki, hogy a mai ember megjelenése a délkelet-ázsiai térségben hozzájárult a luzoni ember kihalásához.

A hobbit is mintegy 50 ezer éve tűnt el a térségből, akkor, amikor a Homo sapiens megérkezett oda.

A kutatók szerint a luzoni és a floresi felfedezések azt bizonyítják, hogy az emberré válás bonyolultabb folyamat, mint korábban gondolták.

A kutatók azt még találgatják, hogy a luzoni ember és a hobbit korábban indultak-e el Afrikából, mint a Homo erectus, vagy csak a megtalálási helyük éghajlata és körülményei változtattak antropológiai jellemzőiken.

Az sem tisztázott még, hogy milyen úton került az emberféle Luzon szigetére, amely a geológiai ismeretek szerint sosem kapcsolódott a szárazföldhöz.

Az egyik lehetőség, hogy kezdetleges eszközökkel hajóztak több ezer kilométert, a másik meg az, hogy egy természeti katasztrófa, például egy cunami sodort ide egy kisebb populációt.

A kutatók szerint az utóbbinak nagyobb az esélye, a Homo erectus fejletlensége ugyanis kizárja a hajóépítés lehetőségét, ám a Fülöp-szigetekről egyre több olyan lelelet kerül elő, amely ellentmond ennek a teóriának.

Forrás: Qubit

Forrás

Republished by Blog Post Promoter