Hun szótár került elő Iránból ie: 5-700-ból, döbbenetes a nyelvi azonosság a magyar nyelvel

Kérlek segíts egy megosztással a cenzúra ellen! Köszönöm!

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.

A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel.

Szavak:

Nap = napi,

víz = vezi,

tenger = tengir rengeteg,

tengernyi = tegngirdi,

só = sava (v.ö. sava borsa),

tó = tava,

hó = hava,

havas szél = szele,

száraz = sziki (v.ö. “Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”),

lejtő = lüthü,

völgy = vüldi,

folyómeder = tur (v.ö. “hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére”)

erdős hegyvidék = kert,

hegyalja = soprun

ország, uralom: urruság,

lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)

kapu = kapu

vár = vara

szó = szava

had = hada

kard = szurr (v.ö. “szúr is dőf is” 

nyil = neil,

tegez = thegisz,

balta = balta,

sisak = sisak,

sarló = sarlagh

harcos = vitesi

kincs = küncse

kéz = kézi,

szem = szöm,

szüm száj = szá(h)

kopasz, tar = tar

ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: “terümtevé miü isemüköt,

Ádámut” = teremté ősapánkat Ádámot)

felmenők = elüd (v.ö. előd)

úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata) (halotti)

tor = tor

bor = bor

sör = ser

vásár = vásár

por = poura

göröngy = bog

sár = sár

szar = sara

út = utu

kút = kutu

lyuk = liku

szag = szaghu

gömb = theke (v.ö. “nincs nálam boldogabb e földtekén”)

piramis = gula

vm.-nek a fele = vele

ma = ma

szám = szán

nem = nen

igen = éjen

kicsi = kücsü

baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)

ész = esze

eszes, okos = eszisi

régi = avesi (v.ö. avitt, avas)

kettő = keltü

tíz = tíz

tizenkettő = tiz hen keltu

húsz = khuszi

hatvan: hotu ben tiz

én = ejn

mi = minkh

ti = tikh

engem(et) = inkmüt

minket = minkhüt

nekem = nikhüm

én leszek = ejn leszim

mi leszünk = minkh leszinkh

te leszel = ti leszil

ti lesztek = tikh lesztikh

ez = ejsz

az = ajsz

ez itt = hit

az ott = hot az

ott távol = oti

kívül = küivüle

belül = béivüle

külön = klün élő,

eleven = eleved

bogár = mütür (v.ö. mütyür)

ló = lú

kutya = kutha

sáska = saska

légy = ledzsi (v.ö. “madzsar”)

béka = béka

bagoly = bagialu

sas = sas

hal = kala

teve = tüve

sás = sás

virág = viragh

moha = muha

alma = alma

árpa = árpa

fa = fo(a?)

tő (növény töve) = tüvi

fű = föve (v.ö. föveny)

falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)

menni = menin

jönni = jüven

járni = járin

teremni = termin tűrni,

elviselni: türen szagolni = szaghin

tudni = tondin

(fel)avatni, felkenni = kenin

fújni = fuvin

közösülni = batten (v.ö. b@-ni)

ha = cha

hol? = chol

hová? = chowrá

mi? = mi

ki? = ki

hány? = kháni

be = béh

át, által = alta

szét = szeit

rá = wra

Ragozás:

-on, -en, -ön = hen

-ban, -ben = ben

-ba, -be = be

-ra, -re = wra

A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh.

A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.

A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.

Birtokos személyragos főnevek:

nyilam = neilim

nyilaim = neiliam

nyilad = neilit

nyilaid = neiliat

nyila = neilej

nyilai = neiliaj

nyilunk = neilinkh

nyilaink = neiliankh

nyilatok = neilitekh

nyilaitok = neiliathakh

nyiluk = neilekh

nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad. Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.

A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről: “Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket.” De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett.

Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&catid=63:figyeloe-2009&Itemid=45
http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf
http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai
http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol—irasunkrol/4676

 

NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT:

ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREKKözéletJárványNagyvilágNemzetiNeoLiberálisVeszélyZónaDiktatúraBevándorlásRasszizmusÉrdekességekEltitkolvaVideókTeljes adások

Republished by Blog Post Promoter

Oszd meg a cikket ismerőseiddel