Mario Klingemann német művész mesterséges intelligencia segítségét használja munkáiban. A kreativitásról radikális nézeteket vall.

Szerinte az embereknek nincsenek eredeti alkotásaik, mert az ember csupán lemásolja, amit lát. Ezzel szemben egy robot képes a semmiből művészi alkotást teremteni.

Gondolatai megosztóak, de érdemes elgondolkozni rajta. A kreativitás vajon csak és kizárólag emberi tulajdonság?

Vajon ember vagy gép alkotta a képeket? / Fotó: artnet News

Klingemann kijelentését alátámasztja az AlphaGo program, amely elsőként győzött le gojátékost, a koreai Lee Sedolt.

A programot nem tanították, csupán vagy 1000 játékot játszott végig, így tanulta meg a szabályokat. Klingemann is hasonló elven működő algoritmust használ, vagyis az elkészült festmények nem hasonlítanak semmire, ami már létezik.

A német művész pont ezt szereti ebben az eljárásban. A gép olyan váratlan eredményeket produkál, amelyre senki nem számít, a végeredmény mégis bámulatos.

Miért félünk az valósághű női robotoktól? – az “uncanny valley” jelenség

Ex Machina (2017), Szárnyas fejvadász 2049 (2017), A nő (2013). Csak néhány random filmcím az elmúlt évekből. Egyvalami azonban közös bennük: mindháromban fontos szerepe van a valósághű női robotoknak. Tükrözik a jelenünket, érdekes kérdéseket vetnek fel. De akkor mi a baj velük?

Míg a jelenség valóban meghökkentő, azért felvet néhány elvi kérdést. Miután az emberszerű robotok és a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek lassan csúcsokat döntögetnek, kérdés, ez mit jelent ránk, emberekre nézve? Főleg, ami a kreativitást és a művészetet illeti. Hiszen ez valami, amiről eddig azt gondoltuk, csak az ember képes rá. Klingemann egyik alkotása Lumen-díjat nyert, amelyet valójában egy program készített. A művész szerint a gépek másfajta kreativitással rendelkeznek, mint mi, és reméli, a jövőben minél több lehetőséget adnak a művészi kibontakozáshoz.

Forrás

Republished by Blog Post Promoter