Hiába vannak tele a svédek bevándorlókkal, mégis munkaerő hiánnyal küzdenek

A bevándorláspártiak mai napig hangoztatják, hogy azért is kellenek a migránsok, hogy a munkaerőpiac rendbe kerüljön és legyen aki kitermeli például a nyugdíjak és a fizetésük után befizetett adóval az állam működési költségeit. Azonban mint a tények már jól mutatják, ez a legkevésbé sem megoldás, hiszen a bevándorlók nagy része nem is akar dolgozni, aki meg akarna az is nehezen tud elhelyezkedni, mivel egyszerűen képzetlen hozzá.

Ráadásul, ha mindez nem lenne elég, még a nem dolgozókat, el is kell tartani az államnak, tehát ahelyett, hogy a probléma megoldásához vezetne a befogadás, csak még jobban elmélyíti azt, hiszen jelentős többlet költségekkel járnak. Így nem marad más, mint a ténylegesen dolgozó honi lakosságtól mind több adót beszedni és a nyugdíj korhatárt felemelni..  Hogy mennyire így van ez, jól mutatja a svéd helyet.

Egy évtizeden belül bajban lehet a híres svéd jóléti állam, ugyanis közel annyi embert kéne felvenni a közszférába dolgozni, mint ahányan összesen belépnek a munkaerőpiacra az előrejelzések szerint – írja a Bloomberg alapján az Index.

A portál szerint a svéd magán- és közszféra összesen 207 ezer új dolgozót tud felvenni 2025-ig, hacsak nem történik valami robbanásszerű változás a munkaerőpiacon, pedig a közszférának önmagában 208 ezer új emberre lenne szüksége ebben az időszakban. 2007 és 2017 között a munkaerőpiac összesen 488 ezer fővel bővült, de ennek csak harmada csapódott le a közszférában.

Az önkormányzatok szerint az állami oldal 208 ezres bővülése nem valószínű, hiszen a közszféra és a piac versenyezni fog a munkavállalókért. Mindez annak ellenére fenyeget, hogy Svédország népessége – elsősorban az intenzív bevándorlás miatt – dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedekben, és a következő 10 évre is 10 százalékos növekedést jósolnak. A migráció ugyanakkor a 2015-ös menekültválság óta ott is érzékenyebb téma lett, erősödött a szélsőjobboldal is, ezért óvatosan kell bánni a bevándorlással, sokan inkább az automatizáció gyorsításában látják a lehetséges kiutat – véli az Index.

Ráadásul folyamatosan növekszik a nyomás a közszférán, elsősorban a bevándorlók integrációnak szükségessége, és az elöregedő népesség miatt. Magdalena Andersson pénzügyminiszter 580 millió dolláros éves támogatást ígért a helyi önkormányzatoknak a jóléti állam szolgáltatásainak fenntartására (ebbe a klasszikus közszolgáltatások, mint az iskola vagy kórház is beleértendők), azonban ez az elemzések szerint messze van a szükséges szinttől. Az ellenzék szerint adóemelésre lesz szükség, hogy fenn tudják tartani a híresen kiterjedt svéd jóléti államot – teszi hozzá a portál.