Háborús állapotok alakultak ki Svédország egyes részein: Elvesztette a hatóság az irányítást!

Mára gyakorlatilag háborús helyzet alakult ki Svédországban, mindennaposa az utcai lövöldözések, az autógyújtogatások, a rablások.

A bevándorlók által nagyszámban lakott Malmőben odáig fajult a helyzet, hogy az önkormányzat külön utasítást adott ki a dolgozóknak, hogy tudnak bizonyos városrészekből sértetlenül kijönni.

A fősodratú média szerint nincsen nagy probléma, de a rendőrségi megszólalások is azt mutatják, hogy sokkal nagyobb a baj, mint azt sokan gondolnák.

2018-ban újabb rekordot ért el a halálos lövöldözések száma Svédországban, összesen 45 embert gyilkoltak meg, és 135-öt sebesítettek meg a hivatalosan regisztrált fegyveres támadásokban.Nem meglepő módon a legtöbb támadást az ország déli régiójában, Malmö térségében jegyzeték fel.Mint ismert Malmö és környékén a legnagyobb a bevándorlók aránya a teljes lakossághoz képest.

  • Svédországban mára szinte mindennapossá váltak a halálos lövöldözések
    Forrás: AFP/Christine Olsson/Christine Olsson

Kalasnyikovokkal gyilkolnak

A svéd törvényszéki központ becslései szerint 2012-höz képest a gyilkossággal járó, vagy gyilkossági kísérletnek számító lövöldözése száma megközelítőleg 100 százalékkal nőtt. A központ megállapítása szerint a lövöldözések többségét Kalasnyikovval követik el. Mikael Högfors, a központ munkatársa szerint mindennek az az oka, hogy a Kalasnyikov az egyik legkönnyebben beszerezhető fegyver, mivel világszerte szinte mindegyik háborúban használták, vagy éppen használják. Amikor már nincs szükség ezekre a fegyverekre, akkor nagyon könnyű őket Svédországba csempészni – tette hozzá.

2018 első hat hónapjában elkövetett lövöldözések mindegyike az úgynevezett „sebezhető területeken” történt. Ezeket a területeket a köznyelvben no-go zónaként ismerjük.2017-ben a hatóságok szerint legalább 61 ilyen terület volt az országban, ezekben a no-go zónákban nagyjából 200 bűnszervezet 5000 bűnözővel tevékenykedett.Ezekben a városnegyedekben a lakosság többsége nem nyugat-európai hátterű.

  • Bűnbandák uralják a no-go zónákat
    Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Egyre veszélyesebbek a no-go zónák

A svéd rendőrség már egy 2017-es jelenésében arra figyelmeztetett, hogy ezeken a területeken a globális konfliktusok kicsiben jelennek meg. A rendőrségi irat szerint sem a svéd igazságszolgáltatás sem a svéd társadalom nem érti, hogyan lehetne ezeket a konfliktusokat megoldani. Ezekben a negyedekben nagyban keverednek az Iszlám Állam és az al-Kaida hazatérő harcosai, valamint az Iszlám Állam 2014-es kikiáltása óta jelentősen nőttek a szunnita és a siíta muszlimok közötti ellentétek – állapította meg a rendőrség. Egyébként idén június 3-án egy új lista jelent meg az úgynevezett no-go zónákról, és a korábbi 61-ről 60-ra „csökkent” a számuk.

Értelemszerűen 2019-es hivatalos statisztikák és összehasonlítások nem állnak rendelkezése, de lövöldözések tovább folytatódtak az északi országban.Malmőben június 10-én a szociális hivatal előtt lőttek agyon egy 25 éves férfit, míg ugyanazon a napon a városi pályaudvaron kellett a hatóságoknak ártalmatlanítania egy férfit, aki merénylettel fenyegetőzött.Még este Malmö Lorensborg negyedében két férfit gyilkoltak meg, és az éjszaka még két robbantás is volt.

  • Malmőben is áldatlan állapotok uralkodnak
    Forrás: AFP/Johan Nilsson

Polgárháborús hangulat

A tarthatatlan helyzet miatt a városháza a dolgozói számára egy iránymutatást adott ki, hogyan tudják a leghatékonyabban megvédeni magukat. Ezek az iránymutatások főleg azokra vonatkoznak, akik olyan környéken dolgoznak, amelyek az átlagnál veszélyesebbek. Ezek között az iránymutatások között szerepel az is, hogy akik egy veszélyes környékre megy az tervezze meg a jól az útját, ne hagyja sokáig őrizetlenül a kerékpárját, agy az autóját. A hasznos tippek között megtalálható az is, hogy mielőtt valaki kilép egy épültből alaposan mérje fel a környezetét, ha pedig olyan embert lát, akit veszélyesnek vél, akkor lehetőleg minél távolabb haladjon tőle.

Az egyik önkormányzati dolgozó miután megkapta ezeket az útmutatásokat, képmutatással vádolta a malmői önkormányzatot. A férfi elmondta, hogymiközben a város vezetői a médiának mindig arról beszélnek, hogy nincsen semmilyen probléma, addig a háttérben arra figyelmeztetik a dolgozókat, hogy nagyon figyeljenek a biztonságukra.Az önkormányzati biztonsági irányelvek inkább egy polgárháborús övezetben lennének bevett dolgok, és nem egy békésnek mondott skandináv városban.

  • Sokan már polgárháborús állapotokról beszélnek
    Forrás: AFP/Christine Olsson/Christine Olsson

Házrobbantás és gyilkosságok

Sokaknak az 1980-as évekbeli polgárháború sújtotta Bejrút jutott eszébe annak kapcsán, ami idén június elején Linköping városában történt. A közép-svédországi városban egy házat robbantottak fel. A detonációban a csodával határos módon senki sem halt meg, de 20-an így is megsérültek. A rendőrség az esetet később egy elfajult bandaháborúval magyarázta. Pár héttel később a városban egy no-go zónában két férfit lőttek le.

Stockholmban június 30 egyszerre három negyedben is halálos lövöldözés volt. Ezek közül az egyik gyilkosság áldozata egy drogkereskedésért, és rablásért elítélt rapper volt.A svéd fővárosban idén már 11 embert lőttek agyon, míg tavaly az egész évben történt ennyi gyilkosság.Svédországban csak idén már 20 embert lőttek agyon. Ezek a számok teljes mértékben elfogadhatatlanok – minderről már a Mats Löfving, a rendőrség operatív főosztályának a vezetője beszélt. A legtöbb esetben automata fegyvereket használnak az elkövetők, bár a fegyveres támadások száma csökkent, de a halálos áldozatoké nem – tette hozzá.

Egy bűnöző helyére 10-15 lép

A kialakult helyzet roppant veszélyes, bár a rendőrség nem vesztette el az irányítást a folyamatok felett, és a fő cél továbbra is a fiatal bűnözők számának a csökkentése – mindezt Anders Thornberg, országos rendőrfőkapitány tudta mondani július 1-jén. A rendőrfőnök az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hiába ölnek meg egy fiatal bűnözőt,, rögtön legalább 10-15 lép a helyébe. Mindehhez azt is hozzátette, hogya svédeknek hozzá kell szoknia az erőszakos bűncselekményekhez a veszélyeztetet területeken, és a következő 5-10 évben biztosan nem fog javulni a helyzet.Ulf Kristersson, az ellenzéki jobbközép a kialakult helyzetet úgy jellemezte: ez teljesen extrém egy olyan ország esetében, ahol egyébként nincs háború.

Persze nemcsak embereket lőnek le a nyílt utcán, és épületeket robbantanak fel Svédországban, hanem rendszeresek az autógyújtogatások is. Nemrégiben Lund városában gyújtottak fel autókat. A helyi rendőrség egyelőre nem kerítette kézre az elkövetőket, de azt gyanítják fiatalok követték el a bűncselekményt. Az egykor békés svéd városkában az utóbbi években megugrott a bűncselekmények száma. Azok a fiatalok, akik nem találják a helyüket a társadalomban, sokszor radikálisan fejezik ki azt, hogy nem értenek azzal egyet – mindezt Ingela Kolfjord, szociológus mondta.

Egyre népszerűbbek a bevándorlásellenesek

Björn Ranelid svéd író szerint a helyzet egyáltalán nem ilyen egyszerű és szerinte a skandináv ország háborúban áll, és ezért a politikusok a felelősek. Míg 1955 és 1985 között egyetlen autót sem gyújtottak fel a svéd nagyvárosokban, addig napjainkban ez szinte mindennapi cselekedetnek számít. Az író felháborítónak nevezte az előbb idézet szociológus magyarázatát a kialakult helyzettel kapcsolatban, és szerinte nem a fiatalok frusztrációja vezet el az erőszakos cselekményekhez, hanem ennek etikai és morális okai vannak.

Az országban kialakult helyzet a pártok támogatottságára is hatással volt.A tavaly szeptemberi választások óta a szociáldemokraták támogatottsága 25 százalékra csökkent, míg a bevándorlásellenes Svéd Demokraták 20 százalék körül járnak.A jobbközép Mérsékelt Párt pedig a tavalyi támogatottságával megegyezően 17-18 százalékon áll. Jól látszik tehát, hogy a választók 75 százaléka nem kíván a kormányzó bevándorláspárti szocdemekre voksolni egy mostani választáson.