Gigaprojekt: Ismét valódi őserdők lesznek Magyarországon

20180511erdo15.jpg?w=380&h=570

A festői környezetben, a Cserhát lankái között megbúvó Nógrád megyei kisközség, Garáb közelében fekvő Varjúbérc különleges, európai viszonylatban is egyedülálló ökológiai kísérlet helyszíne. A Life4 Oak Forests projekt célja visszavarázsolni a civilizáció előtti időket idéző valódi őserdőket.

 

Eltűntek az őserdők az egész európai kontinensről

Az utolsó nagy eljegesedés, a Würm-glaciális végével mintegy 12 ezer éve viszonylag gyors, rapid felmelegedés kezdődött. A jelentősen enyhébbre váltott klímának köszönhetően eltűnt a jégkori tundra, és kiterjedt erdőségek borították el az európai kontinenst.

20180511erdo.jpg?w=644&h=322A Würm-glaciális végét követő gyors felmelegedés hatására eltűnt a pleisztocén eljegesedési periódusokat jellemző tundra a Kárpát-medencéből (FORRÁS: ORIGO)

Hazánk földjén a civilizáció előtti prehistorikus időkben

a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét még hatalmas kiterjedésű tölgy és szilerdőségek uralták.

Az őshonos alföldi erdőségek megritkulása majd eltűnése a Kárpát-medencébe érkező népcsoportok letelepedésével kezdődött. A fakitermelés nem kímélte meg középhegységeink erdőségeit sem, a mező – és erdőgazdálkodás megjelenésével pedig egyre több tájidegen fa és növényfajt telepítettek be a Kárpát-medencébe.

20140225akac-illusztracio.jpg?w=644&h=48Virágzó akác. Az akác a 18. század végén betelepített és mértéktelenül elszaporodott tájidegen fafaj (FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS)

A civilizáció előtti időket idéző egykori őserdők szinte nyom nélkül eltűntek,

és nem csak Magyarország, hanem az egész kontinens területéről. Mindez rendkívül komoly ökológiai változásokat idézett elő a természetes környezetben, számos élőhely megszűnt illetve jelentősen összezsugorodott , őshonos fajok tűntek el, és az eredeti állapothoz képest lassan de biztosan elkezdett lecsökkenni a biodiverzitás, a fajok sokszínűsége is.

20180511erdo1.jpg?w=644&h=483A középhegységeinket sem kímélte meg a fakitermelés (FORRÁS: ORIGO)

Azt az ökológiai egyensúlyt, amit az evolúció sok százezer, illetve millió év alatt hozott létre, az emberi tevékenység néhány évszázad leforgása alatt fenekestül felforgatta.

Ilyen még nem volt: megkísérlik feléleszteni az ősi erdőségeket

Tavaly indult el az a minden szempontból úttörő jellegű és igen nagy jelentőségű projekt, amely több szervezet összefogásával és egy teljesen új szemléletmódot jelentő

természetvédelmi erdőkezelési programmal igyekszik helyreállítani az egykori, őshonos fafajokból álló erdőségeinket.

 

20180511erdo2.jpg?w=644&h=483Az ambiciuózus program feltámasztja az ökológiai értelemben vett hazai őserdőket (FORRÁS: WWF MAGYARORSZÁG/GÁLHIDY LÁSZLÓ)

A tízévesre tervezett, és a Life4 Oak Forests nevet viselő programban – amely az Európai Unió és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg – a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézete mellett három hazai nemzeti park, a Bükki, a Duna-Ipoly és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a WWF Magyarország, illetve az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület mellett az olaszországi Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság is részt vesz.

2017011145.jpg?w=644&h=966Fontos feladat, hogy a megritkult és fokozottan védett fajok állománya ismét növekedésnek induljon, de ehhez meg kell teremteni a környezeti feltételeket is (FORRÁS: MORVAI SZILÁRD)

Az egyedülálló vállalkozás legfőbb célja az erdők regenerációjának elősegítése, valamint a változatos erdőszerkezet, az őshonos fajösszetétel,

továbbá a mikroélőhelyek helyreállítása, és a védett fajok állományának növelése.

A fontos vállalkozás egyik első kísérleti terepe a kelet-Cserhátban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén, a Garáb közelében fekvő Varjúbérc tölgyesében lett kijelölve.

20180511erdo3.jpg?w=644&h=483A Garáb melletti Varjúbérc tölgyese az egyik első kísérleti terület (FORRÁS: ELTER TAMÁS)

A vadregényes vidéken található száraz cseres tölgyerdőség Natura 2000-es védettségű területnek számít. A tölgyesek egykor meghatározó szerepet játszottak a civilizáció előtti Kárpát-medence őseredőinek összetételében.

A múltban a rendkívül értékes tölgy volt a fakitermelés elsődleges célpontja,

ami miatt a tölgyesek területe a töredékére csökkent, és ezért ma már lényegében nincs természetes tölgyerdő egész Európában.

Az evolúció évmilliók alatt felépítette, az ember pár száz év alatt lerombolta

Az emberi használat miatt ökológiai értelemben nagyon elszegényedtek az erdőségeink. A tölgyerdőkhöz kötődő számos állatfaj egyedszáma és diverzitása is nagyon lecsökkent.

20180511erdo5.jpg?w=644&h=483Szkarabeusz bogár a varjúbérci tölgyes avarjában. Az avartól a lombkorona tetejéig számos élőhely azonosítható az erdőben (FORRÁS: ELTER TAMÁS)

Noha az iparszerű erdőgazdálkodás a kitermelt fát igyekszik visszapótolni,

ám az ipari igényekre figyelemmel a tölgyfák nem tölthetik ki a teljes életciklusukat.

Ez a magyarázata annak, hogy a meglévő tölgyeredőink zöme fiatal, vagy legfeljebb középidős fákból áll – nyilatkozta az Origónak Bódis Pál erdőmérnök, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője.

20180511erdo4.jpg?w=644&h=859Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője (a képen középen), garábi terepbejárás előtt (FORRÁS: ELTER TAMÁS)

Első lépésként a természetvédelmi erdőkezeléssel összesen mintegy 2000 hektár területen kívánják helyreállítani az eredeti állapotot.

A tölgyesek a vágásos gazdálkodás miatt egyneműek, és lényegében azonos korú fákból állnak.

Az emberi beavatkozás miatt megszűnt a természetes evolúciós egyensúly, amit szakértői közreműködéssel szeretnének visszaállítani, az emberi hatás kiiktatásával.

20180511erdo6.jpg?w=644&h=483A projekt során fokozatosan eltávolítják a tájidegen, nem őshonos fajokat (FORRÁS: ELTER TAMÁS)

Hogy mit is jelent a gyakorlatban a természetvédelmi erdőkezelési technológia? A projekt területéről fokozatosan eltávolítják a tájidegen, nem őshonos fajokat, helyreállítják a cserjéseket, és a természetes erdőszegélyeket is.

20180511erdo9.jpg?w=644&h=483A cserjéseknek és az erdőszéleknek fokozott az ökológiai jelentőségük (FORRÁS: WWF MAGYARORSZÁG/GÁLHIDY LÁSZLÓ)

Ezeknek rendkívül nagy az ökológiai jelentőségük;

a cserjések fajok százai számára jelentenek élőhelyet, az erdőszegélyek pedig egyfajta természetes védősáncként óvják az erdőséget. Az iparszerű erdőgazdálkodás ezeket, mint az erdőnek a fakitermelést gátló „felesleges” részeit jelentősen megtizedelte, mindez pedig felerősítette az erdőt rongáló káros, abiotikus hatásokat.

Nem szabad eltávolítani a halott fákat

De ugyancsak nagyon fontos a természetes egyensúly helyreállításában a holtfa-állomány növelése is.

A természetes körülmények között elpusztult, kidőlt, elkorhadt fák az erdő életének fontos részei.

 

20180511erdo8.jpg?w=397&h=595Közép fakopáncs a faodúban megbújt fiókáját eteti (FORRÁS: MTA/FRANK TAMÁS)

Nagyon sok állatfaj, például a korhadékokhoz kötődő madarak, de alsóbbrendű gerinctelenek százai számára is a holtfák jelentik a legfontosabb természetes élőhelyet.

Jelenleg sajnos az indokolthoz és a szükségeshez képest minimális a holtfa aránya,

mivel ezeket többnyire összegyűjtik és eltávolítják az erdő területéről. Jelenleg hektáronként átlagosan 5-6 köbméter a holtfa, a szükséges és indokolt 70-80 köbméter helyett.

20180511erdo7.jpg?w=644&h=429A korhad fa számos állatfaj számára jelent búvó, szaporodó vagy táplálkozóhelyet (FORRÁS: MTA/FRANK TAMÁS)

A holtfa mennyiségének lecsökkenése egyes korhadéklakó fajok, mint például hazánk legnagyobb bogárfaja, a szarvasbogár-állomány csökkenésével járt együtt, és a példákat hosszan lehetne még sorolni.

A Life4 Oak Forests projekttel érintett területeken felfüggesztik a kiszáradt fák kitermelését,

illetve a kidőlt, korhadó rönkök elszállítását, ezzel segítve a fontos mikroélőhelyek helyreállítását.

Már látszanak az első örömteli eredmények

Az ökológiai értelemben vett őserdők helyreállításában nagyon fontos szempont a meghatározó fajok mellett a természetes, úgynevezett elegy fafajok visszatelepítése is. Vannak például olyan rovarfajok, amelyek csak meghatározott fákhoz kötődnek.

A most folyó munka a biodiverzitás növelését célozza, élőhely gazdagító eljárásokkal.

A projekt céljának megfelelően jelenleg átalakító üzemmódban kezelik az erdőt, és ennek már most megvannak a kézzelfogható első eredményei.

20180511erdo10.jpg?w=644&h=429A holtfák arányát is növelni kell a természetes ökológiai egyensúly helyreállításához (FORRÁS: MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET)

A védett terület monitorozását végző ornitológus szakértők szerint enyhe gyarapodás mutatkozik a madárállományban, így például örvendetesen emelkedik a korhadt fákhoz kötődő harkályfélék száma. Mítosz, hogy az erdőknek gazdasági jelentőségük van – nyilatkozta az Origónak Fidlóczky József, a projekt vezetője.

20180511erdo11.jpg?w=644&h=483A hazai nemzeti parkok kezelésében mintegy 20 ezer hektár területű erdő áll (FORRÁS: WWF MAGYARORSZÁG/GÁLHIDY LÁSZLÓ)

Az erdőgazdálkodás mindössze 0,002 % részesedést képvisel a nemzeti jövedelemtermelő képességben

– tette hozzá a projektvezető. A hazai nemzeti parkok kezelésében mintegy 20 ezer hektárnyi védett erdő áll, a távlati cél, hogy a jelenleg 2 500 hektáron folyó helyreállítást ezekre is kiterjesszék.

20180511erdo12.jpg?w=644&h=483A kísérleti területen a szakemberek igyekeznek minden szempontból az eredetinek megfelelő állapotokat helyreállítani (FORRÁS: ELTER TAMÁS)

A Life4 Oak Forests projektbe bevont 2500 hektár 20 kísérleti terület között oszlik meg, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egymaga 600 hektár erdőterülettel csatlakozott a vállalkozáshoz. A projekt tíz éves futamideje alatt 210 ezer facsemetét ültetnek el, és ezzel párhuzamosan visszaszorítják a nem őshonos invazív fajokat.

Ez lehet a jövő útja

Fidlóczky József elmondta, hogy a projekt –szisztémát sok éves komoly kutatómunka előzte meg, hiszen ilyen típusú erdőrekonstrukcióra még nem volt példa,

tehát a tervezésénél nem tudtak gyakorlati tapsztalatokra támaszkodni.

A program flexibilis, a tapasztalatok alapján – ha szükséges – készek menetközben módosítani.

20180511erdo13.jpg?w=644&h=483FORRÁS: WWF MAGYARORSZÁG/JOÓ ZSÓFIA

A hazai őserdők felélesztésén túl, a projekt tapasztalatai a későbbiekben más országok számára is mintaként szolgálhatnak a természetes ökológiai környezet helyreállításához. Mint ahogy Bódis Pál a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője megfogalmazta:

20180511erdo15.jpg?w=380&h=570FORRÁS: MTA/FRANK TAMÁS

Bízunk benne, hogy a gyakorlatban végrehajtott élőhelymegőrzés és -fejlesztés meghozza gyümölcsét. Célunk nem kevesebb, mint hogy közös munkánk jó gyakorlatot, kiindulási alapot teremtsen ahhoz, hogy tölgyerdeink Magyarországon, esetleg szélesebb körben, Európában is természetesebbé váljanak, és fennmaradjanak a következő generációk számára. Szeretnénk, ha néhány év múlva a Madarak és Fák Napja valóban az erdő ünnepe lenne.”

 

(forrás:www.origo.hu)