Gigantikus egybefüggő rejtett óceán lehet a Plútó felszíne alatt: egy új vizsgálat szerint folyékony víz van benne

Hát ennyit arról, hogy más bolygókon nem alakulhatott ki élet, vagy folyékony víz… közeleg a nagy bejelentés?

A felfedezésről a legnagyobb tudományos oldalak is beszámoltak, mint a Nature vagy a National Geographic!

A Plútó mióta világ a világ, és az emberiség felfedezte, mindig is egy kakukktojás volt a Naprendszerben.

Ez nem csak azért van így, mert korábban leminősítették, mondván, hogy nem is igazi, bolygó, majd az egészet visszacsinálták, hanem azért is, mert jeges világa rengeteg meglepetést tartogatott.

Több oylan anomáliát, furcsaságot fedeztek fel a Plútóval kapcsolatban, ami

Szakértők egy csoportja szerint a Pluto egyik jeges medencéje, a Sputnik Planitia alatt máig nagy mennyiségben maradhatott fenn a folyékony víz

– számol be az IFLScience.

Régóta folyik a szakmai vita arról, hogy a terület hogyan alakult ki, egyes elképzelések szerint a Sputnik Planitia egy becsapódás nyoma lehet.

Mivel felszínén alig akadnak kráterek, feltételezhető, hogy viszonylag fiatal, talán néhány százezer éves, a régió pereme ugyanakkor jelentősen erodálódott, ez alapján viszont több milliárd éve jöhetett létre.

A rejtett óceán elmélete mellett szól, hogy gravitációs anomáliát észleltek a területnél.

A kutatók azt feltételezik, hogy az óceán a becsapódás után jelent meg, majd évmilliókon át jég takarta. Éppen ezért olyan szimulációt hoztak létre, amelyben ellenőrizhették, hogy miként képes fennmaradni ilyen körülmények között egy nagyobb víztömeg  – írja a National Geographic.

Kamata Sunicsi, a Hokkaidói Egyetem munkatársa és kollégái elképzelése szerint egy hidrátréteg különítheti el a jeget a víztől.

Az efféle anyagok nem túl jó hővezetők, így hosszú időn át, akár egymilliárd évig megóvhatják a vizet a fagyástól.

A csapat szerint a hőfogó réteg egyik fő összetevője a metán lehet, ami az égitest belsejéből szivároghat.

Bár a fenti elmélet nem magyarázza meg a Sputnik Planitia összes egyediségét, a szimuláció alapján így is lehet egy rejtett óceán a régióban.

A szakértők szerint hasonló víztömeg más jeges égitesteken is előfordulhat.

Ez pedig mondanunk sem kell, hogy mekkora löketet adhat a földönkívüli élet utáni hajszának.

Mi több, egyúttal azt is jelenti, hogy akár a Plútó felszíne alatt is lehet élet ebben a jeges óceánban, de ott van a sokkal közelebbi Európa is, mely a Jupiter egyik holdja.

Az Európáról szintén azt sejtik, hogy akár mikrobiológiai szintű életet is rejthet a felszín alatti több kilométer vastagon az egész égitestet beborító jeges-kásás óceán.

Sokan pedig már most azt remélik, vagy gyanítják, hogy a NASA és a csillagászok már évek óta tudhatnak valamit, vagy legalábbis előrébb járnak az élet utáni kutatásokban, mint azt a közvélemény orrára kötötték eddig, ezért hamarosan akár nagyobb bejelentés is várható.