Franciaországban szigorítják a tüntetéseket, bezzeg a jogvédők Magyarország miatt aggódnak

A francia kormány a sárga mellényesek miatt egy új törvénnyel kívánja megnehezíteni a demonstrációk tartását.

Az új szabályozás a futballszurkolók rendbontásai elleni normákat követné és adatbázist készítenének a rendbontókról, továbbá eltiltaná őket a további tüntetéseken való részvételtől.

A javaslat szerint kemény büntetés várhat azokra, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek és eltakarják az arcukat egy-egy megmozduláson. A rendbontóknak a károkozást is át kellene vállalniuk.

A fentiek nyomán alappal feltételezhetjük, hogy a franciák javaslata nem menne át a hazai – külföldről finanszírozott – „civilek” alkotmányos szűrőjén, és persze sokan feltehetik most a kérdést: a rendkívül súlyos európai alapjogkorlátozás miért nem ütközik a „jogvédők” kőkemény ellenállásába Nyugat-Európában?

Elképesztő képsorokat találni a francia rendőri brutalitásokról a közösségi médiákban, itt van egy:

Bezzeg az úgynevezett jogvédők, Magyarország miatt hisztériáznak

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) „független” jogvédő szervezet korábban a magyar gyülekezési törvény módosítása nyomán 2018. július 2-án megjelent irományában leszögezte, hogy a kétharmados parlamenti többséget bíró illiberális kormányzat nem sokáig tűri el az állampolgári tiltakozás szabadságát, és a törvényt az alapjoggyakorlást az eddigiekhez képest megnehezítő, a fontosabb pontokon kiszámíthatatlanná tevő jogszabályra cseréli le.

Az „elfogulatlan” állásfoglalás rögzíti, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében a kormány anélkül terjesztette a parlament elé az új gyülekezési törvény javaslatát, hogy a tervezetet nyilvános véleményezésre bocsátotta volna és megfontolta volna az aktívan tüntetők, valamint az ő jogaikat védő szervezetek véleményét.

A TASZ szerint túl sok önkényes döntést hozhatna a rendőrség, pedig egy jó törvénynek nem szabad megengednie, hogy gyülekezési szabadság egy kormány alá rendelt hatóság jó szándékától függjön.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott gyülekezési jogot rendező jogszabály, amely a meglehetősen elavult 1989-est váltotta fel, tavaly október 1-jén lépett hatályba.

A törvény első paragrafusa kimondja: mindenkinek joga van arra, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen.

Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. A jogalkotó szándékának megfelelően prioritást élvez a magánélet szentsége és a békés demonstrációk jogi védelemben részesítése.

Ráadásul az új gyülekezési törvényhez kapcsolódóan módosult a büntető törvénykönyv is, amely szerint aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, illetve ha valaki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, illetve a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, szabadságvesztéssel büntetendő.

A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, továbbá aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, illetve az újságírókat kizárja a gyűlésről, és bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

A szerző alkotmányjogász