Feminista tévhitek és az Uber-kísérlet

Egy nemrégiben végzett kísérlet azonban más megvilágításba helyezi a fizetésbeli különbségeket. A nemek közötti eltérő fizetések vizsgálata volt ugyanis a célja 5 kutatónak (köztük a híres Stanford Egyetem két doktorának), amelyhez az Uber vállalatát választották.

Aki nem tudná, az Uber egy utazásmegosztó szolgáltatás, ami a taxizáshoz hasonlít, de a fuvart diszpécser helyett egy okostelefonos alkalmazás szervezi, ezáltal pedig olcsóbb árakat tud biztosítani. Az alkalmazás közvetít az utasok és sofőrök között, hogy egymásra találjanak, majd a fuvardíjat is kiszámolja.

Azért az Uberre esett a kutatók választása, mivel a platform gyakorlatilag lehetetlenné teszi a diszkriminációt annak köszönhetően, hogy a sofőrök neme bele sincs táplálva a rendszerbe. Az algoritmus a megtett fuvarért járó fizetést (a sofőrök fizetését) egyszerű és átlátható formula alapján számolja ki. Figyelembe veszi az út hosszát időben és mérföldben, és egy szorzót csúcsforgalom idejére. A fizetésről pedig nincs lehetőség tárgyalásra, egyezkedésre, kizárólag az algoritmus számításának és az elvégzett munkának a függvénye.

A kísérletben 1.8 millió Uber-sofőrt és 740 millió megtett utat vizsgáltak meg heti bontásban 2015-2017 között. A nagy mennyiségű adatból pedig a fizetésbeli különbségek tökéletesen megmagyarázhatóak.

A kutatók konkrétan az egy órára számított átlagos jövedelmet vizsgálták, többségük arra számított, hogy nem lesz különbség a férfi és női sofőrök fizetésében. Volt, aki a nők magasabb óránkénti keresetét várta, mivel ők hetente kevesebb fuvart vállalnak, olyankor viszont a jobban fizetőket választják (pl: a vasárnap délutáni fuvarokat).

A végeredmény azonban nagy meglepetést okozott, ugyanis kiderült, hogy a férfiak ugyanazt a munkát végezve, diszkrimináció nélkül is óránként 7%-kal többet keresnek átlagosan. A 7%-os különbség pedig megegyezik az átlagos munkaerőpiaci különbségekkel a férfiak és nők bére között.

Mivel diszkrimináció nem történt sem a cég, sem az utasok részéről (nem volt például olyan, hogy sofőröket a nemük miatt visszautasították volna), elkezdték vizsgálni az egyéb tényezőket.

Fotó: AFP

Elsőként azt vizsgálták, hogy mikor és milyen fuvart vállalnak a különböző nemű sofőrök. A férfiaknál gyakoribb az éjszakai kocsmajárat, illetve a jövedelmezőbb reptéri fuvarok, a nők azonban több vasárnap délutáni fuvart vállalnak, ami szintén nagyon jövedelmező. Végül arra jutottak, hogy a hely- és időpontválasztás mindössze 20%-ban magyarázza a fizetésbeli különbségeket.

Ezután a vezetői tapasztalatot nézték meg a megtett utak száma alapján. Minél több utat tesz meg ugyanis egy sofőr, annál jobban tudja, hogyan lehet az Uberrel pénzt keresni, jobban tudja, hogy általánosságban hol és mikor vállaljon fuvart, vagy melyik fuvart utasítsa vissza esetleg.

Megállapították, hogy a férfiaknál sokkal gyakoribb, hogy valaki már 2 vagy több éve dolgozik az Ubernél, a nők 76%-a hagyja el az Ubert 6 hónap után, a férfiaknál ez az arány csak 60%. Emellett pedig a férfiak hetente átlagosan másfélszer annyi fuvart vállalnak, mint női kollégáik.

A fenti két tényező okozza tehát a különbséget tapasztalat tekintetében, ami végső soron további 30%-ban magyarázza a fizetési különbségeket.

A fennmaradó 50% megmagyarázása azonban komoly fejtörést okozott. Ha nem a diszkrimináció, nem a hely- és időpontválasztás, és nem is a tapasztalat, akkor mi lehet még?

Végül észrevették, hogy a férfiak átlagosan óránként több fuvart teljesítenek.. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha gyorsabban hajtanak, és ez magyarázza a maradék 50%-ot a fizetési különbségeket illetően.

A végkövetkeztetés tehát, hogy bár a rendszer a diszkriminációt teljesen megszüntette, a nők mégis 7%-kal kevesebbet keresnek ugyanazzal a munkával. Vagy talán mégsem ugyanazzal.

A tanulmány egyik legnagyobb tanulsága ugyanis éppen az, hogy „ugyanaz” a munka nem létezik. A nők a biztonságosabb fuvarokat választották, amikor a vasárnap délutánt részesítették előnyben az éjféli járatokkal szemben. Szintén az óvatosságot választották azzal, hogy valamivel lassabban hajtanak, míg a férfiak nagyobb kockázatot vállaltak. Az pedig egyéni preferencia kérdése, hogy ki, mennyi időt tölt el az Ubernél és ezáltal mennyi tapasztalatra tesz szert. Vagyis mondhatjuk, hogy végső soron mégsem ugyanazt a munkát végezték és ezért tökéletesen indokolható a 7% fizetésbeli különbség.

Talán van egy másik tanulsága is a kísérletnek. Ez pedig az, hogy ne dőljünk be a feministáknak, akik a férfiakat és nőket két egymással szemben álló csoportnak állítják be, ellenségeskedést szítva közöttük. Szükségünk van egymásra.

A feministák szándékait ismerve pedig, a kísérlettől függetlenül is érdemes megszívlelni amit G. K. Chesterton angol író mondott 100 évvel ezelőtt:

„A feminizmus azt a zavaros elgondolást vezette be, hogy a nők szabadok, amikor a munkáltatójukat szolgálják, de rabszolgák, amikor a családjukat segítik.”