Félresiklott emancipáció: Így lett Sándorból, Sanyika, majd elhagyott férj

Sanyi, akkor még Sándor, nem volt egy két lábon járó tesztoszteron bomba, de ott szőrösödött ahol kellett, és kellően markáns arcéllel és mély orgánummal rendelkezett. Ehhez jött még egy közel 2 méteres magasság és egy mérnök diploma. Szóval nem volt egy főnyeremény, de amikor lement a Morrison’s-ba pár női szempár mindig utána villant. Ennek ellenére mikor összejött Rékával többé nem nézett más nőre.

Kapcsolatuk a szokásos menetrend szerint alakult. Járás, összeköltözés, majd esküvő. Karrier szempontjából Sándor nem volt túlzottan ambiciózus, átlagos mérnökfizetéssel tologatta a csillét egy középvállalatnál. Ellenben Réka, mint külkereskedő szépen lépegetett a multinacionális vállalati szamárlétrán, mire két csíkot mutatott a terhességi teszt, már osztályvezető volt, millió körüli nettóval.

Ekkor jött a dilemma, ki milyen szerepet vállaljon a most létrejövő családban. Sándor és Réka modern gondolkodású fiatalok voltak. Osztottak és szoroztak és rájöttek, hogy jobban jönnek ki anyagilag, ha Réka csak 3 hónapig marad otthon a picivel, majd Sándor megy GYES-re.

Így is történt. Réka nem esett ki a céges világból, Sándor pedig néhány hónap alatt beletanult az apa szerep mellett egy kicsit az anya szerepbe is. Most jöhetne a happy end, de mégsem.

manmomwithkid.jpg

Bármennyire is liberálisnak és modernek gondolták magukat és környezetüket, valami lassan mégis megváltozott. Réka imádta ugyan a gyerekét, de beszippantotta a karrier és a multi-világ csillogása. Ahogy feljebb és feljebb lépegetett a ranglétrán kinyílt számára a világ több értelemben is.

Nem csak a fizetési átutalások lettek egyre nagyobbak, de megszaporodtak a külföldi céges utak, tárgyalások is, meg a munkavacsorák drága és sznob helyeken. Az egyik héten Párizsban sétálgatott, a következőben Barcelonában kortyolgatta a cavát. Ezzel együtt pedig sok érdekes és izgalmas külföldi embert ismert meg. Kapcsolati hálója megsokszorozódott.

És Sándor? Az ő élete ellenkező utat járt be. A lakás, játszótér, nagymama háromszöget ritkán hagyta el. A haverok, akikkel régen összejárt elmaradoztak, hiszen nem tudott velük tartani gyakran a teremfocira és az azt követő sörözésekre. Viszont kitűnően megtanult főzni és a gyerekekkel bánni.

Nem volt elégedetlen az életével, mert látta, hogy Réka boldog mellette. Mégis érezte, hogy valami nincs rendben. Egyrészt túl sokszor volt közöttük csend. Elmaradtak a beszélgetések. Egyre kevesebb közös pont volt az életükben, amiről diskurálni tudtak volna, hiszen Sándor nem tudott hozzá szólni a céges projektek témáihoz, Rékát pedig nem érdekelte, hogy a játszótéren melyik gyerek milyen homokozó vödörrel jelent meg.

Volt ennél nagyobb baj is. Réka barátnői, akik régen nem csak Rékát, de Sándort is kedvelték megváltoztak. Egyre több dehonesztáló megjegyzést tettek Sándorra Rékának. Sőt, már nem Sándornak, hanem Sanyinak, néha Sanyikának titulálták. Réka lassan átvette a szóhasználatukat és Ő is így kezdte „becézni” a férjét. Ez azonban nem kedves hangsúllyal, hanem némi lenéző hanglejtéssel történt.

És természetesen ott volt Sanyi anyósa, Irma mama. Ő is megjegyezte párszor, hogy a lánya megérdemelne egy olyan férjet, aki többre vitte, mint a felesége. Ekkor kellett volna Rékának megvédenie a férjét, hiszen közös döntés volt, hogy így legyen, de csak egy kínos fintorgásra futotta.

Kettejük között a szakadék egyre mélyült. Réka már nem tekintett férfiként Sanyikára, pedig büszke volt arra, hogy náluk megvalósult a női egyenjogúság és Ő a családfenntartó. Sanyi pedig nem értette, hogyha már beáldozta a hivatását a család érdekében, akkor miért nem kedves és támogató vele a felesége.

Az utolsó szúrást az adta meg a házasságuknak, amikor Réka Londonban lefeküdt egy Key Account Managerrel. Stephen természetesen egy igazi macsó volt, ráadásul ír és 100%-osan házas. Réka azonban ettől az aktustól ébred rá arra, hogy már semmilyen vonzalmat nem tud Sanyika iránt érezni. Hazatérve beadta a válókeresetet.

Tanulság? Talán csak annyi, hogy a társadalom és az emberi psziché mégis lassabban változik, mint az egyesek remélték. Szép dolog az emancipáció, de egyrészt támogató környezet nélkül, másrészt az emberi alaptermészet felülvezérlése nélkül nem vezet jóra.

Ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek a nők egyenrangúak és ne csinálhassanak fényes karriert, de kellően rugalmasnak kell maradni és ha azt érezzük, hogy erre rámehet a házasságunk és a szexuális vonzalmunk a párunk iránt akkor korrigáljunk az életünkön.