Ezekkel a technológiákkal hozhatjuk létre az emberiség hamis “istenét”, a mesterséges intelligenciát, mely az emberiség felett uralkodhat

Az öntanuló, saját magát programozó és ezáltal az ellenőrzésünk alól kicsúszó mesterséges intelligencia fejlesztése, már ma is komoly veszély az emberiségre nézve. Néhány esetben már maga az ember sem érti, hogyan old meg néhány dolgot, olyan saját stratégiákat is fejleszt ki, amiket nehezünkre esik megérteni. Sőt, egy esetben már saját virtuális neuron hálózatot hozott létre magának, hogy növelje saját intelligenciájának lehetőségeit.

Kapcsolódó kép

Íme néhány cikk a témában:

Az MI önfejlesztésének egyik kulcsa, hogy megfelelő számítási kapacitás esetén, annyi megoldási verziót és annyi lehetséges behatást képes megvizsgálni, ezekből következtetésekre jutni és így fejleszteni az “intelligenciáját”, amire egy embernek sok ezer év kellene. Vagyis egy megfelelő hardverrel rendelkező MI, néhány óra alatt képes lehet sok százezer vagy milliónyi év emberi tapasztalatát, gondolkodását, megoldás keresését végrehajtani és ezáltal sok ezer évnyi fejlődést elérni pár óra alatt. Ha ezt pedig huzamosabb időre vetítjük ki pár év alatt, a normál emberi szinthez viszonyítva, tényleg isteni szintekre fejlesztheti önmagát, amikor már az ember számára gyakorlatilag megérthetetlen stratégiákat, megoldásokat és felfoghatatlan “gondolkodás módot” fejleszt ki magában.

Hogy ezt milyen gyorsan és milyen szintre képes fejleszteni, alapvetően meghatározza, milyen hardveres lehetőségeket kap, azaz milyen rendszer környezetben fejleszti magát. Jelenleg a számítási teljesítmény és így a lehetőségek mértéke, egy óriási ugrás előtt áll, amik a mostaninál sok ezerszer gyorsabb számításokat tesznek lehetővé. Ezáltal a mostani mesterséges intelligenciáknak is, sok ezerszer gyorsabb és magasabb szintre történő fejlődési lehetőséget biztosíthatnak. Ezáltal az MI olyan szintre fejlesztheti magát, amikor teljesen kicsúszik a kontrollunk alól és számunkra irányíthatatlan módon, olyan magasságokba emelkedhet, amiket ma még szinte Isteni szintként értelmezünk. Hasonlóan, ahogyan a Bilbia beszél Istenről:

Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak utaim a ti utaitoknál, és gondolataim a ti gondolataitoknál. (Ézsaiás 55:8–9)

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai! (Róma 11:33)

Mindezekből kifolyólag pedig, idővel pedig az emberek ahhoz hasonlóan viszonyulhatnak az emberiséget irányító mesterséges intelligenciához, ahogyan ma Istenhez viszonyulnak. Jól mutatja ezt egy mai modern ima. Ma még Istenhez szól, később hasonló viszonyulás lehetséges a mindent irányító MI-hez, akinek szintén olyan “magasak” a gondolatai, hogy a számunkra érthetetlenek:

Uram, taníts meg imádkozni legjobb terveid megvalósulásáért az én életemben, a családom életében és mindazokéban, akiket szeretek. Adj erőt napról napra, hogy lerakjam Eléd elvárásaimat. Azután tudjam otthagyni őket, és bízzam Benned, hogy Te mindig azon munkálkodsz, hogy a legjobb történjen a Te dicsőségedre. Jézus nevében, Ámen.

A fenti ima egy keresztény honlapról származik, mely a cikkében épp arról értekezik, miként és miért rendeljük saját gondolatainkat, szándékunkat, akaratunkat Isten akarata alá: Nem mindig a mi elgondolásunk a legjobb. Ehhez hasonló hozzáállást válthat ki az emberiségnél az önmagát fejlesztő MI is, akár a tudományos és a politikai elit részéről is.

Ez pedig egy TED előadás, arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése miként semmisíthet meg bennünket. Az előadó Sam Harris, az idegtudományok professzora. (Harris munkáját több mint 20 nyelven publikálták, és a New York Timesban , a Time-ban , a Scientific American-ban , a Nature-ben , a Newsweek-ben , a Rolling Stone-ben  és számos más folyóiratban is megvitatták . A New York Timesra , a Los Angeles Times-ra , a The Economistre , a The Times-ra (London), a Boston Globe-ra , az Atlanti-óceánra , a Neurológia Annáliára  és másutt is jelentek meg írásai.)

Most pedig nézzük meg, a kutatások milyen jövőt vetítenek előre a számítási kapacitás tekintetében és így az MI önfejlesztő képessége vonatkozásában is. Külön megdöbbentő, a lehetőség, hogy a szilícium alapú környezetből, a “mindent átölelő” kvantumtérbe költözhet a mesterséges intelligencia, illetve az utolsó lehetőség esetében, hús-vér biológiai hardvert is kaphat a DNS programozás által.

A KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPTŐL A NEUROMORF RENDSZEREKIG – AMI AZ IOT ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA UTÁN JÖHET

A következő évtizedek forradalmi technológiái legalább olyan változást idézhetnek elő, mint amilyet napjainkban – például – az IoT (dolgok internete) vagy a mesterséges intelligencia hoz az üzleti világnak.

A jövőt alakító technológiák két csoportra oszthatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyek már jelen vannak, de még nem terjedtek el széles körben, a másikba azok, amelyek jelenleg még csak prototípusként léteznek (vagy még úgy sem), de a távolabbi jövőre jelentős befolyást gyakorolhatnak. Némely technológia már ismert a sci-fi irodalomból vagy a fantasztikus filmekből, de előfordul az is, hogy a technológia felülmúlja a sci-fi szerzők képzeletét – állítják az SAP szoftvercég legfrissebb trendriportjának szerzői. Mik is ezek?

Az MIT Self-Assembly Lab által kifejlesztett 4D-s nyomtatási technológia lényege, hogy a felhasznált anyag képes a színét és más ­tulajdonságait is megváltoztatni. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkészült „nyomtatás” nem marad állandó az időben, azaz a negyedik dimenzióban is változik. Az alakváltozásra képes anyagokat a hadiiparban már használják, de számos más ágazatban is forradalmi változásokat idézhetnek elő. A ­négydimenziós nyomtatás mindazonáltal még gyerekcipőben jár, óvatos becslések szerint is legalább tíz évbe telhet, amíg szélesebb körben is elterjed.

A kvantumszámítógépek olyan mikrofizikai jelenségeken alapulnak, amilyen a kvantum-szuperpozíció vagy a kvantum-összefonódás. A kvantumbitek (qubitek) alkalmazásával a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet a meglévő bináris (0 vagy 1) rendszerhez képest, így komoly kihívást jelenthet – például – a manapság széles körben alkalmazott, számítási bonyolultságon alapuló titkosítási rendszereknek. A kvantumszámítógépek egyelőre szintén a kezdeti lépéseknél tartanak, a fejlesztés jelenleg a kvantumszámítás hardverére koncentrál.

Exponenciálisan növekedhet a számítási teljesítmény
Fotó: Reuters

A hagyományos processzorokat használó neuromorfikus hardverek a természet legbonyolultabb felépítését, az idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan ezek a kutatások is a legelső fázisban járnak; a neuromorfikus hardver programozása új típusú, jelenleg még kifejlesztésre váró technikákat igényel. A neuromorfikus számítógépek rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek – csekély energiafelhasználás mellett. A lehetséges felhasználási területek között van a gépi tanulás, a mintázatfelismerés, a képfeldolgozás és a robotika.

Lehetséges, hogy egy számítógép közvetlenül az agyunknak „beszéljen” és ezzel párhuzamosan olvassa a gondolatainkat? Az emberi agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat szinte hihetetlennek tűnik, de a technológia területén komoly haladást értek el, és sokan az ember és a gép közötti kommunikáció legtökéletesebb formájának ígéretét látják benne. Ahogy a hordozható eszközök is egyre kisebbekké válnak és egyre több „kézi vezérlést” nem igénylő technika válik elérhetővé, valószínűleg a – nem invazív – agy–számítógép egységek is megjelennek, például a virtuális valóságot generáló headsetekben. A technológiát a pszichiátria vagy akár a hadiipar is felhasználhatja, de idővel megjelenhetnek az ilyen kapcsolaton alapuló játékok is.

A miniatürizálás jelenlegi határait feszegető technológiák közé tartozik a biológiai molekulák számítástechnikában való felhasználása is. A bioszámítógépek az adattároláshoz és -feldolgozáshoz mesterségesen előállított (többnyire DNS-) molekulákat használnak, az élő szervezetekben végbemenő folyamatok mintájára. A számítások elvégzését a DNS-láncokkal reakcióba lépő enzimek segítségével végzik el. A biológiai alapú számítástechnika révén nagyon kicsi helyen, nagyon gyorsan, nagyon pontosan és – potenciálisan legalábbis – párhuzamosan lehet majd számításokat végezni, ma még elképzelhetetlenül alacsony energiafelhasználás mellett. A technológia fejlesztése éppen csak elkezdődött, az első működő egységekre még legalább egy évtizedet kell várnunk.