A gyomrod kifordul majd… Nem biztos, hogy mindenki tudni akarja a procedúra részleteit. Felkészültetek? Nagyon finomak, a gyermekek kedvenceinek számítanak napjainkban is, de nagyon sok felnőtt számára édes élvezetek.

Mi az? Hát persze, hogy a gumimacik, a gumicukor!

Ha legalább annyian tudnák, hogy miből és hogyan állítják elő, nem lepődnének meg, hogy milliók pártolnának el tőle, és szoknának rá valami sokkal egészségesebbre.

A gumimacik, mint úgy általában véve a gumicukrok ugyanis nem egészségesek. Tele vannak mesterséges anyagokkal, stabilizátorokkal, töménytelen mennyiségű cukorral, ami a szervezet számára már ártalmas mértékű lehet.

A termékeket cukor, glükózszirup, keményítőszörp, illetve invertcukorszirup felhasználásával állítják elő, ezekből adódik a cukortartalom. Jellegzetes, gumis állagukat a zselatin adja, amit nagyrészt vágóhídi csonthulladékból készítenek.

De ez nem minden.

“Sokan talán már értesültek arról, hogy a zselatin bizony állati fehérjéből származik: előállítására hús- és bőripari melléktermékeket használnak fel.

A zselatin tudni illik a porcos részeken, a csontok felületén, a bőr alatt, az izmokban és legfőképpen kötőszövetben tenyésző kollagén nevű fehérje irreverzibilis (vissza nem csinálható) hidrolízisével keletkezik.

A boltban azután már por vagy lapkák formájában szerezhető be (E-száma: 441) : szaga nincs, színe sem sok, íze is csak alig – éppen annyi, hogy adjon egy kis bónuszbukét a vele felturbózott ételeknek.” – írja a gumicukrokban előforduló zselatinról ez a tanulmány.

Ezzel úgy önmagában nem is lenne baj. Elvégre sok más dologról derült már ki, hogyan készül, és például a virsli sem valami bizalomgerjesztő a “gyártásának” első szakaszaiban.

Azonban az már sokkal érdekesebb, hogy egyes gyárakban hihetetlenül nagy koszban és szutyokban, nem kellően fertőtlenített gépeken haladnak keresztül a porcok, zúzalékok.

Az E-betűs hulladékokkal nyakon öntés pedig már csak “hab a tortán”, az egészség jegyében!