EP választás – A liberális véleményterror megbosszulhatja magát

Nem lehetetlen, hogy a Nyugat-Európában olyannyira jellemző liberális médiaterror, a bevándorlásellenes gondolkodás elnyomása, képviselőinek – mindenekelőtt Orbán Viktornak – a látványos sarokba állítási vágya nagyon is megbosszulhatja magát a május 26-iki EP választáson. Tény, hogy ettől függetlenül is van esély arra, hogy az európai emberek retorzióktól való félelmükben titokban tartott, országonként erősödő migránsellenessége és nemzethez való ragaszkodása a szavazáson átbillentse a mérleg nyelvét a bevándorlásellenes pártok javára. A tendenciózus közvéleménykutatások miatt kevésbé kiszámítható választási eredmények azonban ezt a helyzetet tovább javíthatják.

A hétvégi finn választások legalábbis erre utalnak. A bevándorlásellenes Finnek Pártja alig ötezer szavazattal, két tized százalékkal (17,5%) maradt csak el a győztes Szociáldemokrata Párttól (17,7%), pedig egy hónappal korábban a közvéleménykutatók csak 10 százalékra mérték ezt a formációt. Nem elképzelhetetlen, hogy az utóbb tendenciózusnak bizonyult közvéleménykutatások hiányában vagy kiegyensúlyozottabb közvéleménykutatási viszonyok közepette, amikor a választók reálisabb képet kaphattak volna a bevándorláspártiak társadalmi támogatottságáról, akkor a finnek bátrabban voksoltak volna a Finnek Pártjára. Az egyoldalú közvéleménykutatások sulykolása ugyanis azt a képzetet keltheti a választókban, hogy fölösleges a „vesztesre” pazarolni a szavazatukat, mert az úgyis elvész. Reális tájékoztatás esetén azonban akár fordított eredmény is előfordulhatott volna. Az egész pontosan, hogy az a néhány ezer szavazat nem a szocdemeket juttatta volna győzelemhez, hanem a migrációelleneseket.

Pokol Béla, a kiváló politológus Facebook bejegyzésében hasonló jelenségre hívta föl a figyelmet saját tapasztalatából a magyar viszonyokra vonatkoztatva. Fölidézte azt az 1997 őszén lezajlott, saját erőforrásokkal megszervezett közvéleménykutatást, amely a MIÉP pozíciójában mutatott ki lényeges különbséget. Abban az időben a közvéleménykutatók kivétel nélkül a balliberális táborhoz álltak közel, így az utált MIÉP-et rendre 1 százalékos támogatottsággal mérték, megfelelve a liberális értelmiség és a médiaelit politikai érdekeinek és elvárásainak. Ugyanezt a pártot Pokol Béla politológus hallgatóival együtt elvégzett mérése – 5600 fő megkérdezése után, tehát nagyon erős bázison – 5,7 százalékos támogatottságúnak jelezte. Amit az élet igazolt is, mert az 1998-as májusi választásokon lényegében ugyanennyi százalékot ért el a MIÉP.

Nagy lélegzethez juttatná Európát, 500 millió ember biztonságát ugrásszerűen megnövelné, ha az európai emberek lelkiismeretükre hallgatva mind többen előjönnének elnyomott vágyaikkal s hinnének abban, hogy nem vész el a szavazatuk, ha a bevándorlásellenes erőkre szavaznak.

A finn példát szem előtt kell tartani!

Forrás