Elvett földjeik után is fizetniük kell a dél-afrikai farmereknek

21075852 2ad0ec4f6831fd27015e6fc52bd4f831 wm

Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Dél-afrikai Köztársaságban. Ezúttal az egyik legnagyobb helyi pénzintézet, a Nedbank e-mailje verte ki a biztosítékot a fehér földtulajdonosok körében.

Már mi is többször foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló dél-afrikai helyzettel. Írtunk az országot sújtó fekete terrorról, az elnök földrekvirálási tervéről, Donald Trump fehér farmerek melletti (megsüvegelendő) kiállásáról, és arról is, hogy a Freedom House szerint a Dél-afrikai Köztársaság szabadabb állam, mint Magyarország.

A legfrissebb hír az, hogy a dél-afrikai Nedbank egy tájékoztató e-mailt küldött az ügyfeleinek, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a földtulajdonok utáni törlesztést akkor is fizetni kell, ha időközben az adott birtokot az állam elkobozta.

A pénzintézet hozzáállása érthető módon nagy vihart kavart a közösségi médiában is. Többen  jóhiszeműen azt gondolták, hogy az e-mail nem valódi – nekik azonban csalódniuk kellett, ugyanis a Nedbank kommunikációs vezetője egy helyi portálnak megerősítette, hogy a szóban forgó üzenetet valóban a bank küldte ki az ügyfeleknek.

21075852 2ad0ec4f6831fd27015e6fc52bd4f831 wm

A mindennapossá váló erőszakos bűncselekmények miatt már eddig is tömegével vándoroltak ki az európai gyökerű lakosok, azonban a február óta hivatalban lévő elnök, Cyril Ramaphosa állami szintre emelt fehérellenes politikája miatt további kivándorlási hullám várható.

Kínzás, mészárlás – brutális, ami a dél-afrikai fehér farmerekkel történik

Egyre több hír jelenik meg a világsajtóban a dél-afrikai fehér farmerek elleni erőszakhullámról. Az Independent tudósítója a helyszínen járt, akinek megdöbbentő történeteket meséltek el a helyiek.

Egyre több a tüntetés, valamint egyre nagyobb az elégedetlenség és a félelem a fehér, európai ősökkel rendelkező dél-afrikai farmerek körében. Az elégedetlenkedők állítják, hogy a rendőrség félrenéz, a parlament pedig asszisztál az erőszakhoz. A témának komoly nemzetközi visszhangja volt, Ausztrália például felajánlotta, hogy befogadja a földjükről elüldözött fehéreket.

south africa farmers protest 1024x768 1

A jogvédők szerint csak 2018-ban eddig 90 támadás történt a fehér farmerek és családjaik ellen, és átlagosan 5 naponta halállal végződnek a támadások.

Ám nemcsak a számok miatt vannak kiakadva a helyi fehér kisebbség képviselői, hanem a támadások brutalitása miatt is. Az Independent tudósítója több szemtanúval és túlélővel is beszélt.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy az ország parlamentje nemrég elfogadott egy javaslatot, amely alapján ki fogják egészíteni a Dél-Afrikai Köztársaság alkotmányát egy olyan passzussal, ami szerint az állam egyszerűen elkobozhatja a földet a fehér farmerektől. Erre vélhetően azért volt szükség, mert az ANC kormányzó párt elkezdett gyengülni és így szeretnének szavazókat nyerni a radikális EFF párttól, akik úgy gondolják, hogy jogos a fehérek elűzése.

Az Independent leírja a 35 éves Gabriel Stols esetét, aki Bloemfontein városának közelében lakik. A férfi fiatalabb testvérét, Kyle-t egy farmon ölték meg, amikor négy betörő rájuk támadt.

Minden este, amikor aludni megyek és becsukom szemem, akkor látom az öcsém barna szemeit. Még mindig látom bennük azt a rémületet, amelyet halála előtt érzett”

– mesélte a férfi.

Számos olyan történet is ismert, amely szerint a fekete rasszista bandák halálra kínozták áldozataikat. Stols elmondta, hogy megkönnyebbült, hogy a testvérével egyetlen lövés végzett és nem szenvedett.

Egy 2013-as tüntetés a fehér farmereket érő erőszak miatt. A probléma nem új, de az erőszak mind jobban elharapódzik.

Fotó: AFP

Ami itt történik velünk, az kínzás, mészárlás és mindez brutális. A világnak fogalma sincs, hogy mi folyik Dél-Afrikában”

– mondta a férfi.

Az 56 éves Hannetjie Ludik egy farmon lakik Pretoriához közel. Négy nappal karácsony előtt ő és férje arra ébredtek, hogy valaki járkál a házban. Amikor lementek az alsó szintre, három férfit láttak a házukban, akik fegyverrel a kezükben értékek után kutattak. A hátsó bejárati ajtót felfeszítették.

Hannetjie Ludik. Fotó: Independent.

Élelem után kutattak a házban. Az egyik férfi 2500 randot (dél-afrikai pénznem, kb. 50 000 forint) talált, megcsókolta az arcom és megköszönte. A férjem kezeit és lábait összekötözték és rádobtak egy takarót és arra kényszerítettek, hogy velük menjek”

– mesélte a nő és hozzátette, hogy tudta, mi fog történni.

Amikor kiértek, az egyik férfi odalépett hozzá és elmondta, hogy meg fogja erőszakolni.

Azzal fenyegetett, hogy ha ellenállok, akkor lelő. Úgy döntöttem, hogy tovább szeretnék élni a gyermekeim és az unokáim miatt. Miután megerőszakolt, azt hittem, hogy ezzel vége. De aztán jöttek a többiek is”

– mesélte a nő.

A riporter megkereste a helyi rendőrséget is, ahol az ügyek iránt érdeklődött. A hatóságok nem válaszoltak a megkeresésre. Stols szerint 5 hónapja ölték meg az öccsét, és eddig csak annyi információt kapott a hatóságoktól, hogy jelenleg is folyik a helyszínen gyűjtött bizonyítékok elemzése, így eddig még senkit sem tartóztattak le.

A Freedom House szerint a “fekete apartheidet” építő Dél-Afrika szabadabb állam, mint Magyarország

Azt már eddig is megszokhattuk, hogy a demokráciáért és az emberi jogokért aggódó gittegyletek rendre elfogult, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő megállapításokat tesznek a világ országaival kapcsolatban. Az azonban már teljesen szürreális és groteszk, hogy egy olyan állam, mint Dél-Afrika jobb pontszámokat kap a Soros György alapítványa által is támogatott amerikai székhelyű civil szervezettől, mint Magyarország.

  • Az a Dél-Afrika, ahol – mint már említettem – az elnök módosítaná az alkotmányt, hogy minden jogi akadály elháruljon a fehérek földjeinek kompenzálás nélküli elvétele elől.
  • Az a Dél-Afrika, ahol hivatalos adatok szerint minden 5. nőt ért már nemi erőszak – mindezt úgy, hogy egyes felmérések szerint a szexuális bűncselekmények áldozatainak csak kb. 5 százaléka jelzi a hatóságok felé, hogy megerőszakolták.
  • Az a Dél-Afrika, ahol átlagosan mindennap támadás ér egy farmot.
  • Az a Dél-Afrika, ahol az apartheid vége óta az elmúlt 24 évben közel 30 ezer fehér farmert gyilkoltak meg – többnyire feketék. S ez csak egy óvatosabb becslés.
  • Az a Dél-Afrika, ahonnan a fentebb említett – szinte már polgárháborús – viszonyok miatt tömegesen menekülnek el a fehérek. Földjeik, ingatlanjaik, ingóságaik és a saját testi épségük, sőt az életük sincs biztonságban.
Igen, a Freedom House világlátott szakértői szerint ez a Dél-Afrika egy olyan ország, ahol nagyobb a demokrácia, jobban érvényesülnek a különféle szabadságjogok, mint hazánkban.

És ez nem vicc.

De nem a Freedom House az egyetlen NGO, mely érdekes megállapításokat tesz a Dél-afrikai Köztársasággal kapcsolatosan. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet 2017/2018-as, az ország viszonyait leíró riportjában egy szó sem esik a fehér farmereket ért rasszizmusról, jogsértésekről, rablótámadásokról, gyilkosságokról. Ellenben a migránsok és a különféle szexuális kisebbségegekhez tartozók jogi helyzetének vizsgálata fontos része az elemzésnek, ahogy a sajnálkozás is amiatt, hogy az állam egészségügyi intézményeinek csak kevesebb mint 7 százalékában végeznek abortuszt.

Értjük, ugye? A fehér farmerek elleni rendszeres rablógyilkosságok, melyek felett a hatóságok gyakorlatilag szemet hunynak, nem számítanak, de az, hogy nem lehet minden kórházban abortuszhoz folyamodni, az egy hatalmas probléma, melynek központi szerep jár egy ilyen jelentésben…

A demokrácia egyik fellgvára Fokvárosban… Fotó: AFP

Pedig a Dél-afrikai Köztársaságban valóban nagyon súlyos belső problémák eredője a többségi, ám nehezebb sorsú és szegényebb feketék; és a kisebbségi, ám pozícióikat az apartheid vége óta is többé-kevésbé megőrző fehér közép- és felső osztály ellentéte. A kormányzó balközép párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) valódi megoldások helyett csak szítja a feszültséget, a földműveléshez nagyon jól értő fehér lakosok ellen hergeli az anyagilag rosszabb helyzetben lévő feketéket.

Holott a fehérek földjeinek a kommunista gyakorlatot idéző rekvirálása már eddig sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1994 óta, mióta vége lett az apartheidnek, a fehérek kezében lévő földek 10 százaléka került a feketékhez, de ezeknek a birtokoknak a termelése visszaesett, sőt jelen pillanatban 70 százalékuk egyáltalán nincs megművelve.

Nem véletlen, hogy mezőgazdasági és élelmezési katasztrófával számol több szakértő is abban az esetben, ha a héten bejelentett alkotmánymódosítás terve a gyakorlatban is megvalósul. Zimbabwe példája külön aggasztó lehet, az ezredfordulón történt hasonló földreformok következtében éhínség alakult ki Dél-Afrika északi szomszédjában.

Fotó: AFP

Az újraelosztás alapját egyébként az a sajátos helyzet adja, hogy míg a fehér lakosok a Dél-afrikai Köztársaság össznépességének mindösszesen 8,9 százalékát teszik ki, a megművelhető földterületek 72 százaléka összpontosul a kezükben. Persze, ha egyszer ők rendelkeznek a megfelelő tudással és munkamorállal, hogy ezeket a farmgazdaságokat hatékonyan tudják működtetni, akkor ezzel a helyzettel semmi probléma sincsen. Ráadásul a magántulajdon szentsége alapvető eleme (kellene, hogy legyen) az egyetemes emberi alapelveknek, civilizált országokban nem szokás csak úgy elvenni emberek földjeit, főleg nem faji alapon és kompenzáció nélkül.

Hatalmas problémája a dél-afrikai fehér közösségnek, hogy arányszámuk folyamatosan csökken. Az eltérő termékenységi ráta mellett a tömeges elvándorlás is felelős az arányok eltolódásáért. Sokan vándorolnak ki Dél-Afrikából, mert az élet szinte minden területén hanyatlást hozott a fehér apartheidet váltó „fekete apartheid”. Kivéve persze a demokrácia helyzetét, abban a Freedom House szerint még így is nagyon jól állnak. S valljuk be őszintén, egy haladó, liberális világban ez számít igazán, nem az emberi élet biztonsága.

Originally posted 2018-09-03 15:39:19. Republished by Blog Post Promoter