Elveszett Holdkolónia volt az emberiség őse? A NASA bizonyítékokat halmozott fel egy alternatív evolúcióról?

Az előző cikkünkben már elkezdtük kitárgyalni azt, hogy a NASA miért nem tért hivatalosan sokáig vissza a Holdra, és hogy valójában titokban tovább folytatták az égi szomszédunk feltárását – a világ kizárásával.

Erre nyomós okuk volt, ugyanis az egyes belső források által elmondottak alapján egy ősi idegen faj nyomait találták meg.

Űrhajókat, kozmikus bárkák maradványait, épületeket, civilizációs és régészet nyomokat…

Mi látható a Google Moon műholdas fotók alapján elkészített alkalmazásának térképén?

Az igazság az, hogy nem győzik a NASA szakemberei retusálni a Hold és Mars fotókat, nem véletlenül. Rengeteg “bizonyítékot” kell eltüntetniük.

És még így sem sikerül mindig mindent eltüntetni, ezért számtalan olyan műholdas felvétel található ma az archívumban, ami kupolákat, dómszerű épületeket mutat.

Némelyik felvételen hatalmas holdi “üvegtornyok” is láthatók…

A NASA azt állítja róluk, hogy ezek csak kamera és lencsehibák, azonban az ufó hívők meg vannak róla győződve, hogy ezek mesterséges objektumok.

Egy olyan ősi kultúra nyomai, mely egykor benépesíthette a Földet, vagy legalábbis kapcsolatban állhatott a Földön kifejlődött emberi civilizációkkal.

Egyes feltételezések szerint ők lehettek a bizonyos nefilimek, az emberiség közt járó ősi óriások.

Több méter magasak voltak, hófehér bőrűek, és képesek voltakt telepatikusan kommunikálni.

A fehér bőrt a holdi körülményekkel lehetett magyarázni, a NASA számtalan bizonyítékot gyűjtött be arról, hogy a Hold állítólag egyfajta kozmikus központ volt a Naprendszeren belül.

Egyfajta állomás, ahol az évmilliók folyamán több idegen civilizáció is letelepedett rövidebb-hosszabb időre.

A Földön folytonosan fejlődő emberiséget azonban csak megfigyelték, érintetlenül hagyva, csak időnként beavatkozva.

Ez magyarázza azt is, hogy a kultúrák egyes eltérő időkben más-más égi istenektől írnak. Magasakról, alacsonyakról, kis szürkékről vagy épp hófehér óriásokról.

Sokak szerint óriási ráhatása volt a Holdnak és az ott élőknek a Földi evolúcióra a kezdetekben, míg végül egy “egyezmény” rezervátumnak nem nyilvánította a bolygót.

Ez világossá tette az ősi fajok számára, hogy a Föld többé nem szabad préda a különféle ősi genetikai kísérletek és “lombik programok” számára, így tovább álltak a kozmoszba.

A Föld azóta érintetlen, és azóta nem hallani az idegenek felől.

Korábban ezt az elméletet számos csillagász vetette már fel: ez megmagyarázhatja a Fermi-paradoxont, vagyis azt, hogy a modern időkben miért nem találtunk még rá idegenek nyomaira.

Ha valóban egy kozmikus rezervátumban élünk, akkor a valódi külvilág ki van zárva, nem jutnak “be” a mi világunkba az információk, idegen fajok.

Egy kozmikus mentorprogram részei vagyunk, melynek keretében az idegen inváziós szándékú fajoktól védenek meg minket más, sokkal fejlettebb fajok addig, míg el nem érünk egy megfelelő technológiai és evolúciós szintet.

Velünk párhuzamosan még kismillió hozzánk hasonló civilizációt “pátyolgathatnak” a galaktikus közösségek…

Forrás