Eltitkolt magyar törzsek, kolóniák, amikről mindenki mélyen hallgat

Még a történelemből is kitörölnék őket egyesek… pedig LÉTEZNEK, és egy sokkal teljesebb magyar múltról árulkodnak. Egykor a világ urai voltunk?

eltitkolt-osmagyar-torzsek-585x381.jpg

Ha nem is a világ urai, de mindenképpen elmondhatjuk ezen példák alapján, hogy magvainkat mindenhol elültettük, és megmagyarázhatatlan módon minden vidékre eljutott a magyarságból egy piciny darabka.

A magyarság olyan volt a múltban, mint egy virág.

Képes volt spórát szórni az éterbe, és azok a spórák aztán megtelepedtek, gyökeret vertek, majd kisarjadtak, elveszett magyar civilizációs közösségeket alkotva.

Ősi magyar törzs Ecuador őserdeiben

Móricz János, magyar testvérünk Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él.

Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérő, politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve. Felfedezései igen nagy horderejűek. Annyi bizonyos, hogy a sok évezredes sötétségbe burkolt őstörténetből, a magyarság ősi múltja fényesen fog felragyogni, a világ összes népe előtt.

Az 1900-as évek elején a tankönyvekből, napi sajtóból, szakkönyvekből köztudomású volt, hogy az Amazonas őserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete.

Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt.

Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsősorban Ecuadorban kutatott, aminek a fővárosa Quito. A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us=Ős, tehát a Két Ős Birodalma). I

tt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, őserdőkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik ősmagyar nyelvünket.

Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erőszakos nyelvcserét hajtottak végre.

Ujgurok

Az ujgur testvéreink (“fehér emberek hosszú, világos hajjal” – ahogyan egy korabeli kínai utazó látja őket), akik a Sárga folyó és a mongol sztyeppék között éltek.

Az ujgur nép őslakos Ázsiában, eredetükről az a legenda járja, hogy élt Közép-Ázsiában két testvér, “10 ujgur” és “9 ujgur”.

Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a “9 ujgur” népe, míg a “10 ujgur”, az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei – tartja a máig is élő legenda.

Az ujgurok a mai napig számon tartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudjuk az Európában élő magyarok számát, mi Kelet-Ázsiában 22 millióan vagyunk, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsüljük.

Madjarok

A madjarok a kazahsztáni Torgaj vidékén élnek. Szűkösen fellelhető írott és íratlan történelmi emlékeik szerint 300-400 évvel ezelőtt telepedtek le a Sarikopa-tó körül. Valószínűleg a délkeleti Karatau régióból érkeztek, amely jelenleg a dél-kazahsztáni Zhambul megyében/tartományban található (Bíró, 2007).

A „madjart” mint etnikai csoportot a 16-17. századi közép-ázsiai krónikák említették meg az aral-kaszpi térségben zajló háborúk kapcsán Abul-hair kán oldalán .

A madjarok jurtákban éltek és nomád-pásztor életmódot folytattak az 1960-as évekig, amikor is a korábbi Szovjetunió megkezdte a kolhozrendszer kiépítését, és a törzseket letelepedésre kényszerítette, állandó baraktelepekre. Jelenleg a városi területektől távol, relatív elszigeteltségben élnek leginkább.

A hódító magyarok koponyacsontjainak elemzése alapján, összehasonlítva más kelet-európai népekkel, valamint a Kaukázus, az Ural, Közép-Ázsia és Szibéria népeivel, Tóth az aral-kaszpi térség népeinek bizonyos fokú megjelenését is feltételezte a magyar népességben (Tóth, 1965). Az ezekből a temetőkből előkerült régészeti emlékek (fegyverek, tarsolyok, öv-felszerelések, ruhadíszek) szintén hasonlatosak a Közép- és Belső-Ázsiában találtakhoz (Fodor, 1973, 1995, 2006; Erdélyi, 2004).

Magyar régészek és néprajztudósok a hódító magyarok és a különböző közép és belső-ázsiai népek (szkíta, iráni, türk, számos szibériai kultúra) hagyományai között egy sor hasonlóságot tudtak kimutatni…

Csángó magyar falu több ezer kilométerre

Kevesen tudják, de igazi csángó magyarok élnek még ma is a FEkete-tenger partján, több mint 1000 kilométerer tőlünk.

Az egykori ezer éves magyar birodalom egy utolsó, elmorzsolt könnycseppje ez a falu! Azt gondolná az ember, hogy a Trinanoni békeszerződés után külföldre szorult magyar falvak mára már kihaltak, és csak néhány száz kilométerre tőlünk lelhetők már csak fel.

A TV2 stábla Vujity Trvrtkoval látogatott el ebbe a hihetetlen, magyarok uralta “ozásiba”. Erre a piciny szigetre, ahol Magyarországtól csaknem 1000 kilométerre még felcsendül a magyar nóta. Lakói katolikus magyarok, csángók. Mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet.

Talán ez a legkeletibb, egyelőre még érintetlen magyarok által lakott település, amiről a román miniszterelnök-helyettes (Kelemen Hunor) sem tudta, hogy létezik.

Ez a félezres falucska teljesen magyar lakta hely. Mint egy kis megmaradt csoda, az egykori ezer éves határtól néhány száz kilométerre. A tengermelléki magyarokkal a Tv2 stábja találkozott is. A csángóföldi magyarok által lakott piciny falu szinte mesebeli.

Lajosok

Hiszitek vagy sem, de a Heti napló is utánajárt annak az izraeli arab törzsnek, melynek tagjai csak “lajosokból” állnak.

Lajos a nevük, Balatonnak hívják az itatójukat, és úgy néznek ki, mint egy magyar paraszt. A hasonlóság egészen elképesztő. Izraelben, Mi’elya településen tényleg él egy hatalmas család, amelynek mind a 400 tagja ugyanazt a vezetéknevet viseli: Layous, vagyis Lajos.

Rabaj Hamiszy régész elmondta a stábnak, hogy bár nem tudja megerősíteni, hogy valóban magyarok leszármazottai a “Lajosok”, valószínűleg tényleg kapcsolatuk van Magyarországgal.

Simon Segali idegenvezető pedig, aki beleásta magát a témába, úgy véli, hogy a vesztes csaták után a Szentföldön maradt sebesült magyar keresztesek voltak a Lajos-család ősei.

Feltevése szerint voltak, akik nem tudtak hazamenni, és helyi keresztény lányokkal házasságot kötve a Szentföldön alapítottak családot.

Ezen kultúrák egy része ma is jelen van, velünk él a világban. Véletlen lenne, hogy ennyire távol a hazánktól rábukkantunk a magyar írmagvakra?

Szerintünk nem…

Európa legősibb nemzete ugyanis Európa előttről is egy hihetetlen gazdag múlttal rendelkezett, ezt sose feledjük!

Originally posted 2018-10-11 20:21:46. Republished by Blog Post Promoter