Elegük van! Migránsokkal árasztott el egy országot Brüsszel, a helyieknek most elegük lett az unióból

Az afrikai és közel-keleti bevándorlók számára az Európai Unió egyik kapuja Görögország. Minden évben ezrek érkeznek illegálisan a mediterrán országba az Égei-tengeren és a szárazföldön, a török-görög határon keresztül.

A görög kormány adatai szerint a nem regisztrált belépők aránya mindössze 2 százalék, egyes becslések szerint azonban jóval több ilyen illegális bevándorló van. A migránsok egy része így akarja elkerülni, hogy Görögországban ragadjon.

Az érvényes szabályok szerint ugyanis a bevándorlóknak abban az országban kell megvárniuk menedékkérelmük elbírálását, ahol beléptek az Európai Unióba. A legtöbben nem akarnak a válságból nemrég kilábalt mediterrán államban maradni, ahol még mindig komoly gazdasági megszorítások vannak érvényben, és magas a munkanélküliség aránya. Tovább szeretnének menni, elsősorban Németországba – hangzott el az M1 Világ című műsorában.

A bevándorlók számára a görög kormány az Európai Unió és az ENSZ támogatásával táborokat hozott létre, ahol ingyen jutnak szálláshoz, elektromos áramhoz, vízhez, ezen felül havonta kapnak egy bizonyos pénzösszeget élelmiszerre és ruhára. A táborokból szabadon kijárhatnak.

Sokaknak azonban ennyi nem elég.
Olyan ez, mint egy nyitott börtön – fogalmazott egy bevándorló a műsorban.

Kérdés, meddig tart ki a görög lakosság

A görögök egy része ezzel szemben úgy érzi, a bevándorlók több támogatást kapnak, mint ők. Palóc André, a Századvég alapítvány elemzője szerint komoly belpolitikai konfliktus van Görögországban, amely abból fakad, hogy míg az ott élők úgy érzik, évek óta megszorításoktól szenvednek, addig a Görögországban tartózkodó bevándorlók az utóbbi években komoly anyagi támogatásokat kaptak az Uniótól, amely úgy tűnik, mintha sokkal fontosabbnak tartaná, hogyan élnek abban az országban a migránsok, mint az ország eredeti lakossága.

A gazdasági és társadalmi gondokkal küzdő görögök nehezen birkóznak meg a migránsok által okozott problémákkal. Az ország földrajzi adottságai viszonylag nehéz körülményeket teremtenek, hisz az elaprózódott szigetvilágban nehéz feladat a határvédelem vagy a közrend fenntartása. Állandónak mondhatóak a különböző atrocitások a menekült táborokban – fogalmazott az elemző.

A sok új érkező miatt hosszú ideig tart a menedékkérelmek elbírálása, sokan azonban nem akarják kivárni a hivatalos eljárást. Nemrég ez okozott gondot Észak-Görögországban is, ahol migránsok tömege akarta illegálisan átlépni a határt.

Nyáron illegális bevándorlók újabb tömegei érkeznek Görögországba, a baloldali görög kormány pedig egyelőre nem akarja lezárni a kikötőket és a határt, ahogy azt nemrég Olaszország tette. Kérdés, hogy a migránsok által okozott gondok következményeit elszenvedő lakosság milyen mértékben, és meddig támogatja a görög kormány bevándorláspolitikáját.

Szalonikiben 2015 óta megnőtt a bűncselekmények száma

Thesszaloniki. Az Égei-tenger partján fekvő települést több mint 2300 éve alapította Nagy Sándor sógora. Görögország második legnagyobb városa, a közép-makedón régió székhelye, kedvelt turista célpont. A 2015-ös nagy európai migrációs válság óta itt is egyre több a bevándorló.

A helyiek szerint itt nem olyan rossz a helyzet, mint a szigeteken, de

a bevándorlók tömeges megjelenése óta romlott a közbiztonság.
A thesszaloniki rendőrség szerint elsősorban a lopások száma nőtt meg, és főleg észak-afrikaiak követik el ezeket a bűncselekményeket. Leginkább táskákat, mobiltelefonokat és ehhez hasonló dolgokat lopnak – mondta az egyik üzlettulajdonos.

A bevándorlók egyes kerületekben gettókat hoztak létre, vannak olyan utcák, ahol sötétedés után görögöket szinte nem is lehet látni. A helyiek szerint ezekben a városrészekben nem tanácsos este egyedül járkálni. A belvárosi piac melletti téren algériaiak, marokkóiak, afgánok és pakisztániak árulnak csempészett cigarettát. A helyi kereskedők attól félnek, ha tovább romlik a téren a közbiztonság, elveszítik vásárlókörüket. Az egymás ellen rivalizáló, bandákba szerveződött csoportok ellen azonban nem sokat tehetnek.

Akik együttműködnek a rendőrséggel, veszélybe kerülhetnek

Az egyetem előtti téren, ahol régen pezsgett az élet, ma főleg algériai és marokkói drogárusokkal találkozhat az ember. Giorgiosz Venisz újságíró szerint éjszaka veszélyes a környék, az emberek egyedül nincsenek biztonságban. Gyakoriak a késes rablások, az elkövetők kamerát, mobiltelefont és pénzt zsákmányolnak legszívesebben.

A különböző bandák tagjai itt is gyakran egymásnak esnek, rendszeresek a verekedések, késelések. Az újságíró, hogy bizonyítékot szerezzen arról, mi zajlik a lakása előtti téren, fotókat és videókat készít a drogárusokról az ablakából. Többször kihívta már a rendőrséget is. Mint mondta, sok lakó fél, hiszen ha a bandák látják, hogy valaki segít a rendőrségnek, akkor az illető veszélybe kerülhet. Az újságírót is megfenyegették már, köveket dobáltak be az ablakán, de úgy érzi, kötelessége együttműködni a rendőrséggel.