Egy fél ország és egy minisztérium is bedőlt a kamukampánynak a Csarna-völgyi kisvasút pusztításáról


Elképesztő csúsztatásokkal terhelt, agresszív médiakampányban akadályozta meg a WWF a haladó sajtóval karöltve, hogy egy százéves, de évtizedekkel korábban tönkretett, európai szinten is egyedülálló kisvasút néhány kilométeres vonalát felújíthassák a Csarna-völgyben. A városi lakosokra optimalizált heccparádét az új vasút építésének, a védett állatok elüldözésének, egy ezer hektáros erdő tönkretételének megtévesztő állításaira alapozták, amelyből ugyan semmi nem igaz, de mivel a döntéshozókat is utolérte a médiacunami, ez már lényegtelen is.

A  kemencei polgármester arról beszélt, a kisvasút-ellenes kampány alatt még teljes tudatlanságról árulkodó, fenyegető emaileket is kapott, amelyben azt rótták fel neki, hogy egy ezer hektáros erdőből egy, a kisebbnél is kisebb kisvasút pár kilométeres szakasza és hétvégi üzemeltetése fogja kiüldözni az állatokat. Hozzátette, felháborító az a beállítás is, hogy a helyi lakosok ne akarnák védeni saját környezetüket, hiszen ez az egyetlen kincsük.

A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület részéről megszólaló szakértő szerint igazságtalan, hogy a természetvédelemmel összhangban elgondolt pályafelújítási ötleteiket sem hallgatták meg, pedig elektromos üzemű vasutat és lórévet is szerettek volna. A hecckampánynak köszönhetően ugyanakkor ebből egyelőre nem lesz semmi. Az állítólagos zöld érdek győzelmének köszönhetően a sínek pedig tovább rozsdásodnak a patakmederbe hányva, ahogy évtizedek óta…

Állj ki, hallasd a hangod, különben eldózerolják a Csarna-völgyet az új vasút kedvéért – nagyjából ez volt az üzenete annak az akcionista médiakampánynak, amely nemrégiben végighullámzott a haladó médián. A WWF azért indított korábban aláírásgyűjtést, mert állításuk szerint a kemencei Kisvasutak Baráti Köre Egyesület az Ipoly Erdő Zrt.-vel szövetkezve új vasútvonalat építene a védett Csarna-völgybe, amely elüldözné a területen megtelepedő védett állatokat. Állításuk igazolásaképpen készítettek is egy színes grafikát, amelyen óriási markológép pusztítja a szép zöld fákat. Mint a zöld szervezet tájékoztat,

a Börzsöny északi részén terül el Magyarország legnagyobb háborítatlan erdőterülete, a Csarna-völgy. A fokozottan védett, 1000 hektáros vadon ritka növény- és állatfajoknak ad otthont. A többek között a hiúz, fekete gólya, uráli bagoly, parlagi sas vagy foltos szalamandra élőhelye azonban veszélyben van! Legnagyobb érintetlen erdőnk csendjét hamarosan munkagépek zaja verheti fel, az 5 meglévő börzsönyi kisvasút mellé ugyanis most a völgybe is kisvasút épülhet. A gyalogosan bárki által látogatható, sérülékeny vadon területén helyreállíthatatlan károkat okozhat a beruházás.

Forrás: WWF

Meg nehéz, meredek, és emberi szempontból is kellemetlen

Tehát „veszély van”, „új vasút”, „munkagépek zaja”, „helyreállíthatatlan károkat okozhat”. A feltételes mód viszont már csak azért is teljesen indokolt, hiszen mivel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését is megakadályozták végül a tiltakozók, valójában sosem derül majd ki, mekkora természeti károkat is okozna a minivasút tönkrement pár kilométernyi pályaszakaszának rendbetétele (hangsúlyozottan nem új szakasz építése), vagy hogy okozna-e egyáltalán. Pláne, ha csak a méreteket nézzük, egy ezer hektáros összefüggő erdőségben.

Az Index, tovább dagasztva az indulatokat, például olyanokkal egészíti ki a WWF történetét, hogy „a fokozottan védett Csarna-völgyet teljesen átformálná a tervezett kisvasút”, és hogy a vasút mellé út is készül, ahol a kitermelt fát fogják szállítani. Logikusan, ha van vasút, persze nem kellene teherautó, de a lényeg, hogy veszélybe kerülnek a fák is. Továbbá azzal is érveltek, hogy mivel a felújítandó pályaszakasz a „semmibe vezet”, „egy négyfős család tehát legkevesebb 5000 Ft-ért mehet majd megnézni a >semmit<. Azért a semmit, mert a Csarna-völgy egy szűk és emiatt alapvetően sötét völgy, körülötte magas és nehezen mászható hegyoldalakkal, nem sok mindent lehet majd ott csinálni vagy látni, ami egy átlagos turistának érdekes lehet.” Az Index szakértői ráadásul azzal is megfejelték az ellenvélemények özönét, hogy a Csarna-völgy tulajdonképpen amúgy is élvezhetetlen az ember számára. Pontosabban „nehéz, meredek, emberi szempontból kellemetlen”. Emiatt aztán

a fokozottan védett, gyalogosan látogatható területen tervezett, alig több, mint 3 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt.

Magterület

A kétbites egyszerűségű érzelmi-indulati kampány mögött természetesen azért szakmai indokok is húzódnak, ahogy arról korábban a WWF portálunknak nyilatkozott is. Sipos Katalin, a WWF Magyarország vezetője a PestiSrácok.hu korábbi megkeresésére úgy reagált, a Csarna-völgy egy olyan, fokozottan védett erdőterület, amelyben negyven éve nem történt fakitermelés. Ez a terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgye, amely a 2013-ban zajlott előzetes egyeztetések alapján a nemzeti park tervezett magterülete.

Célunk kifejezetten és kizárólagosan az, hogy hazánk legnagyobb háborítatlan erdejét érintetlen területként őrizzük meg, a Duna-Ipoly Nemzeti Park hivatalos, érintetlen magterületévé váljon hosszú távra, és a magterületek fontosságára jó példaként hívja fel a figyelmet

– hangsúlyozta. Mint hozzátette, a kisvasút mind az infrastruktúra építése, mind pedig az üzemeltetés során „környezetterhelést jelent, nem beszélve az esetleges haváriák és balesetek, valamint a patak áradása által okozott károk elhárításáról”. Úgy vélte, a kisvasutakkal, mint természetjárást szolgáló infrastruktúrával önmagában nincs gond, ha nem a legértékesebb természeti területeken vannak elhelyezve, fokozottan védett területen kívül, meglévő kiszolgáló infrastruktúra (utak, esőbeállók stb.) mellett.

A kemencei kisvasút-fejlesztési tervből mindössze ezt, a fokozottan védett területet érintő szakaszt tartjuk aggályosnak, a kisvasútvonal jelenleg is meglévő és működő részének felújításával és fejlesztésével egyetértünk

– írta válaszában Sipos Katalin.

Nehéz, meredek, emberi szempontból kellemetlen; fotó: WWF

Elviselhető, megvalósítható, törölve

Bár 2017 júliusában kormányhatározat is megerősítette a Csarna-völgyi vasútszakasz rekonstrukciójának szándékát, majd 2017 decemberében a támogatási szerződést is aláírták mintegy 2 milliárd forint értékben, az egész elképzelésből, úgy tűnik, nem lesz semmi. Az aláírást megelőzően ugyanakkor tanulmányterv és hatásvizsgálat is készült, amelyben megállapították, hogy

a tervezett kisvasút kivitelezésének és üzemeltetésének hatásai a földtani közeg, felszínalatti vizek, felszíni vizek, valamint a levegő tekintetében jórészt elviselhetőek, a telepítés terhelő hatásai csak ideiglenesek és elviselhető szinten tarthatóak, azonban az élővilágra ezek a terhelő hatások maradandóak. A beruházás a vonatkozó műszaki és környezetvédelmi előírások betartása mellett megvalósítható.

Megjegyzendő, hogy ez az említett hatásvizsgálat nem azonos azzal a megvalósíthatósági tanulmánnyal, amelyben szerepelhetett volna a kisvasút vonalának felújítása kapcsán a kisvasutasok részéről megfogalmazott természetbarát elgondolások sora, amelyekre interjúalanyaink is hivatkoznak.

Az ügyre az Agrárminisztérium nemrégiben kiadott közleményében tett pontot, amelyben kijelentették, hogy a minisztérium nem támogatja a kisvasút építését, és az Ipoly Erdő Zrt.-t a beruházás engedélyeztetési kérelmének visszavonására utasították. Az indoklás szerint „a Csarna-völgyben a jogszabályok csak természetvédelmi céllal, a természeti folyamatok működésének biztosítása és elősegítése érdekében engedik a beavatkozást”, és ennek biztosítására arról is intézkedtek, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át a terület az állami erdőgazdaságtól. A minisztérium a közleményen kívül nem kívánt reagálni.

Bogyósgyümölcs-szedők hazafelé a rémvasúton lovagolva

Még vádaskodó levelek is érkeztek

Pongrácz János László polgármester elöljáróban hangsúlyozta, a médiában megjelent megtévesztő retorikával szemben a Fekete-völgy árvízi rombolása előtt száz évig folyamatosan üzemelő kisvasút miatt sem az állatvilág, sem a növényvilág nem szenvedett különösebb károkat. Hozzátette, a kemenceieket leginkább az zavarja, hogy a mesterségesen felduzzasztott hecckampányban inkább az indulatok, mintsem az észérvek érvényesültek. Mint megjegyezte, még vádaskodó levelek is érkeztek email-címére, amelyekből csak az derült ki, az emberek teljesen tájékozatlanok a kérdésben.

Pongrácz János László elmondta, ha valóban érdekelte volna a cikkírókat a probléma, akkor kiderült volna, hogy a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület jelenleg is úgy végzi a tevékenységét, hogy a közlekedés a lehető legkisebb környezeti kárt okozza. A polgármester hangsúlyozta, a vasúti pálya rekonstrukciójával kapcsolatos tervekben is kiemelt szerepet kapott volna a környezet védelme. Kiemelte, azzal, hogy egyáltalán a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét is megakadályozták, gyakorlatilag annak lehetőségét vették el a kisvasút üzemeltetőitől, hogy elképzeléseikkel igazolják együttműködési hajlandóságukat a természetvédelmi hatóságokkal. Az eredeti tervek szerint például a védett területekre csak elektromos hajtású vasúttal mentek volna. Környezetvédelmi szempontból a kisvasút további előnye, hogy vezetett formában, könnyen ellenőrizhető és tisztán tartható útvonalon látogathatták volna meg a turisták az erdőt, ugyanis az erdőjáró bakancsosok közül sem mindenki tartja be a szabályokat.

Nem akarunk rezervátumban élni

A polgármester portálunknak arról is beszélt, a kisvasút a helybélieknek óriási lehetőség lenne. Mint kifejtette, Kemence gyakorlatilag peremvidékre szorult, a magyar-szlovák határ, illetve a Börzsöny közé. A térség hajdani központja, a Kemencétől 10 kilométerre fekvő Ipolyság a trianoni döntésnek köszönhetően már Szlovákiához tartozik, ez rányomta bélyegét a térség közigazgatására, lehetőségeire. A településnek emiatt csak a bogyósgyümölcs-termesztés és az idegenforgalom nyújt helyben megélhetést. Pongrácz János László úgy látja, a Börzsöny lábánál fekvő település lakóitól sokan elvárnák, hogy egy rezervátumban éljenek. Ettől függetlenül a természet közvetlen közelében élve hagyományosan is óvják környezetüket, hiszen ez jelenti Kemence jövőjének kulcsát, de emellett szeretnének élni a környék adta lehetőségekkel, és tisztességesen megélni.

Az egyik vonatszörny, amely ezer hektár erdőség elpusztítására képes; forrás: kisvasut.hu

Elképzelhetetlen, hogy a kisvasút elriasztaná az állatokat

Pongrácz János László elmondta, a településre elsősorban két okból látogatnak. Az egyik látványosság az Európában egyedülálló, hatszázas nyomtávú, gravitációs elven működő erdei vasút, mert ilyen egész Európában nincs máshol. A másik a vasúttal szorosan összefüggő kirándulási lehetőség, amely a térség adottságai miatt elsősorban a kisgyermekes családokat vonzza.

A polgármester szerint ha a jelenlegi vasút pár kilométerrel beljebb tudna hatolni az erdőben, miközben többször is áthalad kisebb hidakon a Csarna-patak fölött, az egyedülálló élmény lenne. Megjegyezte, az árvízi rombolás óta, a ’90-es évektől a patakba beborulva áznak, vagy a levegőben lógnak a sínek, ami rendkívül csúnya, tájidegen látvány. A rekonstrukció ezt a tájsebet is orvosolná.

Pongrácz János László ugyanakkor hangsúlyozta, elképzelhetetlen, hogy a leginkább hétvégenként, összesen napi négy járattal közlekedő kisvasút egy ekkora összefüggő erdőségben elriasztaná az állatokat, amelyek egyszerűen odébb bandukolhatnak, ha egyáltalán zavarja őket a vasút hangja.

De óriási környezeti terheléssel csak az riogat, aki még életében nem utazott a kisvasúttal, és nem ismeri a Börzsöny erdőségét

– tette hozzá.

A polgármester szintén hamis indoknak nevezte, hogy a kisvasút rekonstrukció utáni végállomása a semmibe vezetne, hiszen egy rövid sétával könnyen elérhető a nagy-hideg-hegyi sípálya, amely most a déli oldalon csak külön dzsipekkel közelíthető meg. Megjegyezte, az is felmerült, hogy az utolsó szakaszon külön attrakcióként a régi vasúti közlekedést megidézve lóvontatású vasút közlekedne, ami szintén egyedülálló elképzelés.

A további kritikákra reagálva Pongrácz János László elmondta, elképzelhetetlen, hogy a vasúti rekonstrukcióval kapcsolatban állandó út épüljön a kisvasút mellett, hiszen azt az évenkénti rendszeres áradások úgyis elmosnák. Annak pedig megvannak a technikai feltételei, hogy a vágányokon szállítsák a felújításhoz szükséges eszközöket és az embereket – jegyezte meg.

A polgármester hangsúlyozta, a minisztériumi döntéssel kapcsolatban nemsokára határozatban terveznek tiltakozni, mert Kemence továbbra is abban érdekelt, hogy ez a felújítás a környezeti előírásokkal összhangban, a megkötések figyelembevétele mellett megvalósuljon. Mint mondta, a kistelepülés lakói azt üzenik az ítélkezőknek, hogy nekik sem érdekük a környezetük tönkretétele, az irányított turizmus pedig éppen azt tenné lehetővé, hogy a Börzsönyt az eddigieknél is jobban óvják.

Soha nem volt ellentét a természetvédőkkel

Szűcs Zoltán József, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület elnökségi tagja vasútüzemeltetői szempontból elöljáróban is arra hívta fel a figyelmet, hogy közel húsz éves az együttműködésük az Ipoly Erdő Zrt.-vel, amelynek során soha semmilyen probléma nem merült fel a természetvédelmi hatóságok részéről. Mint hozzátette, a pálya rekonstrukciójának és a környezet védelmének is megvannak a maga szabályai, ezt a kettőt kell kellő összhangba hozni, hogy a felújításról egyáltalán beszélni lehessen.

Mivel a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét is megakadályozták, ennek az összhangnak a megteremtésére, a közös gondolkodásra sem nyílt alkalom

– tette hozzá.

Csöndes, elektromos hajtású vasutat akartak

A szakértő kifejtette, számtalan konstruktív javaslatot dolgoztak ki a pályarekonstrukcióval összefüggésben, amelyek közül kiemelte: olyan felújítást szerettek volna megvalósítani, hogy az elkészült pályát azután minimális beavatkozással lehessen évtizedekig fenntartani. Úgy vélte, az szolgálja leginkább a környezet nyugalmát, ha minél kevesebbszer kell felvonulniuk talpfákat, vagy síneket cserélni, és a stabil pályaszerkezetet rövid idő alatt körbenőheti a természet.

Szűcs Zoltán József elmondta, másik, környezetvédelmi szempontból fontos elképzelésük az elektromos hajtású vasút megvalósítása, amellyel kapcsolatban 2013 óta folyik tesztelés a királyréti vasút pályáján. Elképzeléseik szerint az akkumulátorokat napkollektorok segítségével töltötték volna fel, a fennmaradó időben pedig a megtermelt felesleges áramot a hálózatba táplálták volna.

A zöldüzem része lenne továbbá, hogy a fékenergiát is elektromos áram formájában tudnák hasznosítani, amelyre a Csarna-völgy domborzati adottságai ideálisak. A szakértő említést tett a lóvasút lehetőségéről is, amely a különösen meredek szakaszokat érintené, és amelyhez a vasútmúzeum rendelkezik több alkalmas kocsival is. Ugyanakkor megjegyezte, ennek a közlekedési formának a kapacitása feltehetően alacsonyabb lenne az elvártnál, ezért jól át kellene gondolni az üzemeltetés körülményeit és lehetőségeit. Szűcs Zoltán József úgy vélte, modern műszaki kihívást ezért elsősorban az elektromos üzemű vonat bevezetése jelentene, amely csöndes, és anélkül tehetnénk vele látogatást egy védett erdőben, hogy közben letaposnánk a növényzetet.

Szűcs Zoltán József végezetül elmondta, a vasúti pálya jelenlegi állapota miatt elég szomorú, lehangoló látványt nyújt a Csarna-völgy. Ezért is vélte úgy, hogy a minisztériumi döntés lelki értelemben volt megterhelő a számukra, bár természetesen a kisvasút és a múzeum is üzemel tovább; a korábbi lelkesedéssel várják, vásárolják és újítják fel a kisvasút-történelem relikviáit.

A szakértő hozzátette, abban reménykednek, hogy a döntéshozók a jövőben átértékelik majd a pálya rekonstrukciójának lehetőségeit, addig pedig a jelenlegi vonalon, kicsiben próbálják majd bemutatni, hogyan működne az általuk elképzelt, zöld üzemű kisvasút. Mint megjegyezte, továbbra is várják szeretettel a vonatozni vágyókat, és a WWF képviselőit is szívesen elviszik egy körre, hogy szeretetben beszélhessenek a kisvasút jövőjéről.

Forrás: index.hu/hvg.hu/168ora.hu/444.hu/hvg.hu/PestiSrácok.hu; Fotó: kisvasut.hu

 


Like it? Share with your friends!

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük