Egy divatos világutazó, bronzkori szőke csaj – Ha akkor lett volna internet, menő vlogger vagy instasztár is lehetett volna

egtved%2Bl%25C3%25A1ny%2Bd%25C3%25A1nia%

egtved%2Bl%25C3%25A1ny%2Bd%25C3%25A1nia%
Érdekes leletre bukkantak 1921-ben a dán Egtved falu közelében. Egy nagy sírhalom belsejében egy tölgyfa koporsó volt, amely egy fiatal nő maradványait tartalmazta, aki a szakértők számításai szerint egy időszámításunk előtt 1370 körüli nyári nap óta pihent ott.

Míg a csontjai eltűntek, más testrészei, például a haja, a körmei és a fogai megmaradtak a koporsóban kialakult kedvező környezetnek köszönhetően. A lány ruhái is rendkívül jó állapotban fennmaradtak, és legalább annyira figyelemre méltóak, mint testének maradványai.

A koporsóban az Egtved Lány mellett egy kis köteg ruhadarabot találtak egy hat évesnél nem idősebb fiatalabb gyermek hamvasztott csontjaival együtt. A kutatók szerint a két személy nem állt  kapcsolatban egymással.

Annak ellenére, hogy Dániában temették el, a lány maradványainak elemzése rávilágított arra, hogy ő egy másik európai régióból származik, sőt lehet, hogy valójában egy nemzetközi utazó volt a bronzkorban. A sírhelyéből származó bizonyítékok vizsgálata azt az elméletet támasztja alá, hogy a bronzkori közösségek Dániában és Dél-Németországban komoly kölcsönhatásban álltak egymással.

Az Egtved Lányt az egyik leghíresebb bronzkori személynek tekintik Európában. Maradványainak elemzése azt mutatja, hogy mindössze 16-18 éves lehetett a halála időpontjában. Testét időtlenül modern megjelenésű, tunikaszerű blúzba és rövid szoknyába öltöztették, amikor eltemették.
egtved%2Bl%25C3%25A1ny%2Bd%25C3%25A1nia%
Továbbá egy olyan bronz övlemezt is hordott, amelyet spirálokkal és más szimbólumokkal díszítettek, amelyek a skandináv korban jelen lévő napkultuszhoz kapcsolódtak. Talán a lány egy papnő vagy magas rangú nő volt.

A szakértők képesek voltak rekonstruálni a lány életének utolsó éveit, miután megvizsgálták a stroncium nyomokat a fogaiban, a hajában és az egyik hüvelykujjában. Karin Margarita Frei, a Dán Nemzeti Múzeum vezető kutatója szerint ez a kémiai elem egyfajta “geológiai GPS-ként” használható.

A stroncium természetesen van jelen a kőzetekben, de változó mennyiségben és molekuláris összetételben a különböző földrajzi szélességű régiókban. Minden állat és növény felszívja a víz és az élelmiszer elfogyasztásával, így a stroncium különböző izotóp arányainak vizsgálatával, melyek az Egtved Lány fogaiban és hajában találhatók, illetve összehasonlítva ezt a blúzának gyapjúszálaival, a kutatócsoport meg tudta határozni a lány származási helyét, ami szerintük Délnyugat-Németország.
egtved%2Bl%25C3%25A1ny%2Bd%25C3%25A1nia%
 

A Scientific Reports tudományos folyóiratban 2015-ben megjelent kutatás szerint a bronzkori tinédzser a Fekete-erdőben töltötte korai életét, és valószínűleg ott is született.

A stroncium elemzések alapján az Egtved Lánynak úgy tűnik meglepően modern története volt. A halálát megelőző két évben úgy tűnik, hogy az Egtved Lány elhagyta hazáját és több száz kilométert utazott Dániába, esetleg egy elrendezett házasság miatt, hogy segítsen megerősíteni a saját családja vagy csoportjának vezetője és a dán vezető közötti szövetségeket. Ő azonban egy újabb útra indult haza legfeljebb hat hónapra, és pár hónappal a halála előtt visszatért északra.

Egy másik elmélet szerint a lány talán politikai hatalommal rendelkezett, ami lehetséges volt az akkori Skandináviában, különösen, ha fontos családból származott, és a szülei nem rendelkeztek férfi örökössel.

Mind a dán, mind pedig a német régiók ismertek voltak arról, hogy a bronzkorban hatalmi központok működtek, a korábbi balti borostyánút kereskedelem, melyet a kontinens nagyra értékelt bronzért cserébe. Nem zárható ki annak lehetősége, hogy azért utazott, hogy saját maga üssön nyélbe üzleteket.
egtved%2Bl%25C3%25A1ny%2Bd%25C3%25A1nia%
Ezek a feltevések nagyon izgatottá tették a régészeket, történészeket és más szakértőket, mivel a lány és a sírjában talált tárgyak új betekintést engednek abba, milyen bonyolult kapcsolatok voltak a bronzkori népek között.

Az Egtved Lány esete a korábban felfedezett régészeti bizonyítékokat támasztja alá, hogy az emberek nagy távolságokat utaztak és komplex kapcsolatokat tartottak fenn annak ellenére, hogy ez még csak a bronzkor volt.

A lány maradványai és a temetkezési helye, valamint öltözetének rekonstruált modellje a Dán Nemzeti Múzeumban látható. Az Egtved Lány Múzeumban egy sor rekonstruált ruha is megtalálható az ásatási helyszín közelében, ahol a látogatók több részletet megtudhatnak arról, hogy maga a feltárási folyamat hogyan is haladt előre közel száz évvel ezelőtt.

Erre a jelentős felfedezésre 1921-ben került sor, de az új technológiák mostanra tették lehetővé a tudósok számára, hogy újra megvizsgálják és tanulmányozzák a régészeti lelőhelyről származó anyagokat.

Új Világtudat

Originally posted 2020-02-02 11:20:58. Republished by Blog Post Promoter