Bolgár pártelnök: Az idő Orbán Viktort igazolta! Mindenben igaza volt

Két Európa van: a biztonságos Európa, Orbán Viktor Európája, illetve Nyugat-Európa, amely elfordult a kereszténységtől

— mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Georgi Markov, a legnagyobb bolgár kormánypárt, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) parlamenti képviselője, egykori alkotmánybíró, aki szerint az európai parlamenti választásoknak most először valódi tétjük lesz Európa jövője szempontjából.

– Önt hazájában Magyarország barátjaként és Orbán Viktor miniszterelnök nagy tisztelőjeként tartják nyilván. Ön kampányolt az ENSZ migrációs csomagjának elfogadása és az isztambuli egyezmény bevezetése ellen, amely elsősorban ugyan az erőszakot elszenvedő nők védelmében lép fel, de burkoltan külön jogokat próbál adni a homoszexuálisoknak és a transzneműeknek. Nyilvánosan kiállt amellett, hogy a bolgár kormány vétózza meg a jogállamisági eljárás megindítását Magyarország ellen. Mivel vívta ki Orbán Viktor és Magyarország az ön tiszteletét?

– Szívből mondom, hogy Orbán Viktor a hősöm. Harminc évvel a rendszerváltás után Orbán Viktor az egyetlen államférfi ma Európában, akinek van antikommunista múltja. 1989-ben felszólította az oroszokat, hogy menjenek haza, 2015-ben pedig Európa iszlamizációja ellen lépett fel. Világossá tette, hogy az Európába érkezők nem menekültek, mert ha azok lennének, elmennének a határátkelőhelyekhez, átadnák az útlevelüket, igazolnák magukat, és elmondanák, miért üldözik őket hazájukban. Ezzel szemben, mint a muszlim seregek, átgázolnak a szuverén országok határain. Öt évvel emlékezetes tusnádfürdői beszéde után, amelyben kijelentette, hogy „az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam”, s négy évvel a magyar határkerítés felépítése után, az események Orbán Viktort igazolták. Magyarországon nem volt olyan terrortámadás, mint Berlinben, nem volt olyan tömeges szexuális zaklatás, mint Kölnben. Magyarország ezt nem engedné meg. Két Európa van: a biztonságos Euró­pa, Orbán Viktor Európája, illetve Nyugat-Európa, amely elfordult a kereszténységtől. Idézném Gérard Collomb előző francia belügyminisztert, aki azt mondta, hogy két párhuzamos társadalom él ma egymás mellett, a keresztény és a muszlim, de nem zárható ki, hogy egyszer szembefordulnak egymással. Yves Mamou francia újságíró pedig úgy fogalmazott nemrég, hogy az elitek elárultak bennünket az iszlámnak. A Notre-Dame-i tűzeset előtt egy év alatt nyolcszáz támadás történt egész Franciaországban keresztény templomok és szimbólumok ellen. Ezek az események elvezetnek bennünket egy másik Európához. Május 27-én, az európai parlamenti választások másnapján Európa egy másik reggelre fog ébredni.

– Az egyértelmű, hogy az idei EP-választásokon előretörnek a szuverenista és bevándorlásellenes pártok. A felmérések alapján azonban továbbra is többségben lesznek a bevándorláspárti, Európa mélyebb integráció­ját szorgalmazó erők. Nem gondolja, hogy a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által is emlegetett népek tavasza csak később fog eljönni?

– Most érkeztünk el egy választóvonalhoz. A kérdés az, hogy a keresztény Európát választjuk-e vagy a bevándorlást. Angela Merkel német kancellár hiába jelentette ki, Wir schaffen das, azaz megbirkózunk vele, bebizonyosodott, hogy Európa nem tud megbirkózni a migrációval. De van egy másik nagy kérdés is: elkötelezzük-e magunkat a keresztény értékek védelme és a hagyományos családmodell mellett? Amikor a bolgár alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az isztambuli egyezményt, Bulgária összes templomában megkongatták a harangokat. Nem fogadjuk el a genderelméletet, amely arra tanítja gyermekeinket, hogy anya és apa helyett szülő 1 és szülő 2 van. Nem fogadjuk el a Soros-tervet sem, amely szerint Európának minden évben egymillió migránst kell befogadnia. Szeretnénk keresztény ország maradni.

– Az ön által elmondottak alapján úgy tűnik, hogy éles ideológiai különbségek vannak Nyugat- és Kelet-Európa között. A bevándorlással, a genderelmélettel, a melegházassággal kapcsolatos nézeteltérések elvezethetnek ahhoz, hogy az Európai Unióban sosem látott törésvonalak alakuljanak ki?

– Emmanuel Macron francia államfő a progresszív mozgalmával a populisták ellen hirdetett harcot, Orbán Viktort és Matteo Salvinit vette célba. Én nem fogadom el, hogy Orbánt, Salvinit vagy Heinz-Christian Strachét populistának bélyegezzék. Ők keresztények és hazafiak. De volt valami pozitív is Macron megnyilatkozásában: azt mondta, tárgyalni kell Európa jövőjéről. Az Európai Uniónak, az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának nincs alternatívája, de látha­tóan két, egymással éles ellentétben lévő csoport van kialakulóban. Az egyik elfogadja és vállalja a muszlimok és keresztények egymás mellett éléséből, a melegházasság bevezetéséből és a genderideológia elfogadásából származó kockázatokat. A másik csoport nem enged a keresztény értékekből, az etnikai homogenitásból, a hagyományos családmodellből. Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem vállalhatunk nagyobb terhet annál, mint amire képesek vagyunk. Nem utáljuk a bevándorlókat, de tudjuk, hogy nem képesek beilleszkedni.

– Április 25-én a magyar Ország­gyűlésben rendezték meg a Várna, a kereszténység védőpajzsa című konferenciát a várnai csata 575. évfordulója alkalmából. Az őszi megemlékezésre Várnába hívta Orbán Viktort Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök. Mostanában gyakran kerülnek elő azok a történelmi évszámok, amelyek a török seregek előrenyomulásának fontos eseményeit örökítik meg. Valóban ennyire drasztikus a helyzet, mint annak idején? Megmenthető a kereszténység?

– Valóban évszázadokra nyúlnak vissza történelmi kapcsolataink, ez a barátság azonban ma is tetten érhető, hiszen Bojko Boriszov és Orbán Viktor már tíz éve nagyon jó barátok. Mindketten négyszer győzték le a szocialistákat parlamenti választások alkalmával. A labdarúgás szeretetén kívül a keresztény hit is összeköti őket. Miniszterelnökünk hatalmas összegeket fordított a bulgáriai templomok és kolostorok felújítására. A bolgár kormány többször világossá tette, hogy amennyiben az Európai Unióban Magyarország ellen büntetőintézkedéseket helyeznek kilátásba a jogállamisági eljárás részeként, azt Bulgária meg fogja vétózni. A nyugat-európai elit teljesen elszakadt a valóságtól. Jól ismerem Magyarországot és Budapestet, amely Európa egyik legvonzóbb városa. Az embereknek van munkájuk, fejlődik az infrastruktúra, a gazdaság pedig tovább erősödik azáltal, hogy magyar többségi tulajdonba kerülnek a stratégiai ágazatokban, a bankszektorban, az energetikában, a médiában fontos szerepet játszó vállalatok. Orbán Viktort királyként fogadják a keleti országokban, mint Kazahsztánban vagy Kínában, közben felgyorsulnak a Nyugatról érkező beruházások. A nemzet egészségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Magyarország a világ legnevesebb sporteseményeinek ad otthont, ehhez pedig világszínvonalú sportlétesítményeket építenek.

– Dicshimnuszokat zeng Orbán Viktorról és Magyarországról. A magyar ellenzék, illetve sokan Nyugat-Európában is úgy látják azonban, hogy Magyarország illiberális állammá nyilvánítása, illetve a keleti autokratikus országokhoz való közeledés éppenséggel azt bizonyítják, nálunk puha diktatúra van kiépülőben, az egykori szabadságharcos pedig eltiporja a szabadságjogokat. Mi a véleménye ezekről a kritikákról?

– A harminc évvel ezelőtti eseményekről hadd mondjam el: amikor Orbán Viktor a szovjet tankok kivonulását követelte, Berlinben pedig leomlott a fal, egy Angela Merkel nevű hölgy éppen szaunázott. A mostani helyzetről pedig úgy vélem, amikor a magyar ellenzék a választási rendszer igazságtalanságára hivatkozva bírálja a kormányt, emlékeztetni szeretném őket, hogy a választási törvény mindenkire egyformán vonatkozik. Ha éppenséggel nem vegyes választási rendszer érvényesülne Magyarországon, hanem kizárólag egyéni mandátumokat lehetne szerezni, mint Nagy-Britanniában, a Fidesz nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerezne. Kettős mércét alkalmaz a Nyugat. Amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, „hazudtunk reggel, éjjel meg este”, s megverette a békés tüntetőket, nem volt Magyarországról szóló vita az Európai Parlamentben. Hajtóvadászat indult Orbán Viktor ellen, mert belenyúlt a neoliberalizmus sebeibe. Ön azt kérdezte, megmenthető-e a kereszténység. Igen, a visegrádi négyek, Matteo Salvini, a szlovénok, a horvátok és a bolgárok segítségével. Belgium, Franciaország és a többi gyarmattartó ország számára viszont súlyos és visszafordíthatatlan a helyzet. Ezekben az országban már alakulóban vannak az iszlám pártok. Nem akarok tanácsokat adni Orbán Viktornak, de szerintem a Fidesznek már nincs helye az Európai Néppártban. Az Európai Néppárt ugyanis elmozdult a baloldal irányába. Nincs ma különbség a német keresztény uniópártok és a szociáldemokraták között sem. Összeborultak, egy jó ideje együtt kormányoznak.

– Amikor a bolgár sajtó arról írt, hogy önnek biztosan helyet kínálnak a GERB párt EP-listáján, ön gyorsan megcáfolta azt, azzal érvelve, hogy minek menne Brüsszelbe, amikor szép lakása van Budapesten. „Engem ott ledurrantanak” – nyilatkozta. Ennyire rossz a véleménye Brüsszelről?

– Nemcsak Brüsszelről, de a többi nyugati fővárosról is. 2016-ban Londonban egy nemzetközi teniszversenyen voltam. Nagyon későn fejeződött be, nagy sorok álltak a taxikért, ezért a barátommal úgy döntöttünk, metróval megyünk vissza a szállásunkra. Éppen szálltam volna fel, amikor a barátom elkezdett ráncigálni, hogy ne a szerelvény közepére menjünk, inkább az utolsó kocsiba, mert ha bomba robban, az a közepén fog felrobbanni. Nem szeretnék állandó félelemben élni. Arra várni, hogy sörözés közben egy iszlamista fegyvert rántson és lelőjön. Nem akarok olyan országban élni, amelyik megtagadja a karácsonyt. Ezért szeretem Budapestet.