BigData diktatúra: Amerikai cégek is segítik Kína totális megfigyelő rendszerét amellyel az “átnevelt” ujgurokat is ellenőrzik

Sokszor nem is tudnak róla. De egy februárban véletlenül felfedezett adatbázis sok mindenre rávilágít.

Itthon viszonylag kicsi visszhangja volt annak, hogy egy holland biztonsági kutató, bizonyos Victor Gevers, aki egy informatikai biztonsággal foglalkozó nonprofit alapítványnak, a GDI.Foundationnek is a társalapítója, teljesen véletlenül bukkant rá a sencseni SenseNets védelem nélküli adatbázisára (a cég nem összekeverendő a Sensenet nyílt forráskódú dokumentummenedzsment rendszerrel). Ebből kiderült, hogy a kínai állam több mint 2,5 millió ujgurt figyelt meg a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, és pontosan rögzítette mozgásukat.

Minden mindennel összefügg

Az eset kapcsán a Foreign Policy megpróbálta feltérképezni az amerikai technológiai cégek szerepét a kínaiak totális megfigyelő rendszerének kiépítésében. Elég sok aggasztó kapcsolatot találtak.

A holland kutató által felfedezett adatbázisból arra lehet következtetni – írja a lap –, hogy az arcfelismerési technológiákra szakosodott SenseNets is része annak a cégkörnek, amely a Hszincsiang tartományban épülő totális megfigyelő rendszert építi. Az arc- és beszédfelismerés vagy a mesterséges intelligencia segítségével felügyelik a lakosságot, hogy a legkisebb vétségekre is lecsaphassanak, valamint ellenőrzik, hogy az átnevelt ujgurok megfelelnek-e a párt által felállított sztenderdeknek.

A megfigyelésre használt technológia számos eleme azonban nem kínai, hanem amerikai techcégektől került kínai kézbe. Ennek oka nem feltétlenül az amerikai cégek valamiféle kétkulacsos hozzáállása, hanem az az egyszerű tény, hogy mára a kínai techcégek mélyen beágyazódtak nemzetközi technológiai közösségbe. Ettől azonban még komoly etikai kérdéseket vet fel, hogy nyugati technológiákat használnak fel egy totalitárius rendszer kiépítésére. Azok a külföldi cégek, melyek kínai pénzügyi forrásokhoz és adatokhoz akarnak jutni, és gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy milyen technológiákat használnak fel a kínai megfigyelőrendszerekben.

A MIT is nyakig benne van

A MIT (Massachusetts Institute of Technology) tavaly jelentett be széles egy széles körű kutatási partnerséget a 2014-ben Hongkongban alapított mesterségesintelligencia-fejlesztő SenseTime-mal, amelynek az egyik legfontosabb partnere a kínai állam. A SenseTime dolgozza fel azokat az adatokat, melyeket a kínai állam kamerarendszerei gyűjtenek a polgárokról. (Két éve még “csak” 170 millió kamera működött az országban, de 2020-ra állítólag 630 milliót fognak telepíteni.) A SenseTime 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a SenseNetsben, ráadásul sok közös alkalmazottjuk is van – írja a Foreign Policy.

De ha ez nem lenne elég szoros kapcsolat, akkor ott van a SenseNets anyavállalata, a szintén kínai Netposa Technologies, amelynek az USA több technológiai központjában is vannak irodái. A Netposa egyik befektetője az Intel Capital, de a kínai cég maga is megjelent befektetőként az amerikai piacon, egy a Carnegie Mellon Egyetem kutatói által alapított robotikai startupba, a Bitóban, és egy Exyn nevű cégben szerzett részesedést. Utóbbi startup pedig részt vesz egy a DARPA által kiírt mesterségesintelligencia-pályázaton is.

Azaz egyetlen cég(csoport) csupán a kutatás-fejlesztési együttműködés révén is sok ún. kettős felhasználású (polgári és védelmi célokra egyaránt használatos) amerikai technológia közelébe tud kerülni. Az ilyen technológiák közé tartozik hagyományosan a nukleáris energia vagy a GPS, az újabbak között említik többek között az arcfelismerést, a kiterjesztet/virtuális valóságot, az 5G-t vagy a kvantumszámítástechnikát.

De nem csak a SenseNetsen keresztül áramlik a MIT technológiai tudása Kína totális megfigyelőrendszerébe. Az iFlytek nevű céggel szintén tavaly állapodott meg a neves amerikai egyetem közös kutatás-fejlesztési együttműködésről. A kínai cég, amely természetes nyelvi feldolgozással kapcsolatos technológiákat fejleszt, olyan szabadalmakkal rendelkezik, amely kifejezetten az közvélemény monitorozására alkalmasak, azaz szintén felhasználhatók megfigyelő rendszerekben.

Átláthatatlan, hogy mikor veszélyes egy együttműködés

A Foreign Policy cikke ugyanakkor elismeri, hogy sokszor teljesen átláthatatlan, mikor válik veszélyessé egy szimplán tudományosnak induló, akár alapkutatási együttműködés is. Példaként felemlegetik a Yale Egyetem egyik genetikus kutatójának esetét. Kenneth Kidd professzor arról vált híressé, hogy az ő munkájának köszönhetően váltak elfogadottá bizonyítékként a DNS-minták az amerikai bíróságokon.

Kidd már korábban is járt Kínában, és többek között az ujgurok között is gyűjtött DNS mintákat. Utazásai során szakmai kapcsolatot alakított ki a kínai közbiztonsági minisztérium kriminalisztikai intézetének egy munkatársával, akivel megosztotta a gyűjtött DNS mintáit. Az csak később derült ki, hogy ezeket a mintákat a kínaiak a genetikai alapú felügyeleti technikáik finomítására használták. Az esetről a The New York Times számolt be. Megszólaltatták a professzort is, aki azt állította, hogy nem tudta, mire fogják felhasználni a mintáit.

Nem mindig tudni, hogy ki kivel van

A Fireign Policy szerint a vállalatoknak sokkal jobban kellene figyelniük arra, hogy milyen tevékenységet segítenek a technológiáikkal. Ebben az arcfelismerés jó próbakő lehet. A Microsoft tavaly kezdeményezett egy olyan keretet, amelyet globális szabványként lehetne alkalmazni az arcfelismerésre.

A Microsoft hat alapelvet fogalmaz meg. Ezek 1. a méltányosság (az arcfelismerő minden embert tisztességesen kezel); 2. az átláthatóság (a technológia képességeinek és korlátainak egyértelművé tétele); 3. az elszámoltathatóság (emberi ellenőrzés a technológiai alkalmazása fölött); 4. a diszkrimináció tilalma (a technológiai nem használható jogellenes megkülönböztetésre); 5. az értesítés és beleegyezés (az érintetteknek tudniuk kell a technológia alkalmazásáról, és hozzá is kell járulniuk); 6. a törvényi felügyelet.

Maga a SenseNets egyébként szerepelteti a partnerei között a Microsoftot is, de a redmondi vállalat szóvivője azt állította, hogy nincs ilyen együttműködés. Ha lenne, azzal lényegében mind a hat alapelvét megsértené – írja a Foreign Policy.