Bárányhimlő helyett a transzneműség az új trend az óvodákban

Ha ilyennel találkozunk, szinte meg se lepődünk már, pedig gondoljunk csak bele, hogy tíz, de akár még öt évvel ezelőtt is milyen felháborodást és megbotránkozást okozott volna. Nem a transzneműséggel van a baj, de miért kell a gyerekeknek ezzel találkozniuk az óvodákban és az iskolákban külön érzékenyítő tréning keretében?

Most még egyszerűen legyintünk, mert minket úgysem érint, a britek meg sosem voltak normálisak. Aztán majd egyszer arra ébredünk, hogy nálunk is kirekesztő lesz a kisfiúknak katonát vagy autót, a kislányoknak meg babát venni.

Nagy-Britanniában sorra készülnek a tanulmányok, melyeknek a középpontjában a transzneműség áll, mert hát ez egy olyan hétköznapi és mindenki számára fontos téma, amit mindenképp kutatni kell és a mindennapi beszédünk részévé kell tenni. (Transzneműnek, divatosabb nevén transzgendernek nevezzük azokat a személyeket, akik a biológiai nemüktől eltérő neműnek határozzák meg magukat. Leggyakrabban a férfi testbe született nő példájával szoktunk találkozni. A társadalom kb. 0,1%-át érinti ez a jelenség.)

Mostanában rendkívül trendi a gyermekeket gendersemlegesnek nevelni, mivel ki tudja, lehet, hogy transznemű legbelül csak még nem vette észre. Van olyan brit egyetem, ahol külön kutatni szokták a fiatalkori transzneműséget. Megállapították például, hogy a gyerekek 4-5 éves korukban már tudják a nemi identitásukat és átlagosan 8 évesen jönnek rá a transznemű fiatalok, hogy „rossz testbe születtek” .

Képtalálat a következőre: „Natacha Kennedy”

Érdekesség, hogy ezt a tanulmányt Natacha Kennedy és Mark Hellen írta. A két név mögött, viszont ugyanaz a személy áll. Natacha Kennedy egy transznemű aktivista, aki kutató a University of London brit egyetemen, de mellette Mark Hellen néven a tanulmányi osztályon is dolgozik. Egy személy, két személyiség, transznemű jogokért való küzdelem. De meglepődik még ezen ma bárki is?

Transzneműnek lenni lelki betegség. Ha valaki úgy érzi, hogy egyszerre több személyiség is lakozik benne, akkor arra csípőből azt szoktuk mondani, hogy skizofrén, beteg. Miért ne lehetne kimondani ezt a transzneműséggel kapcsolatban is? A politikai korrektség nevében elmismásolunk olyan problémákat, amelyeket kezelni kellene.

Ezeknek a személyeknek segítségre van szükségük, sokszor ők maguk sem tudják, hogy mit kellene tenniük, de egy a témában jártas szakember sokat segíthetne nekik.

Ezzel szemben mi történik most a világban, ha egy kisfiú azt mondja, lánynak érzi magát? Az óvónők tapsolnak és még meg is dicsérik, milyen bátor, hogy fel merte vállalni az igazi önmagát. Abszurdabb esetekben még segítenek is neki, hogy már az általános iskola előtt „kiteljesedhessen”.

Ehhez pedig az igazi haladó szülő asszisztál, mert most tök trendi ilyen elfogadónak lenni. Nagyon fontos kiemelni, hogy a transzneműség nem népbetegség. A társadalom elenyésző százalékát érinti. Akkor miért kell már 4-5 éves gyerekeknek is a gendersemleges propagandát követniük?