Bizonyították: az aszpartam jóval az engedélyezett biztonságos napi mennyiségnél kisebb adagban is több rákfajta kialakulásának a kockázatát megnöveli.

A fogyasztók egyre jobban aggódnak a fejlett ipari országok élelmiszereinek minősége és biztonságossága, különösen a mesterséges édesítőszerek, aromák, színezékek, tartósítószerek, és táplálékkiegészítők miatt.

Általános ellenérzés övezi a nyersanyagok és a csomagolási, sterilizációs, és disztribúciós technológiák hosszútávú egészségi hatásait is. Leginkább e termékek és technológiák potenciális rákkeltő hatása aggasztja az embereket.

Az aszpartámot több mint 30 éve használják élelmiszer adalékként erőteljesen édes íze miatt, ami a cukornál 200-szor édesebb.

Az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet) először 1974-ben engedélyezte, aztán ’81-ben jóváhagyták a szilárd ételekben való limitált használatát, majd ’83-ban kiegészítették az üdítő italokban való használatának engedélyezésével. 1994-ben Európában is elfogadottá vált általános édesítőszerként.

A szacharin után az aszpartám a világon a második leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer. Az Egyesült Államokban évente 8000 tonna fogy belőle (az adat a Veszélyes Anyagok fogyasztását nyilvántartó adatbázisból származik).

Aszpartám több mint 6000 termékben található, beleértve a szénsavas és poralakú üdítőket, azonnal oldódó kakaóporokat, rágógumikat, cukorkákat, desszerteket, joghurtokat, asztali édesítőket, gyógyszerkészítményeket, vitaminokat, cukormentes köhögés elleni cukorkákat.

Az Aszpartám Információs Központ becslései szerint a világon kb. 200 millió ember fogyasztja.

Az édesítőt patkányoknak adagolták különböző koncentrációban, a teljes élettartamuk alatt.

Természetes haláluk bekövetkezte után boncoláson mentek keresztül, a problémás szerveket és szöveteket összegyűjtötték, majd az eredményeket analizálták.

Az eredmények elsőként mutatják ki, hogy az aszpartám kísérleti környezetben fokozta a rosszindulatú tumorok előfordulási gyakoriságát.

Ez a mega-kísérlet azt mutatta ki, hogy az aszpartám egy multipotenciális rákkeltő anyag, már napi 20 mg/ testsúly kg esetében is, ami jóval kevesebb, mint a jelenleg elfogadott napi határ.

Egy 2000-ben végzett csontvelő sejtek kromoszóma aberrációját vizsgáló tesztben az aberrációt hordozó sejtek aránya az aszpartám és aceszulfám-K kombinált édesítőszer dózis emelésével párhuzamosan nőtt, pedig a dózisemelés nem volt statisztikailag szignifikáns.

A gyártó (Searle & Co.) 1970-ben két biológiai vizsgálatot végzett az aszpartám rákkeltő hatásának mérésére. Az eredményeket az FDA áttekintette és a Federal Register-ben (az amerikai szövetségi kormány hivatalos kiadványa) összefoglalta. A kísérletek részleteit a mai napig nem hozták nyilvánosságra.

Lényegében az elvégzett három vizsgálat közül kettőben megnőtt a tumorok előfordulási gyakorisága annál a csoportnál, amelynek az ételéhez aszpartámot adagoltak.

A kísérlet a patkányok 8 hetes korában kezdődött, és természetes halálukig tartott (151 hét).

A kísérletben résztvevő állatokat 4-5 hetes korukban randomizáltan választottuk ki, és a vizsgálat alatt rendszeresen ellenőriztük a viselkedésüket, testsúlyukat, és az általános egészségi állapotukat. Különböző koncentrációban adagoltuk az aszpartámot. A kontroll csoport ugyanazt az étket kapta, aszpartám hozzáadása nélkül.

Az utolsó kísérleti alany elhalálozása után mindet alapos boncolásnak vetették alá. (Az időközben elpusztult állatokat addig megfelelően hűtve tárolták.) Megvizsgálták többek között: a bőr- és a bőr alatti szöveteket, az emlőmirigyet, az agyat, az agyalapi-, a nyál- és a Zymbal mirigyet, a koponyát, a hallójáratokat, a nyelvet, a pajzsmirigyet, a mellékpajzsmirigyet, a gégét, a csecsemőmirigyet, a légcsövet, a tüdőt, a szívet, a rekeszizmot, a májat, a lépet, a hasnyálmirigyet, a vesét, a mellékvesét, a nyelőcsövet, a gyomrot, a beleket, a hólyagot, a prosztatát, és az ivarmirigyeket.

A csoportok között nem volt túlélési vagy viselkedésbeli különbség, azonban a legnagyobb dózisú aszpartámot kapó állatok bundája megsárgult. Ezt a jelenséget korábban is megfigyeltük a laboratóriumban, az ivóvízben lévő formaldehid hatására.

Különböző területeken számos különféle tumort találtak, illetve azonos zónában többet, ugyanolyan fajta tumorokat páros szervekben, a bőrön, a bőralatti szövetben, az emlőmirigyben, a csontokban, és a koponya izmokban.

Az eredmények nyilvánvalók voltak.

Ennek ellenére a mai napig forgalomban van, és emberek tízmillióinak a szervezetébe jut be önszántukból.

Ez pedig beláthatatlan katasztrófát fog elhoznia jövő generációi számára..

Republished by Blog Post Promoter