Az amerikaiak buktatták le a Soros-egyetemet – Csak falidísz-oklevelet adnak a bungallóban


Nem indított egyetemi képzést a Soros-egyetem, a CEU az amerikai Bard College-dzsal közösen – derül ki a Magyar Idők birtokába került felvételből. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese arról tájékoztatta a lapot: mindössze oklevél szerezhető az egyetlen „szakon”, amelyet a CEU a tengerentúli intézménnyel együttműködve hozott létre. A Soros-egyetem így továbbra sem felel meg a felsőoktatási törvénynek – írja a Magyar Idők. 

Semmilyen közös posztgraduális képzést nem indított a CEU az Egyesült Államokban található Bard College-dzsal (BC) – derül ki egyértelműen az utóbbi egyetem Mesterképzésért Felelős Tanulmányi Osztály vezetőjével készített telefonbeszélgetésből.

A felvételen Janet ­Stetson arról tájékoztatott egy hallgatót, aki a BC-n jelenleg futó és jövőre induló CEU-s képzésekről érdeklődött, hogy Soros György egyetemének nincs mesterdiplomát adó képzése a Bardon, és azon kívül sem indítottak semmilyen képzést Amerikában.

A “híres” amerikai Soros-egyetem bejárata a New York állambeli Bard College kampuszán.

Szavai szerint mindössze jelentéktelennek mondható együttműködés van a két intézmény között, amely abban merül ki, hogy a Bard alapképzésben részt vevő diákjai néhány hónapra eljöhetnek Európába a Soros-egyetemre, az Erasmus-ösztöndíj programban követett gyakorlathoz hasonlóan. A Soros-egyetem tehát valótlanul állította korábban, hogy a BC-vel kötött megállapodásuk eredményeként képzést indítottak az Egyesült Államokban, így továbbra sem felelnek meg a magyar törvényeknek.

Minden olyan Bard College-kurzust, amelynek köze van a CEU-hoz, csak az utóbbi intézményben oktatják, tehát nem az Egyesült Államokban, itt nincsen semmi – fogalmazott a felvétel tanúsága szerint Janet Stetson.

A teljes beszélgetés amiről a cikkben szó van, meghallgatható itt:

 

Mint mondta, a „nagyon laza” együttműködés lényege, hogy a Bard College-on alapképzésben részt vevő hallgatók fél vagy egy évet a CEU-n tölthetnek, ám a BC-re visszatérve tudják csak befejezni a tanulmányaikat, és diplomát is csak ott kaphatnak. Tehát – folytatta a tanulmányi osztály vezetője – a CEU nem posztgraduális képzéseket kínál a Bard College számára. Ennek jelentősége, hogy míg a végzett hallgatók számára a posztgraduális kurzusok másoddiplomát adnak, az Erasmushoz hasonló áthallgatással nem lehet elismert végzettséget szerezni.

A BC-n a Soros-egyetem által indított egyetlen képzést posztgraduálisként hirdetik, ám Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy az egyenlőtlenségeket vizsgáló kurzusokon csak oklevelek szerezhetők. Az Advanced Certificate Program posztgraduális szakirányú továbbképzésnek minősül – mutatott rá Enyedi. (Az angol certificate szó magyarul oklevelet jelent, a felsőfokú képzésekre nem megszokott a használata.) A rektorhelyettes arra is kitért: a képzésre csak azok iratkozhatnak be, akik CEU-s vagy BC-s diplomával rendelkeznek, és emellett még fennáll a hallgatói jogviszonyuk a két egyetem valamelyikén.

A két feltételnek együttesen azért nehéz megfelelni, mert ha lediplomázott egy hallgató, és posztgraduális képzésben kíván részt venni, akkor az amerikai CEU „szakra” csak akkor iratkozhat be, ha már választott egy másik posztgraduális képzést. Enyedi Zsolt később elektronikus levélben azt bizonygatta, hogy programjukkal nem Janet Stetson, hanem Jonathan Becker tanulmányi főtitkárhelyettes foglalkozik. A CEU rektorhelyettese kitért rá: szeptemberben az egyetem egy másik programot is elkezdett New Yorkban.

A korábban kizárólag a magyar fővárosban folytatott nemzetközi kapcsolatok MA-képzésünket Budapest–New York-programmá alakítottuk

– fogalmazott Enyedi. Tájékoztatása szerint az utóbbi program nem a Barddal közös együttműködés, hanem a mesterképzéshez a CEU biztosít minden feltételt.

A CEU és a Bard College megállapodásával kapcsolatban napvilágra került tények nem adnak választ azokra a kritériumokra, amelyeket minden más, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény teljesíteni tudott, azt, hogy saját hazájukban valóban folytatnak akadémiai tevékenységet, végeznek oktatást, van campusuk

-nyilatkozta a Magyar Időknek Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A politikus hozzátette: amikor a kormány az elmúlt másfél évben arról beszél egyértelműen és következetesen, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, akkor nem a magyar állam van lépéskényszerben, nem a magyar államnak kell lépéseket tennie, hogy megfeleljen a törvényeknek.

A CEU mint diplomakiadó, a fenti feltételek teljesítése nélkül működő jogi személyiség a Soros-egyetemnek kell fejtörést okozzon – jegyezte meg. Kovács Zoltán azt is leszögezte, hogy a Közép-európai Egyetem működését semmi nem veszélyezteti, az integráns része a magyar felsőoktatásnak.

Ismeretes, hogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere tavaly áprilisban kifejtette: egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre a budapesti CEU esetében, amiről jogi vita folyik 1993 óta, és „ezt mindenképpen meg kell szüntetni” – az új törvény pedig ezt is hivatott rendbe tenni. Mint mondta, annak idején olyan speciális szabályokat alakítottak ki az egyetemre vonatkozóan, amelyek más felsőoktatási intézményeknek – akár hazánkban működő külföldi, illetve magyar egyetemeknek – nem járnak.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke a jórészt a Soros-egyetem diákjai által alkotott tömeg előtt október végén azt követelte a kormánytól, hogy ne üldözze az egyetemet, ellenkezőleg tegyen kivételt a CEU-val az “egy egyetem két diploma” csiki-csuki játék a támogatásbiznisz engedélyezésével – MTI Fotó/Szigetváry Zsolt

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora néhány hete arról beszélt: az egyetem teljesítette a magyar kormány által támasztott feltételeket a működésükhöz, ám az a jelzés érkezett hozzájuk, hogy a kabinet nem akarja aláírni az előkészített nemzetközi egyezményt. Szavai szerint ha nem tudnak megállapodni, az egyetem amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.

Figyelemre méltó, hogy a hazánkban működő 27 külföldi felsőoktatási intézmény közül a CEU-n kívül egyik sem kifogásolta a felsőoktatási törvény tavalyi módosítását, amely előírja, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemek csak akkor adhatnak ki külföldi diplomát, ha a származási országukban rendelkeznek anyaintézménnyel.

A magyar kormány legutóbb az amerikai Notre Dame Egyetemmel állapodott meg arról, hogy az intézmény elindíthatja képzési programját Budapesten.

 


Like it? Share with your friends!

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük